Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-319

319. országos ülés márczius 27. 1871. 231 Következik a 49-ik §. Majláth István jegyző (olvassa a 49. g-t.) Simonyi Lajos hr-: Ezen §-ra nézve az a külön vélemény, hogy az 1-ső bekezdésben ezen szavak: „Szavazatlapok által" kihagyandó, és ha ez elfogadtatik, az egész második bekezdés is. A külön véleményt aláírók nézete az, hogy a szavazatlapok által igen sok visszaélés követ­tetik el, és átalában a szavazatlapok nagyon alkalmas eszközök a korteskedésre; sokan nem tudják felfogni, hogy mit rejt az., sokan vannak, kik olvasni sem tudnak, kik azt kiigazítani nem tudnák. En a szavazatlapok által csak a kor­teskedésre és visszaélésre látok alkalmat adva. En azért az 1-ső bekezdésből ezen szava­kat : ,,szavazatlapok által" kihagyatni kérem, és ha ez elfogadtatik, a második bekezdést egészen kihagyatni indítványozom. Királyi Pál előadó: A központi bi­zottságot ezen „szavazat lapok-" kifejezés elfo­gadásánál azon nézet vezette, hogy elismeri ugyan, hogy ezen szavazatlapokat is lehet kor­teskedésre használni ; de másrtszt lehetetlennek tartotta e nélkül a szavazást, mert nem hiszi, hogy a választó, például hol több képviselőre is kell egyszerre szavazni, például 40 nevet képes le­gyen megtartani emlékében, mi által pedig még több visszaélés támadhat. Ezért kénytelen volt a szavazatlapokat megtartani. Jankovits Miklós: Én előre kijelen­tem, hogy a kisebbség véleményét fogadom el egészen; hanem a 3-ik bekezdésre nézve, melyet a kisebbségi vélemény is megtartani akar, egy módosítványom volna. Szól pedig ezen bekezdés következőleg: „ha többen egyenlő szavazatot nyertek a fölött, hogy ki legyen a képviselő, , a választás elnöke által kihúzott sors dönt. T. képviselőház, ez az e'n véleményem sze­rint értelmetlen, (Sálijuk!) és zavarokra adhat alkalmat Hogy ezt bebizonyítsam, kénytelen va­gyok egy példát felhozni. Egy községben van 200 választó, a képviselők száma pedig a kiket meg kell választani 6. A 200 választó közül 150-en szavaznak ugyanazon 5 egyénre. A töb­bi szavazat apró részletekre eloszlik. A hatodik képviselői állomásra kap egyik is másik is 130 — 130 szavazatot. Már most az én véleményem szerint, ezen bekezdés nem azt akarja mondani, hogy azon előbb megválasztott 5 és átalános többséggel megválasztott képviselő között fog a sors dön­teni; hanem azt akarja mondani, hogy ezen 6-ik állomásra nézve fog a sors dönteni. Hogy ez nincs nyilvánosan kifejezve, azt el fogja ismerni a t. ház; ajánlom tehát a következő módosit­ványt elfogadás végett: „Ha azok közül, kik ily módon a szavazatok legkisebb számával lennének megválasztva, többen egyenlő szavazatot nyertek; a fölött, hogy ki legyen a képviselő : a válasz­tás elnöke által kihúzott sors dönt." Majláth István jegyző (újra fölol­vassa Jankovics Miklós módositványát.) Királyi Pál: T. ház! Jankovics képvi­selő ur ezen módositványa nem tartalmaz sem­mi olyat, a mi ellene lenne ezen §-nak, a mó­dosít ványra csak az adott alkalmat, hogy nem vehető ki, vajon a 12-ik és 13-ik egyenlő sza­vazatot nyert képviselők közt történik-e, és va­jon nem magyarázhatná-e ezt valaki oda, hogy a többi 11 képviselő közül is történjék kisorso­lás. Nekem a módositvány ellen ennélfogva ész­revételem nincs. Irányi Dániel : T. ház! Ezen paragra­fus első kikezdése, ha jól értem, titkos szavazást kivan behozni, — legalább a szavazatlapok általi szavazás nézetem szerint annyit jelent — és mert ezt jelenti, én azt szivemből üdvözlöm. Vélemé­nyem szerint csakis a titkos szavazás behoza­tala által, — vajha ez az országgyűlési képviselő vá­lasztásoknál is behozatnék, — lehet az eddig a választásoknál sajnosán tapasztalt visszaélések nagy részének, a corruptionak és intimidationak elejét venni. Hanem miután lehetnek oly közsé­gek, hol a szavazatlapok általi szavazás nehéz­ségeket szülne, meglehet hogy czélszerübb lenne az illető községekre bizni azt, hogy a titkos sza­vazás mikép történjék. Miutá n pedig ennek több módja van, bátor vagyok ez iránt a következő módositványt benyújtani: ,,A választás a szavazók nevének nyilvános följegyzése mellett titkosan történik." Majláth István jegyző {újra fölol­vassa Irányi B. indítványát.) Elnök : Elfogadja a t. ház a szerkezetet, ugyamint van? Ezzel ellenkezésben nem áll Irá­nyi módositványa. Azok, kik elfogadják, méltóz­tassanak felállni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Holnap 9 órakor ülés. Napirend lesz elő­ször a szavazatczédulák beadása a 25-ös bizott­ság két tagjára, azután folytatása e vitának, mely ha befejeztetik, a kérvényi bizottság jelen­téseinek tárgyalása. Az ülés végződik d. u. 2\U órakor. xírr. s. nxi%ó. 18f-|- IT. 30

Next

/
Thumbnails
Contents