Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-323
328. országos ülés márcztus 31. 1871. 321 tus quo, honnan tudjuk, vajon a rendelet megsértette-e a status quot. Az egyik azt mondja, hogy igen, a másik, hogy nem. Tehát ha a képviselőház nem akar az ügy érdemleges tanulmányozásába bocsátkozni: nem tehet egyebet, mint azt kimondani, miszerint a felek utasíttatnak a rendes törvényes útra. Ezért ujolag bátorkodom a t. háznak ajánlani elfogadás végett határozati javaslatomat, melyet beadtam. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök * Elfogadja a t. ház a kérvény! bizottság véleményét % {Igen ! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak föláliani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most következnek a módositványok. Az elsőt Mocsonyi képviselő ur adta be. Széll Kálmán jegyző (olvassa Mocsonyi Sándor második módositványát.) Elnök: A kik ezen módositványt elfogadják, méltóztassanak föláliani. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el. Következik Mocsonyi képviselő ur második módositványa. Széll Kálmán jegyző (olvassa Mocsonyi Sándor módositványát.) Elnök: A kik ezen módositványt elfogadják, méltóztassanak föláliani. {Megtörténik.) Nem fogadtatott el. Következik a kultuszminiszter ur módositványa. Széll Kálmán jegyző {olvassaPauler Tivadar vallás- és közoktatási miniszter módosüványát.) Tisza Kálmán : Semmi egyébért, hanem csak azért, mert nem szeretném, hogy helytelen praecedens eset jöjjön létre : kénytelen vagyok nyilvánítani, hogy miután az igen t. közoktatási miniszter ur e perez ben a képviselőháznak még nem tagja: nézetem szerint módositványt nem adhat be. {Helyeslés. Zaj.) Különben, könnyű a dolgon segíteni: akármelyik képviselő tegye magáévá ez indítványt, és akkor szavazhatunk fölötte. {Helyeslés.) Pulszky Ferencz: Az indítványt magamévá teszem. Elnök; Anélkül, hogy vitába bocsátkoznánk, Pulszky Ferencz ur magáévá tette az inditványt. (Helyeslés.) Elfogadja-e a t. ház a most előterjesztett és Pulszky Ferencz ur által magáévá tett indítványt? Akik elfogadják, méltóztassanak föláliani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori fölolvasása és szavazás alá bocsátása. Széll Kálmán jegyző (olvassa a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatot.) Elnök : Elfogadja-e a ház a most harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot véglegesen : igen vagy nem % Akik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. íMegtörténik.) A többség elfogadja. Tárgyalás végett a holnapi ülésből át fognak küldetüi a főrendekhez. Következik Simonyi Ernő ur határozati javaslata. Jegyző ur föl fogja olvasni. Jámbor Pál jegyző {olvassa Simonyi Ernőnek ^országos bizottság kiküldéséről szóló határozati javaslatát.) Elnök * Mielőtt indítványozó ur fölszólalna, megjegyzem, hogy a ház határozata értelmében ezen indítvány érdemleges tárgyalása van a mai napirenden. Simonyi Ernő: T. ház! Midőn a t. ház figyelmét közlekedési eszközeink mimódoni létrehozására bátor vagyok fölhívni : teszem azt azon nagy fontosságnál fogva, melylyel az ügy hazánk anyagi jövőjére bír. Megjegyzem mindenekelőtt, hogy ezen indítványom semmi tekintetben nem foglal magában bizalmatlanságot a minisztérium irányában: nem azért kívánom én országgyűlési küldöttség vagy bizottság által meghatároztatni a vasúti és folyószabályozási hálózatot, mert nem bizom a miniszterben ; hanem azért, mert tudom, hogy ezen kérdés megfejtése rendkívüli nehézségekkel van összekötve ; mert tudom, hogy ezen kérdés csak ugy oldható meg. ha a törvényhozás és a kormány együttesen és egy értelemben járnak el ebben. Ezen nehézségnek földerítésére sokkal alkalmasabbnak és sokkal inkább szabad kézzel bírónak tartok egy országos bizottságot, mint ha a miniszter maga fogna ebben eljárni. Különben hogy indítványom nem foglal a miniszter iránt bizalmatlanságot: ez kitűnik magából az indítványból, midőn az első pontban azt mondja: „egyetértőleg a közmunka- és közlekedési minisztériummal" ; a második pontban pedig : „egyetértőleg a pénzügyminisztériummal", tehát egyetértőleg az illető miniszterekkel, kiknek szakmájokba vág a dolog, kívánom, hogy járjon el ezen bizottság, melyet kiküldetni óhajtok. Hogy mily nagy fontossággal birnak a közlekedési eszközök átalában egy országnak anyagi joliétére, erről igen sokat lehetne mondani. Hanem engedje meg a t. ház, hogy épen a közel múlt időből egy competens nyilatkozatra hivatkozzam. Midőn ugyanis a Franczia- és Poroszország közti béke föltételei tudva lettek, és —• amint méltóztatnak emlékezni — Francziaországra 5000 millió franknyi sarcz vettetett ki, míg azonkívül roppant költségébe került Francziaországnak. maga a háború is : akkor azon kérdést szellőztették az egész világban, ha vajon Fraucziaország megbirja-e ezen rettenetes nagy összeget? Meg