Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
322. országos ülés márczius 30. 1871. 295 törvény mielőbb életbeléptettessék, másrészről pedig miután azt oly hosszú időre elodázni kívánja. Én az indítványt nem pártolom (Helyeslés jobbról.) Almássy Sándor: T. ház! A belügyminiszter ur két érvet hozott föl, melyekért nem fogadhatja el az indítványt. Az elsőben kimondja, hogy a báz következetlenségbe esnék, mert miután első sorba a községi rendezésről szóló törvényjavaslatot tette : már akkor tisztában volt magával arra nézve, hogy először ezt kell törvényre emelni s életbeléptetni. Ha a következetlenséget veszszük, ez nem uj t. ház, ezt másbor is tették, akkor ugyanis, mikor a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényt meghozták és sürgetőleg keresztül hajtották, holott még most sínes életbeléptetve. Ennélfogva ne tartsa vissza ez indítvány elfogadásától a kormányt az, hogy netalán megint következetlenségbe esik. A másik érv, melyet a t. miniszter ur fölhozott az, hogy több város van, melyben az úrbéri viszonyok összeütközésbe nem jönnek : erre nézve mégfelelt Móricz Pál t. képviselő ur. Ily összeütközések minden _ városban vannak, mert a regálék fönállanak. En részemről azért pártolom Tisza Kálmán indítványát : mert azt akarom, hogy az úrbéri viszonyok rendezése gyorsan keresztülvitessék. Aggodalmam van méltó és nagy arra, hogy igen hosszú időre elhalasztatik a kérdések megoldása, ha ezen tőrvényjavaslat így életbelép, példája ennek az, hogy a malom, és italmérési jogra nézve még ma sincs törvényjavaslat beadva. A kormányra, melynek egyedül áll hatalmában az, hogy a törvényjavaslatot mikor akarja tárgyalni,, én nyomást akarok gyakorolni, hogy az minél előbb megtörténjék. És semmi hátrányt nem fog okozni, mert ha 3 — i évig elbirt kormányozni a belügyminisztérium: a felelősséget tovább is elvállalhatja, mert hiszen ha akarja, egy pár holnap alatt keresztülviheti az indítványban érintett tárgyakat. {Helyeslés hál felől.) Németh Albert : T. ház! A jó törvény attribútumai szerintem a következők: világosság, rövidség, és végrehajthatóság; már pedig, ha Tisza Kálmán képviselőtársamnak tárgyalás alatt levő indítványa mellőztetik, én kijelentem, hogy a t. kormánynak nem lesz hatalmában, és nem is lesz képes a jelenleg megszavazott törvényt végrehajtani: mert minden lépten, nyomon akadályokba fog ütközni, melyek elhárítására a Tisza Kálmán képviselő társam által benyújtott indítvány adja a legkönnyebb és legczélszerübb módot. Ha a t. belügyminiszter ur ós a t. igazságügyminiszter ur nem akarnak egyebet cselekedni, mint a mit tegnap méltóztatott kijelenteni, hogy a corsectivumok megvannak minden KÉPT.__H. JTAPLÓ 18f£. XV esetben a sértett félnek: ez szép és épületes dolog, de ha így akarja a kormány a megszavazott törvényjavaslatot végrehajtani, akkor egy jó tanácscsal leszek bátor szolgálni. (Halljuk!) Méltóztassék megszerezni Kithonich „Ambiguitates et dubietates" czimü munkáját és abban méltóztatnak föltalálni, hogy ezer, meg ezer fölmerülő összeütközés esetében , melyek a meghozott törvények által előállanak, miképen kell segíteni a bajon. (Derültség.) Én t. ház, mint Móricz Pál képviselőtársam előadta, a legnagyobb akadályt épen királyi haszonvételek fönállásában látom. Hogyha a kisebb királyi haszonvételek ma is csupán a volt földesurak birtokában volnának: akkor tudná a közönség, tudná minden község képviselő testülete magát mihez tartani s tudná, hogy ez a volt földesúr privilégiuma. De például az ipartörvények engedélyeznek palaczkokban bormérést, megengedik a gőz- és kisebb műmalmok fölállítását; policziális intézkedéseknél fogva lehetnek olyan rendszabályok rögtönös szükségből életbeléptetendők, hogy midőn az országos nagy vásár kapu előtt áll, azt mondják, hogy a földesúr által kezelt nagy komp nem elegendő a közönség átszállítására s a közönség is állit egy kompot. Ott vannak a vásári engedélyek. Kereskedelmi miniszter ur, mint igen helyesen cselekszi, e jogot tág körre állította, s a községekben napról napra engedélyezni szokott vásár jogot. Ámde a vásár-jog a volt földesúré. Méltóztassék a t. kormány figyelembe venni azon conflictust, mely ebből .az egy esetből támad. A vásárjogot megkapja egy község. A szomszéd faluban a volt földesúr birja, és szedi a helypénzt vásárok alkalmával, ezen községben pedig birja azt a közönség maga, mely most jutott f ennek birtokába. Én a földesúr képviselőjének nagyon megbocsáthatónak látom azon törekvését, hogy hasz-not csináljon földesurának, épen ugy, mint a pénzügyminiszter ur közegei, kik mindenbe igyekeznek belejutni, hogy szerezzenek hasznot gazdájuknak, a pénzügyi tárczának. Mikor a földesúr tisztje azon vásártérre megy, mely jogilag a minisztérium által engedélyezett privilegiális jognál fogva a községet illeti, mely vásártér a közlegelőből az úgynevezett libapáskumból van kihasítva, a másik rész odahajt egy falka marhát, a gazdatiszt megzálogolja, ebből szóváltás keletkezik s a gazdatisztet megdöngetik. Panaszok keletkeznek, és oly sokféle kellemetlenséget fognak előidéztetni a hazában, melyeket én részemről elkerülni óhajtok, s melyekért a felelősség terhét egyenesen a kormányra háritom. Itt vannak a kisebb regalitások. A vasúti indóházak 38
