Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-312

24- 311. országos ű!é létre vonassuk. Erre hazánk becsülete, erre az emberiség iránti szent kötelességünk fólhí ben­nünket. Ezen szándékban van szerencsém ezen inter­pellatiót a t. miniszterelnök úrhoz intézni az az elősorolt és abban elősorolandó indokoknak alapján. Ivacskovits György jegyző {olvassa Paulovits István interpeUatióját.) „Interpellatio a magyar kir. miniszterelnök Andrásy Gyula gr. úrhoz. A bécsi, prágai és franczia lapokban olvas- j ható, hogy Yictor Jean, Franeziaország polgára, j ki bizonyos ideig Eszéken tartózkodván, és Szla­vóniában régiségeket tanulmányozván ,,Péíerin Slave" nevezet alatt könyvet kiadott ; ki azután Bosniába utazott, archeológiai és' paleanto- | logiai búvárkodással foglalkozván, onnan pedig j visszatérvén és Zágrábon keresztül utazván, az j ottani hivatalnokok által elfogattatott, és azok elbeszélése és különféle lapok bizonyítása szerint, oly börtönben tartatott, melyben kö­zönséges gonosztevők tartatnak, és ott egy egész hónapig maradván, az egészséggel s az emberi polgárosultsággal és méltósággal ellenkező bánás­mód következtében annyira szenvedett, hogy egészségi állapota egészen lehanyatlott, sőt haja ezen idő alatt megőszült, végtére pedig mint ártatlan fölmentetvén, szabadon bocsáttatott. Tekintve tehát, hogy a személyiség bizton­sága és szabadsága jogaink és jószágaink leg­drágábbjai közé tartozik, melyek a kényuralmi államokban is tiszteletben tartatnak, azok alap­jául tekintettvén; tekintve, hogy a személyiségi jognak a külföldi polgárok irányában annál inkább sért­hetlennek kell lenni, miután hazánknak a polgárosult államok tiszteletben tartására kell törekednie, mert ezek minden állam polgá­rosultsági fokozatát ós nyilvános erkölcsét csak azon mértékben becsülik, a mennyiben az a külföldiek személyi biztonságát és szabadságát illő tiszteletben tartani tudja ; tekintve, hogy a kérdésben forgó esetben az eredmény kimutatta, hogy a személyi szabad­ság alaptalanul megsértetett, és a megsértett el­len szükség nélkül törvény- és embertelen bánás­mód használtatott; tekintve, hogy a miniszterelnök ur hivatva van arra, hogy a nemzetközi jog értelmében a felett őrködjék, hogy a szent István koronája oltalma alatt álló tartományokban, melyeknek különben belső önkormányzati joguk sérthetlen marad, a külföldi polgárokon semmi jogtalanság vagy törvénytelenség ne kő vettessék el, hogy az állam beesülete a külföldiek irányában épségben megtartassák és hogy a nemzetközi reklámok márczius 17. 1571. és összeütközések kellemetlenségei és veszélyei elkerültessenek; tekintve végre, hogy, ha ezen franczia pol­gárnak ügye kellő figyelemmel nem méltányoltat­nék: azon tetszetet öltene magára, mintha a franczia polgár, az előbbi barátság megvetése és félretétele után az ujon barátság iránti ked­vezósből üldöztetnék, és hogy az uj viszonyok uj lealázást vonzanának maguk után: bátorkodom a t. miniszterelnök úrhoz a következő interpellatiót intézni: 1. Ismerős-e a miniszterelnök ur előtt, vagy ha nem, hajlandó-e magának arról tudomást sze­reztetni, hogy a fönnevezett franczia polgár múlt év vége felé Bosniából való visszatértében Zágrábban az ottani hivatalos közegek által el­fogattatott, megmételyezett levegővel telt bör­tönben tartatott, és azután ártatlannak nyilvá­níttatván, szabadon bocsáttatott ? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök ur, mint a külföldi polgárok és azok nemzetközi jogai tör­vényes oltalmazója, törvényadta befolyását, arra fölhasználni, hogy ezen bűnös és emberte­len eljárás okozói szigorú és példás feleletre vonattatván, törvény szerint megítéltessenek, és a megsértett franczia polgárnak illő elégté­tel szolgáltattassék ? Elnök: Közöltetni fog a miniszterelnök úrral. Stanesku Imre: T. képviselőház! A lapokból olvastam, hogy a belügyminiszter ur betegségéből már fölocsudott; én tehát örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy három inter­pellatiót intézzek hozzá. Az elsőnek tárgya volna az alkotmányos jogok gyakorolhatásának biztositéka. Nem szólaltam volna föl e tárgyban, ha nem tapasztalom, hogy az ország különböző ré­szeiben számtalan esetben már ismételve vissza­élések fordultak elő és nincs rá kilátás, hogy a jövőre is elő ne forduljanak: ha a belügyminisz­ter ur erélyes lépéseket nem fog tenni az ily visszaélések meggátlására. Nekünk kötelességünk ily visszaélésebet tudomásra hozni, hogy a bel­ügyminiszter azok meggátlására az intézkedése­ket megtegye. Az első rendbeli interpellatióm következő (olvassa): „Interpellatio a magyarországi belügyminisz­ter úrhoz. 1) Van-e tudomása miniszter urnák átalá­ban arról, hogy alattas közigazgatási közegei az időközben üresedésbe jövő községi tisztviselői állomások szabad és alkotmányos választás ut­jáni betöltetését különféle módon akadályozzák, huzamos ideig elhalasztják, sőt tartós helyette­I sitések által meghiúsítják, — ás hogy a minisz-

Next

/
Thumbnails
Contents