Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-322

322. orszígcs ülés pör tárgyaltatott a pesti sajtóbiróság előtt. Az abban történt fölfedezések mélyen sértek a köz­érzületet nemcsak a fővárosban, hanem ország­szerte. Nem kétlem, hogy a miniszter ur ugy intézkedett ezen dologban, a mint az ügy ter­mészete megkívánja: ha ez iránt mégis kérdést intézek hozzá, nem czélozok mást, mint azt, hogy a minél hamarább adandó válasz által megnyug­tassa a közvéleményt, megnyugtassa az ipart és kereskedelmet, melynek számtalan és megmér ­hetlen érdeke van a postakezelésnek tiszta­ságával összekötve. Ezen sajtópör, mint tudni méltóztatnak, in­díttatott több hírlapi ezikk következtében, me­lyek egy pesti lapban az úgynevezett „Pester Journal"-ban jelentek meg. Vannak, kik ezen lapot zuglapnak nevezik; ón e lapot nem igen ismerem : hanem azt tudom, hogy időről időre bele nyúl oly darázsfészekbe, melybe sok szer­kesztő fázik belenyúlni. {Igaz, ugy van! a szélső bal felől.) és, ha más érdeme nem volna is, ezért is megérdemli, hogy a közönségnél nagy pártfo­gásban részesüljön. Azon czikkekben, melyek miatt a pör indi­tatott, vádoltatik G-ervay Mihály fö-póstaigaz­gató s miniszteri tanácsos arról, hogy egy isme­retes sikkasztót alkalmazott, s hogy az uj posta­kocsik beszerzésénél nagy összegekkel csalta meg az államot; Rácz József pósta-igazgató és osz­tálytanácsos pedig arról vádoltatik, hogy pos­tatiszteket hamis vádakkal terhelt, és a mellett pártfogása alá vett egy ismeretes sikkasztó ál­hivatalnokot, és végre Luger Károly miniszteri titkár vádoltatik arról, hogy egy póstasikkasz­tási ügyben hamis vizsgálatot tett, és hogy a hi­vatalosan lefoglalt dugárus szivarküldemónyt tár­saival együtt önmaga füstölte el. (Fölkiáltás a szélső bal felől: Lám! lám!) Ezen vádak következtében a közvádló hiva­talból sajtópört indított az iró ellen. A mint tudni méltóztatnak, a tárgyalás megszakadás nél­kül 20 óráig tartott. A mint értesülve vagyok, az esküdtek közt 1 voltak kitűnő capacitásu férfiak és azok 10 sza­vazattal 2 ellenében azt találták, hogy a vád­lott fölmentendő azon vád alól, hogy a hivatal­nokokat sértette volna meg, de kimondották, j hogy sértette a magánegyéneket. Ez nem távo­lítja el a gyanút, sőt inkább öregbiti azt. Ily körülmények közt t. ház, miután a saj­tóbiróságnak hatósága oda nem terjed, ugy hi- ! szem, a miniszter urnák kötelessége, hogy szigorú vizsgálatot eszközöljön. Ezek folytán bátor va­gyok a következő kérdést intézni a miniszter úrhoz : „Kiterjesztette a miniszter ur figyelmét azon sajtóperre, mely folyó hó 27-én a pesti sajtó­márfliiíis 30. TS71. 285 bíróság előtt a közvádló íölperessége mellet!: Ger­vay Mihály fő-postaigazgató s miniszteri tanácsos, Rácz József postaigazgató s osztálytanácsos és Luger Károly miniszteri titkár nevében Bugarszky Miklós volt postatiszt ellen, tárgyaltatott, és különösen azon Ítéletre, mely ez ügyben az esküdt­szék által húsz órai tárgyalás után kimondatott? Es ha igen ; Vajon fönnevezett Gervay Mihály, Rácz József és Lugez Károly megtartattak-e még mai napig is hivatalos állásaikban és működéseikben ? s nem tartja-e miniszter ur kötelességének, a ne­vezett egyéneket híva tálai kbóli felfüggesztés mel­lett azonnal hivatalos működésüktől eltávolítani ós ellenök a helybeli hatóság és nyilvánosság közbejöttével szigorú hivatalos vizsgálatot el­rendelni. ?" Elnök: Közöltetni fog az illető miniszter úrral. Papp József: A vallás és közoktatási miniszter úrhoz van szerencsém egy interpella­tiót intézni. Vonatkozik ezen interpellatio az úgynevezett partiumbeli : ugymbit Kővárvidék, Közép-Szolnok, Kraszna és Zaránd megyékbeli c,örög - katholikus lelkészeknek kiszolgáltatandó illetményeire, hogy t. i. ezen görög-kathoiikus lelkészek hasonlóan, mint a magyarországi görög­katholikus lelkészek a vallásalapból 3 00 ezüst forint papi illetékkel láttassanak el. Interpellatióm magában foglalja rövid indoko­lását, azért bátor leszek azt fölolvasni: (olvassa) „Interpellatio. Tekintettel arra, hogy a Magyarországhoz visz­sza kapcsolt részekben, úgymint Kővárvdék, Közép­Szolnok, Kraszna és Zaránd megyékben fekvő és_ a szamosujvári görög. kath. egyházmegyéhez tar­tozó lelkészetekben (parochiákban) működő lelké­szek a vallás-alapból őket megillető 300 ezüst frt illetéknek a volt helytartótanács 1866-dik évi okt. 14-éről 78,126-ik sz. alatt kelt intézménye által a magyarországi pénz vallás-alapból csak hét heted része tétetett folyóvá, akkor a midőn a többi magyarországi megyék görög katholikus lelkészei az egész illetéket élvezik, melyhez a parliumbeli görög katholikus lelkészeknek is, a reincorporatiouáí fogva hasonló joguk van. Tekintve, hogy a partiumbeli megyék görög­katholikus lelkészei nyomasztó szegénységgel küz­denek, mert több helytt canica portiójok sincs, a hivek pedig a terhes országos, megyei és köz­ségi adózások és kiszolgáltatások mellett nincse­nek azon kedvező vagyoni állapotban, hogy lel­készeik sorsán saját erejükön segíthessenek ; Tekintve, hogy a magyarországi vallás-alap jelentékeny pénzösszeggel és több százezer hold jövedelmező földbirtokkal rendelkezik, mely alap­nak eddigi rendeltetése a magyarországi és igy

Next

/
Thumbnails
Contents