Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-319

319 országos BSés márezius 27. 1871. 22$ Azon állam, mely szervezeti intézkedéseiben igy rendelkeznék, saját életerejét zsibbasztaná meg, melynek régi egészséges lüktetését hogy egykor majd visszaszerezhesse, oly operationak kénytele nittetnék magát alávetni, melynek sikere legalább is a kétesek közé sorolható. (Jobb felől helyeslés.) Hogy józan gondolkozású népünk ezen jogegyenlőséget maga is igy fogja és fogta föl, s a gyakorlatban is igy alkalmazza: azt több községünknek mai és eddigi közigazgatási élete igazolja. Ugy a képviselő testületekben, valamint az elöljáróságokban eleve meghatározott, megszabott, megbeszélt érdek-csoportok szerint intézik a választást, amint a földműves, az iparos, a kereskedő, — néhol még a vallásos érdekek is — kívánják. Teszik pedig ezt azért, mert a jogegyenlőség merev theoriájára fektetett átalános választásban nem látják meg mindazon garantiákat, melyekre szükségük van azért, hogy érdekeik képviseltetésére nézve magukat megnyugtassák. (Jobb felől helyeslés.) T. képviselőház ! Daczára annak, hogy érdekeink biztosítása kívánja azt, hogy e tekintetben panasza senkinek ne legyen: több oly észrevétel tétetett az ezen javaslatban kifejezett eszme ellen, a melyekre egy képpel lehetne szolgálni. T. előadó-társam báró Simonyi Lajos azt mondja, hogy a volt földesúr és jobbágya között támadt űrt szándékozunk mi a virilis szavazattal betölteni; de a mit ezen űrbe temetünk, nem az lesz, mit mi czélozunk, hanem lesz a bizalom. Méltóztassék megengedni, Nimródnak egyik, nem tudom melyik utódjáról jegyezték föl, (Jabb felől: Halljuk! Bal felől zaj.) hogy igen gyakran háborgatva látván tartományának határait s biztosítani akarván birtokát, meg alattvalóit is, elhatározta magában, hogy egy kasztot állit föl, melynek nem lesz más teendője, de egyúttal kiváltsága is, mint az, hogy a tartományt, a birtokot, a külső megtámadások ellen megvédje, és ben a rendet föntartsa. E szándékát a tanácsosok helyeselték, megcsinálták a tervet és azt mondták: „ez gyalog, emez meg lóháton teljesiti kötelességét". {Bal felől közbeszólás: ágyú nélhüU) Itt előállott azon rész, a mely veszedelmet látott a tervnek ezen második részében, a mely által szerinte az egyenlőség sértetett meg. „Egyforma jogokban részesítjük s ugyanazon kötelességek teljesítésével terheljük — ugy szólottak — mindegyiket, miért tehát az egyiket lóra ültetni, hogy az magasabban hordja fejét, mint a többi ? Ez — ugy mondának — meg fogja rontani az egyetértést, ahelyett, hogy a békét és rendet biztosítaná; KÉPV H. NAPLÓ. 182 l) XV. ezek először maguk ellen fogják a fegyvert fordítani, a melyet a haza megvédésére kaptak, és mielőtt az ellenség reánk jönne, mi magunk fogunk elveszni/' És hogy a közvéleményt ellene fordítsák, (Zaj.) egy centaurus eltorzitott rémalakját állították oda. Az államfő nem akarván magára vállalni a felelősséget, a sorsra bizta a dolgot és döntött a sors : ugy, hogy egy rész lóra ültettetett. S e rendszer igazolta magát ma is. És mégis, t. ház, mikor mi egy intézménytakarunk fölvenni, és annak egyik legegészségesebb elemét akarjuk beállítani: ugyanazon nehézség fordul elő ; mert még nem ismerik az emberek, mert még nem szerepelhetett, és mert nem tudják annak hatását, igen-igen szívesen akarják magukat azzal megnyugtatni, hogy mert nem ismerik, tehát rósz. (Bal felől zaj, ellenmondás. Jobb felől: .Halljuk.) Hanem Simonyi Ernő barátom és képviselőtársam megmagyarázta, hogy miért olyan rósz ezen többségi javaslat, (Ralijuk!) hogy miért nem lehet azt azon oldalról pártolni. Egész őszintén szólott — ő maga is őszinteséget kívánt tőlünk és azért ő is őszintén beszélt — azt mondotta: „mondjátok meg őszintén, hogy a többség uralkodni akar, tehát ezért javasolja ezen virilis szavazatokat." Csak a szót különböztettük meg. Az uralkodás jog, azon értelemben, mint ezen szó magát értetni akarja, mást illet. Hanem a t. képviselő ur is föleserélte e szót, más értelemben vette azt. A mennyire én pártomat, annak elveit, irányát, törekvéseit és meggyőződését ismerem, pedig ugy vélem, hogy ismerem : annyit mondhatok, hogy igenis nem uralkodni, de kormányozni akar, kormányozni akar jól és ugy, hogy azon törvényekért, melyek alapján és értelmében a kormányzatot vezetni kell, a felelősséget nemcsak a ház előtt, nemcsak a nagy közönség előtt elvállalhassa, de saját lelkiismerete előtt is. Azért pártoljuk mi a virilis szavazatot, mert rendet akarunk kun, rendet akarunk bent. (Helyeslés jobb felől.) T. képviselőtársunk Lónyay Gábor szíves volt ezen kérdésben szintén hallatni szavának súlyát, mondom súlyát, mert egy érdemes férfi, kit a közigazgatás terén széles ismeretkör, alapos tanulmány és tapasztalat támogat, ha egy közigazgatási kérdésben nyilatkozik: véleménye mindenesetre sulylyal bir, és én előttem bír is. Ö először is a jogegyenlőségből indulván ki, a virilis szavazatot azért nem pártolhatja, mert ez a jogegyenlőségbe ütközik. Az érdekeket, ha azok megsértetnek és védelmezni akarjuk, akkor törvény által kell ezt tenni. Ezek átalános állítások, melyeket részemről sem vonok kétségbe. A ki érdekét sértve érzi, azt már a ter29