Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

320. országos illés márczius 23. 1871. 251 más mellék jövedelmekből tartják tanácsukat. Ott kérem alásan, a nagy községeknél, hol 100,000 frtnyi jövedelem van, megengedni az összes választók általi községi elöljáróságnak választását, míg a rendezett tanácsú városoknál pedig megszorítani valóban különös lenne. T. ház! Én azt hiszem, egyátalában nem helyeselhető, hogy a közteherviselő polgár, aki pénzbeli és véroeli adókat fizet és az állam jogosan is követeli tőle, hogy fizessen, sőt azt tőle végrehajtás utján is, és pedig mint már többször mondottam, nem a legtörveuyesebb utón hajtja be, kinek e visszaéléseket kell tűrnie; mindezek daczára az államnak azon jótéteményé Den se részesülhessen, hogy legalább az elöljárókat, kik vagyona, birtoka felett intézkednek: szabadon birja választani ? Én egyátalában nem pártolhatom ezen törvényjavaslatot, különösen azon szempontból : mert megszorítja a szabad választást a rendezett tanácsú városokban ; mit pedig én akként kívánok kiterjeszteni, hogy minden adófizető lakos szabadon választhassa elöljáróját. Aki terheket visel, jogokat is élvezzen. A jövőre nézve pedig ajánlanám a t. miniszter urnák, hogy a törvényjavaslatok készítésénél ne hagyja ki számításból ezen szempontból emelt érveimet, mert ezen törvényjavaslat ingerli a népet, és mert ez meg is boszulja magát. Pártolom a módositványt. Csiky Sándor: Én hasonlóan mint előttem szólott képviselőtársam, abban a nézetben vagyok, hogy a törvényjavaslatnak ezen tárgyalás alatt levő pontját elfogadni nem lehet. Nem lehet azért, mert fölíogásom szerint egyik legfőbb ok hogy ily módon per incitum rendes tárgyalás nélkül, rendes törvényjavaslat nélkül, a fönálló hazai törvény döntetnék romba. Hiszen eddig az 184-8-iki XXIII. és XXIV. törvényczikkek a rendezett tanácsú városokat a választásokra vonatkozólag egyenjoguakká tették a királyi városokkal. Tehát azon választási jogot, melynélfogva minden választó polgár a maga elöljáróinak megválasztásában szavazási joggal bir . ezen községi törvény per incitum elveszi. És igy a polgárok nem lesznek többé választók. A terhek ugyan meglesznek, sőt még szaporodni is fognak minél nagyobb mértékben, —mert a fizetéseket ki kell adni, —de azt ezen törvényjavaslat nem mondja, hogy az addigi választó polgárok a terhek alól feloldatnak : hanem kimondja, hogy a választásba semmi beleszólásuk nincs. A képviselők száma annyira le van szállítva, hogy egy 20 — 30,000 polgárból álló várost valóban nem képviselhet különösen a virilis szavazatok megállapítása után. Ezen virilis szavazatok által egynehány egyén, kik kasztot, képeznek, gyakorolja a jogokat a jogegyenlőség megsemmisítésével. Ha ez elfogadtatik, akkor a jogegyenlőség nem egyéb, mint keserű gnny. Micsoda jogegyenlőség az, ha valaki, aki sok adót fizet: jogokat gyakorol; de a választóknak csak jámbor óhajtásaik lehetnek. Ha ezen törvényt meg akarják hozni: akkor jobb, ha kimondják, hogy a miniszter legyen ellátva minden joggal, a nép pedig viselje a terheket. {Tetszés a szélső bal oldalon.) En ezen törvényjavaslatot nem fogadom el: mert átlátom, hogy ha ily törvény elfogadtatik, az halva szülött lesz, ós azt életbeléptetni nem lehet. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház ! Annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ón e törvényjavaslatban semmiféle visszalépést nem látok, mert midőn a kormány ezen szakaszt előterjesztette, azon szempontból indult ki, hogy egyenlő jog egyenlő kötelezettséget, és viszont egyenlő kötelesség egyenlő jogot involvál. A rendezett tanácsú városok, méltóztatnak tudni, két irányban nyertek jogokat. A közigazgatás terén egyenlő jogokkal vannak fölruházva a megye járásával, belügyeikre nézve pedig egyenlő jogokkal vannak fölruházva a királyi városokkal. Mind a megyei, mind a királyi városok képviselő testülete olyformán alakul meg, mint ez a törvényjavaslat által inditványoztatik. Épen azért gondoskodott a törvényjavaslat arról, hogy rendezett tanácsú városokban a képviselőtestületek megfelelő számban állíttassanak össze: mondván, hogy akármily kis városban 48-nál kevesebb, és nagyobb városokban 200nál több tagja a képviselőtestületnek nem lehet. Nagy városokban tehát 200 tagból fog állani a képviselőtestület, ez valóságos kifolyásának látszik lenni a választó közönségnek. Azon módosítást, mely arra vonatkozik, hogy kis községekben a jegyzőket az összes válás ztókválaszszák: — méltóztassanak megengedni —el nem fogadhatom ; mert a törvényjavaslat e tekintetben sokkal helyesebben intézkedik, a midőn a községi jegyző választását a képviselőtestületre bizza. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatnak e szakaszát ugy elfogadni, amint beadatott. (Helyeslés jobb felől.) Brennerberg Mór: T. ház! En a beadott módositványt azért nem fogadhatom el, mert nagy különbséget látok a községi ós városi tisztviselők között. Az utóbbiakra nézve már mindenesetre sokkal nagyobb mértékben kívántatik meg a képzettség, mint a községi elöljárókra nézve ; sokkal fontosabb teendők is vannak rajok bízva s igy tagadhatatlan, hogy ezen