Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-321
272 321. orsiágos ölés márczius 29. 1871. kiróni, sokkal túlzottabb, mintsem azt bővebben indokolni szükséges volna. Méltóztassanak például fölvenni azt, hogy Angliában egy biró, kinek hatalmában van sommás utón valakit hathavi börtönre elitélni : legfölebb 50 frtig bírságolhat. Hat hó és 50 frt állnak egymással szemközt; itt pedig 500 frtra teszszük a bírságot, mely kis községekben egész vagyont tesz. A birságnak mindenesetre arányban kell lenni a vétekkel, de egyszersmind a vétkesnek vagyonával is. Ezen megjegyzésekre annálinkább késztetve érzem magamat, mert — megvallom —nekem az gyakran föltűnt, és különösen a pestvárosi eljárásoknál észrevettem azt, hogy sommás ufcon 2 vagy 300 frtnyi bírságot is Ítélnek. Ez nem gyökerezik semmi törvényben, sőt a más országokban létező törvények azt mutatják, hogy a birsággal igen kényesen kell bánni; mert ha gazdag emberre lehet is róni nagyobb bírságot, szegény embert nem lehet annyira terhelni. Azt hiszem, az egész bírságot mérsékelni lehetne anélkül, hogy az administratio, vagy igazságszolgáltatás bármi tekintetre nézve kárt szenvedne. Bátor vagyok indítványozni, hogy a bírságot 200 frtra leszállítani méltóztassék. Elnök: Elfogadja-e a ház a 99-ik szakaszt ? A kik elfogadják, méltóztassanak fölál3ani. (Megtörténik.) Méltóztassanak most tölállani azok, kik el nem fogadják. {Megtörténik) A többség elfogadja a szakaszt eredeti szerkezetében. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 100-ih szakaszt.) Kuba János: T. ház! Itt egy sajtóhiba fordul elő. Ugyanis a második kikezdésben sajtóhibából a 93-ik szakasz helyett 82-ik szakasz van beigtatva. A 93-ik szakasz szól a vizsgálat elrendeléséről. (Helyeslés.) Tehát azt bele kell igtatni. Jámbor Pál jegyző olvassa a 101-ik szakaszt, mely észrevétel nélkül elfog adtatik. Olvassa a 102-ik szakaszt. Elnök: Nincs észrevétel % (Nincs.) Elfogadtatik. Jámbor Pál jegyző (olvassa a VIII. fejezetet :) A községi háztartásról, 103-k szakaszt. Nehrebeczky Sándor: T. ház! Ezen leltár készítésének ezélja az, hogy a községi vagyon evidentiában tartassák, s miután ezen evidentia csak akkor lesz elérve, ha nemcsak a vagyon, de a község adósságai is fölvétetnek a leltárba, erről pedig itt intézkedés nincs: van szerencsém egy módositványt elfogadás végett ajánlani. Széll Kálmán jegyző (olvassa a módositványt a 103-ik szakaszhoz) : „Vagyonát" szó után vétessenek föl e szavak: „valamint azok adósságait." Elnök: Elfogadja a ház? (Nem!) Tehát nem fogadtatik el. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 10á-ik szakaszt.) Táncsics Mihály: T. ház! A törvényjavaslatnak ezen szakasza magában véve igen fontos, de ennél még sokkal fontosabb lesz azáltal, ha e szakasz elfogadtatik. A törzsvagyon ról kevés embernek van tiszta fogalma. (Derültség.) Lehetnek némely királyi városok, melyek századok óta birnak törzsvagyonnal; míg a községek, melyek jobbágyok voltak előbb, csak ujabb időben váltották meg véres verejtékkel szerzett vagyonukkal magukat földesuraiktól. Ha itt az mondatik, hogy a törzsvagyont nem szabad elidegeníteni: ebből az következik, hogy más községi vagyont szabad elidegeníteni. En azt gondolom: hogy a tisztelt kormány figyelmét kikerülte ezen fontos szakasz, s most remélem, hogy mind a t. kormány, mind a t. ház be fogja látni, hogy ebből igen nagy veszély háramoihatik a községekre, főleg ha tekintjük azt, hogy a képviselők fele a legtöbb | adózókból áll. Ez veszélyes visszaélésekre adhatna alkalmat, ennélfogva e szakaszhoz módositványt vagyok bátor benyújtani, melynek fölolvastatását kérem. Jámbor Pál jegyző (olvassa Tánj csics Mihüy módositványát, mely következő): Ezen szó helyett: „a község törzsvagyona", tétessék ez: ..a község fekvő vagyona" ; ezen szó helyett: „képviselő-testület", tétessék: „az összes választó polgárság egyeteme." Még egyszer kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt e néhány szóval módosítani, most, midőn még nem késő; inert meg vagyok győződve arról: hogy ha az igy fogadtatik el, a mint szerkesztve van, igen káros következései lesznek. Győrffy Gyula: E szakaszhoz én is egy módositványt vagyok bátor előterjeszteni, mely egyszerűen abból áll: hogy a második bekezdés negyedik sorába a „kitűzendő" szó helyébe tétessék ez: „kihirdetendő." Ezen módositványt alig szükséges bővebben indokolni, miután a törvényjavaslat azt akarja kimondani: hogv a község törzsvagyonának elidegenítését vagy lényeges átalakítását csak oly közgyűlésen lehessen eszközölni, mely e czélból legalább 30 nappal előbb tűzetik ki. Itt tehát nem a kitűzés, hanem a kihirdetés az, a mire súly fektetendő. (Fölkiáltások ; Elfogadjuk!) Elnök: Elfogadja a t. ház Győrffy képviselő ur módositványát? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik Táncsics módositványa. (Fölkiáltások: Nem fogadjuk el!) Simonyi Ernő: Én megvallom t. ház, na-