Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

24 fi 320. országos Ülés márc iu« 28. 187!. én helyeseknek tartom, annak két első részét is; de különösen figyelembe veendőnek tartom azt, a mit a jegyzők nyugdijára nézve ajánl. Most nem akarom bővebben elősorolni, mert ugy is mindegyikünk ismeri a jegyzőknek a községekben föladatát és tevékenységét, és ha mi ezek sorsáról gondoskodhatunk akképen, hogy az államnak egy garasába sem kerül, gondoskodhatunk akképen, hogy a törvényhatóság nem kénytelen házi adóját fölemelni: — azt hiszem, hogy igen ezélszerüen intézkedünk, ha azon indítványt, melyet Horváth Sándor benyújtott, elfogadjuk. Azt, a mit Körmendy Sándor ellenében fölhozott, én nem fogadhatom el azért, mert még a jegyzők testületekké alakulhatnak, mig azok egy társulatot képezhetnek : az igen sok időbe kerülhet, de igen sok helyütt, ha nem hagyjuk meg, meg lehet r hogy nem is fog ily társulat megalakulni. És mi lesz annak a következménye? az, hogy a jegyzők oly elhagyatott állapotban lesznek, mint eddig voltak. Azt hiszem, hogy e tekintetben intézkedhetünk, és pedig akképen : ha a törvényhatóságoknak meghagyjuk, hogy a nyugdijak fölött intézkedjenek szabályrendelet által, hogy minden jegyző, ki azon községben van, mennyit tartozik nyugdija alapjára a pénztár számára biztosítani. Én azt hiszem, hogy miután az államnak ez egy garasába sem kerül, a leghelyesebben intézkedhetünk. Fölkérem a házat, méltóztassék ezen módositványt elfogadni. Bogdán Vincze: E módositványom beadására ugyanazon indokok indítottak, melyek Horváth Sándor képviselő urat, hogy egy másik módositványt adjak be. Ez illeti a jegyzők fizetését. Én törvény által akarnám meghatároztatni a jegyzők fizetését: ezt helyesebbnek tartom azért, mert nagyon jól tudjuk, hogy a községek nagyon könnyen hajlandók épen ott gazdálkodni, hol arra legkevésbbé van szükség. Ha tekintetbe veszszük azon igényeket, melyek a községek jelen állapotában mindenjegyzőtől megkívántatnak : én a jegyzőket oly állapotba kívánnám helyeztetni, hogy ne legyenek kénytelenek, azt, a mi az élet föntartására szükséges, más utón keresni. Ha figyelembe veszszük, ez a 300 frt oly csekély fizetés, hogy abból alig lehet megélni. Széll Kálmán jegyző {olvassa Bogdanovics Vincze mődositványát.) Módositvány a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat 68-ik §-ához. A 3-ik bekezdésben 300 frt, helyett tétessék 500 frt. Deák Ferencz : T. ház! A jegyzők fizetésénél én is kevésnek tartom a 300 frt minimumot, ellenben az 500 frt talán igen is nagy minimum lenne. Én azt gondolnám, hogy tekintetbe vévén a jegyzők által használt föld jövedelmét, mely ugy is levonatik a fizetésből, minimum gyanánt 400 írt lenne megállapítható. (Helyeslés.) Motiválni ezt nem szükséges, mert ngyis elégszer elmondatott annak szüksége, hogy a jegyzők jobban dotáltassanak. Tisza Kálmán: T. ház! Én csak azt óhajtanám tudni, hogy a t. ház Horváth Sándor képviselőtársam mődositványát hajlandó-e elfogadni vagy nem? mert ha igen, akkor nem szólok, de ha nem, bátor volnék pártolni a módositványt. Tóth Vilmos belügyminiszter: Én Horváth Sándor igen t. képviselőtársam mődositványát, a mennyiben az az első alineára vonatkozik, s mely szerint a polgármester évi rendes fizetését a község határozná meg : — nem fogadhatom el. Méltóztatnak tudni, hogy a rendezett tanácscsal ellátott mezővárosok polgármesterei ugyanazon hatáskörrel vannak fölruházva, mint a megyék szolgabirái ; tehát mindenesetre megkövetelhető tőlük, hogy legalább ugyanannyi szellemi képzettséggel bírjanak, mint a szolgabirák : mert különben teendőik ellátására nem képesek. Ha már most bárminő kis fizetéssel fognak polgármesterek odaállittatni, ebből oly anomália fog támadni, melyre a t. házat figyelmeztetni kötességemnek tartom. Ahoz, hogy a jegyzők fizetésének minimuma 300 frt helyett 400 frtra emeltessék : magam is hozzájárulok ; mert emlékszem, hogy az indok arra nézve, hogy a központi bizottságban a fizetési minimum 300 frtra szállíttatott le, az volt, hogy vannak oly szegény vidékek, és községek; hogy azokat nem lehet annyira megterhelni, de ezen lehet segiteni azáltal, hogy a helyett, hogy két vagy három kis község egyesülne, egyesülni fog négy vagy öt, s igy azután megbírja a 400 frtot. Mi a nyugdíj kérdését illeti: egy ily alapnak levonások általi biztosítása csak ott lehetséges, hol igen nagy testületről van szó; kérdés tehát, hogy kis megyékben mint Torda, Ugocsa, Liptó, Árva, stb. keresztül lesz-e vihető ? Ha a t. ház ezen módositványt elfogadja: az ellen nincs ellenvetésem ; de akkor praecizirozni kellene azt, hogy e czélból több törvényhatóság is egyesülhet, sőt a törvénynek egyenesen utasítani is kellene őket, hogy egyesüljön 3 — 4 törvényhatóság és képezzen 3gy nyugdijtársulatot. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: T. ház! Ami legelőször is Horváth Sándor t. képviselőtársain módositványának első részét illeti, én azt is elfogadom, mert nem látok benne a közigazgatásra nézve semmi veszélyt, miután ki van mondva.