Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-322

322. országos Qlés márczius 30. 1871. 299 az elöljárók választását nemcsak, de gyakorolták a község vagyona feletti felügyeleti jogot is: most már csak néhány képviselő fogja e felügyeletet gyakorolni ? vagy a rendezett tanácsú községek azért, hogy mig eddig szabadon választották elöljáróikat: ma ezt már csak közvetve képviselőik által fogják tehetni? vagy talán azért, hogy a kormány befolyásának tág utat nyit ezen törvényjavaslat ? Ne higye miniszter ur, hogy föl fognak jajdulni. (Helyeslés, bal felől.) Ha a törvényhozás Magyarországon, — mit ne adjon Isten, — pár évtizedig halad ezen utón, melyen most jár, akkor meglehet, meg lesznek nevelve községeink, — vagyis hitem szerint, le lesznek sülylyesztve oda, hogy minden ilyenért köszönetet fognak szavazni; de ma még sokkal több bennök a szabadság szeretete, semhogy az ilyent jótéteménynek vennék. {Tetszés hal felől.) Most azon községek minden napért köszönetet fognak szavazni, melylyel ezen törvény később fog életbe léptettetni.(Igás!Igás! Bal felől. Tóth Vilmos belügyminiszter közbeszól: Megköszönik, hogy fölszabadulnak a szolgabírói hatalom alél.) Különben mi azon 3-ik érvet illeti : ha csakugyan lehet az iránt aggály, hogy az urbériségre és hűbériségre vonatkozó törvényjavaslatok a törvényhozás második íáctoránál akadályokra fognak találni; én azt gondolom, ez egy okkal több arra, hogy ezen törvény addig, mig azon kérdések tőrvényhozásilag megoldva nincsenek : életbe ne lépjen; mert, ha azon aggálynak csakugyan van alapja, ugy kell állítani a dolgot, hogy azok, kik vágynak a virilis jogra, ne élvezhessék ezt addig, mig ama nagyfontosságú kérdések megoldva nincsenek. (Helyeslés bal felől) Alapos-e miniszter urnák ezen aggodalma vagy nem ? megítélni reám nem tartozik; de ismétlem; minél inkább alapos, annál inkább szükséges, hogy ezen törvény addig, mig az úrbéri és hűbéri kérdések megoldva nincsenek, végre ne hajtassák. A dolog természetében fekszik t. képviselőház, hogy a kiváltságolt birtoknak érdekei a nem kiváltságoltak érdekeivel minden pillanatban összeütközésbe jönnek. Már most fölhagyni azon helyzetet, hogy legyen kiváltságolt birtokjog és legyen kiváltságolt birtok, de a mellett életbe léptetni az uj községrendezést : ez azt hiszem, sokkal tovább megy annál, a mennyit a t. képviselők a túlsó oldalon bizonyára maguk is akarnak ; mert milyen esetek fognak eiőállani 1 Kettő fog eiőállani: vagy az, kinek kiváltságolt birtokjoga van, egyedül fog ott állani szemben azokkal, kiknek ilyen birtokuk nincs és kiknek érdekeik tehát az ő érdekeivel a dolog természeténél fogva összeütközésben vannak, és akkor lehet hivatkozni arra, a mit Justh képviselő ur mondott, hogy a jogot addig, mig az törvény által eltörölve nincs: bárkitől elvenni nem lehet; de ezen hivatkozásnak a kifejlődő összeütközéseket, az egyesek által szenvedett jogsérelmeket elhárítania nem fog sikerülni. (Ugy van Hal felől.) De lehet egy másik eset is, és ez az, hogy a virilis jognál fogva felét a képviselőtestületnek képezni fogják olyanok, kik a kiváltságos birtokjogot élvezik. Már most tekintetbe véve még azt is, hogy olyan helyeken a kiváltságolt birtokjogot nem élvezők egy része, talán mint eensualista, vagy talán más minőségben egyenes anyagi függésben lesz amazoktól: ugyan kérdem, midőn a két szemben álló érdek egyiket eompacte képviseli fele a képviselőknek, a másik felét pedig, részben legalább, anyagi függésben tartja magától: ki fogja védeni a nem kiváltságolt birtokot és a nem kiváltságolt birtokosok igazságos érI de keit szemben a kiváltságolttal ? (Bal felől átalános helyeslés.) Oly dolog ez, t. képviselőház, a melylyel a virilis szavazóknak helytelenségét, rósz hatását , nemhogy megkétszerezzük, de megszázszorozzuk. Midőn az igen t. miniszter urnák felelni szerencsém volt, körülbelül elmondottam mindazt, a mire az indítványom ellen fölhozottakból (Jobb felől zaj. Halljuk!) felelni érdemesnek találtam; mert Nehrebeczky képviselő urnák előadására valóban alig lenne érdemes többel, mint egy pár szóval felelni. 0 ugy látszik 5 nem értette meg — mert nem teszem föl r óla, hogy nem akarta megérteni, vagy készakarva magyarázta volna másként — nem értette meg az én indítványomat, min egyátalában nem csodálkozom : mert mióta csak nóvszerint is szerencsém van ismerni, már körülbelől több mint 2 évtized óta — gondolataink mindig eltérő utakon jártak, épen ugy, mint mi magunk; (Jobb felöl zaj, mozgás.) hanem azt, hogy indítványomban ellenmondás volna, ünnpélyesen tagadom: mert miként a miniszter urnák válaszolókig is már kifejeztem, egyátalában nem arról van itt szó, hogy a tagosítás és birtokelkülönités mindenütt végrehajtassák; hanem arról, hogy a ki; váltságos birtokjog eltöröltessék : hogy a törI vényes intézkedések megtörténjenek, melyek álí tal ezen kérdések megoldhatók és lebonyolitha • I tók. A kettő között a különbséget föltalálni, azt | hiszem, nem nagyon nehéz, és nem nagy fárad, ságba kerül. Ha a birtokjog egyenlősége attól függne, hogy a tagosítás és a legelőelkülönités végre legyen hajtva, — a hol ez nem történt meg, a hol ez még pertárgya, azt lehetne mondani, hogy nincs egyenlőség a birtokjog tekintetében : akkor épen ugy lehetne mondani, hogy a birtokjog egyenlősége függ attól, hogy minden az enyém és tied iránti kérdés az országban elintézve legyen. De nem abban áll a jog-