Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

242 320. országos illés márczius 28. 1871 nak tartom azonban azon kérdést: vajon az orvos a rendezett tanácsú községekben egyátalaban tagja legyen-e az elöljáróságnak, mert kimondatik e javaslat egyik szakaszában, hogy az elöljáróság három évenkint hat évre választatik. Mi történik az orvossal, ha az elöljáróság tagja ? Három évre fog választatni, vagy hat évre? Méltóztassanak tehát vagy az orvost az elöljáróságból mindenütt kihagyni, vagy pedig, ha a rendezett tanácsú községekben marad : akkor elfogadni Szontagh képviselőtársam módositványát, azon hozzátétellel: „ott, a hol van" az orvosból. (Helyeslés) Miután itt az van, hogy miből kell állani az elöljáróságnak, ha csak ugy teszszük oda, hogy „az orvosból" : akkor ugy fog kinézni, hogy minden nagy község tartozik orvost tartani, mire pedig kötelezni nem lehet. Röviden tehát óhajtanám kitetetni: „kis és nagyközségekben bíróból és helyetteséből, — paranthesis közé — törvénybirőból. másodbiróból" ; azontúl óhajtanám a nagyobb községeknél kitétetni: „jegyzőből, illetőleg jegyzőkből" ; s amennyiben az orvos is benmaradna, tétessék : „az orvosból ott, hol van rendes községi orvos." Természetesen, ha a nagy kézségekre nézve el méltóztatnak fogadni, hogy ,,a jegyzőkből" akkor a 3-ik alineában, a rendezett tanácsú városokban a főjegyzők után be kell tenni a jegyzőket is. Mert ha nagy községben lehet több jegyző: lehet a rendezett tanácsú városokban is. (Helyeslés.) Guthy Benő: Ormos képviselő ur módositványával tökéletesen egyetértek, és azt teljesen elfogadom. Nem értek azonban egyet előttem szólottnak nyilatkozata azon részével, melyben mái kiterjeszkedik a község szervezetére, utt ő hasonlókép az eredeti szerkezet megváltoztatását ezólozza. Én, ki a községi szervezetet nagyon ismerem : e tekintetben helyesebbnek találom az eredeti szerkezetet; mert nekünk nem az a czélunk, hogy az egyes községeket nagyobb terhekkel terheljük; hanem az, hogy őket, a hol lehet, a terhektől megmentsük. Az, hogy törvény bírónak neveztessék — az illető, vagy birói helyettesnek, vagy kisbirónak, a dologra nem tartozik. Mikor kimondatik, hogy egy biró és két tanácsbeli legyen; e három szó tökéletesen kifejezi — akár miképen czimeztetik, — hogy a minimum három tagból áll, és mert nem szavakra fektetem a súlyt, de mindig arra, a mi itt a fődolog, t. i. az illetők csekélyebb kiadására, meggazdálkodására, és hasonló körülményekre: ennélfogva én e részben az eredeti szerkezetet pártolom. Győrffy Gyula: T. ház! Én csak arra teszek észrevételt, a mi most mondatott: mintha Tisza Kálmán képviselő ur indítványának elfogadása által a községek terheltetnének. Hogyha a bírónak helyettese lesz, ezzel a községek terheltetni nem fognak, mert egy későbbi, a 67-ik szakasz elősorolja azokat, a kik fizetést húznak; ezek közé tartozik a biró, de helyettese egyátalaban nem, és igy a községek ezzel egyátalaban nem terheltetnek. Elnök: Nem kíván senki a módositváuyhoz szólam ? (Nem!) Akkor az első kérdés mégis az marad, hogy az eredeti szerkezetet, ugy mint a központi bizottság ajánlja elfogadásul, elfogadja-e a t. ház, vagy nem? (Nem fogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Tehát a közp. bizottság szövegezése nem fogadtatik el. Tisza Kálmán: Miután módositványom több részből áll, szabad legyen még egyszer fölolvasnom. (Halljuk!) Az ón módositványom szerint a 65-ik szakasz igy állna : A községi elöljáróság áll kis községekben a bíróból és helyetteséből (másod- vagy törvénybirőból), és legalább két tanácsbeliből (esküdt, hites) és körjegyzőből. Ez volna az első. A második kikezdés igy volna: Nagy községekben a bíróból és helyetteséből (másod- vagy törvénybirőból), és legalább 2 tanáesbejibüi, pénztárnokból, községi jegyzőből, illetőleg jegyzőkből, közgyámból, és ahol van, a rendes községi orvosból. Az utolsó bekezdés pedig maradna, a mint van, azon hozzátétellel, hogy: „főjegyző, rendes jegyzők, főügyész, rendes ügyészek." (Helyeslés.) Szontagh Pál (csanádi): Én módositványomat visszavonom. Németh Albert: Módositványomat én is visszavonom. Ormos Sánaior: Módositványomat én is visszavonom. Széll Kálmán jegyző (olvassa Tisza Kálmán módositványát.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (El!) Tehát ezen szakasz Tisza Kálmán módositványa szerint fog kiigazittatni. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 66-ik szakaszt.) Simonyi Lajos b.: Ezen szakaszra nézve a különvélemény külön módositványt javasol, és pedig a 66-ik szakasz helyett az eredeti B5-ik szakaszt. A kormány által benyújtott szerkezet következőképen hangzik (olvas) : „55-ik szakasz. Helységekben és nagy községekben a biró, jegyző, tanácsbeli, illetőleg pénztárnok és közgyám kötelességeit s a szolgaszemélyzet létszámát, rendezett tanácsú városokban a tanácsnak s a tanács fejének, a polgármesternek a képviselő-testülethez, illetőleg az egyes tisztviselőkhöz való viszonyát, nemkülön-