Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-319

214 319. országos Olts mírczius 27 1871. Vaslathoz nem járulhatok. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Török Sándor {soproni): T. képviselő ház! Midőn fölszólalok, teszem ezt csak röviden a parlamentalismus és a birtok-tulajdonjog védelme érdekében, vagyis részemről a virilis szavazatokat t. i. a szőnyegen forgó törvényjavaslatnak szóban levő 1. §-át elfogadom: elfogadom épen azért, mert meg vagyok győződve, hogy ha valahol, épen a községi rendszerben és hazánkban van legnagyobb szükség a virilis szavazatokra, a hol a községben a leglényegesebb kérdések nem más, mint az enyim és tied körül forognak. Ugyanis szerintem a virilis szavazat nem jog, hanem functio, kötelesség, melyet minden honpolgárnak teljesítenie kell, miután kizárva annak hatásköréből senki sincs, határozott kötelesség; kötelesség, mely épen azért, mivel nem kiváltsághoz van kötve, hanem érdekek képviseletét involválja: mindenkit egyaránt terhelhet. — Már most a törvényhozásnak megállapítani lehetőségét annak, hogy ezen érdekképviseletből épen azok legyenek kizárva, kik ezen érdekekhez legközelebb állanak, vagy igazságtalanság, vagy csak eltakart lépés a communismusra. Megengedem, hogy a demoeratia és a jogegyenlőség szempontjából sok mindent meg lehet támadni: de az érdek-képviseletet és annak jogosultságát semmiesetre sem. Azt hiszem, hogy senki sincs hazánkban, és e házban, ki tagadni fogná, hogy saját érdekei képviseletére maga az érdekelt van mindenekelőtt első sorban hivatva. A birtok-tulajdonjog védelme és annak szükségessége ellenében szónokolni, vagy azt nehezíteni akarni, nekünk magyaroknak van legkevesebb okunk, ba számbavesszük, hogy a 48-ban gyökerében átalakított alkotmányosság alapját most a községi rendszerre óhajtjuk fektetni; s midőn ezt tesszük, ezt akként kívánjuk tenni, hogy a 800 évi múlthoz hasonló stabilitással bírjon, ennélfogva szükséges, hogy eleve biztosítsuk azon elemek támogatását, melyek érdekeiknél fogva arra leginkább vannak hivatva, leginkább hajlandók, és magasabb miveltségi fokozatuknál fogva arra leginkább képeset. A vagyontalanok ez által egyátalában károsításban nem részesülnek, mert érdekeik védelme biztosítva van a képviseleti jogban, s legfölebb az lesz megakadályozva, hogy ma-holnap nálunk is a francziákéhoz hasonló állapotok lábra ne kapjanak. Én egyátalában helytelennek tartom azon törekvést, mely a birtok-biztonság védelme és az érdekképviselet szükségessége iránt népünkben meglevő egészséges, józan fogalmat, a virilis szavazat ellen intézett igazgatással megzavarni igyekszik, és azt önön valódi érdekei gyakorlati teréről a meddő elméletek és communisticus utópiák sikamlós mezejére terelik. Készemről ugy a nemzeti, valamint az egyéni szabadság és vagyonbiztonság , nemkülönben az alkotmányosság biztosítása tekintetéből nélkülözhetetlennek találom és elvitázhatatlanul szükségesnek a virilis szavazatokat a községi rendszerben, s azért szavazatommal annak életbeléptetéséhez járulok. Almássy Sándor : T. ház ! Midőn ezen törvényjavaslatot látom, mely a községekben a virilis szavazatokat megalkotni akarja—melyek eddig nem léteztek, és melyek nélkül a legnagyobb egyetértéssel, és lehet mondani példásan folytak a dolgok: — azon gondolatra jövök, hogy ezen virilis szavazatokkal, miután azok egy aristocratiát alapitnak meg a községben, nem mást akarnak elérni, mint azt, hogy a múlófélben levő aristocratiának legyen valahol támasza. Más indokát nem képzelhetem ezen retrográd lépésnek, melynek egy államban sincs példája, t. i. annak, hogy azoktól elvegyék a szavazati jogot, kik azzal eddig bírtak. De erős hitem és meggyőződésem, hogy ha a törvényhozás oly törvényt alkot, mely a közszellem elle^ van: az nem lesz életrevaló, s azt nem fogják tiszteletben tartani, mert egy megért eszmét, mely egyszer életbelépett, megdönteni, megrontani semmiféle hatalom sem képes. Ezt a tapasztalás mutatja, ezt a történelemből tudhatnák mindnyájan. En abból példákat előhozni nem akarok, mert rövid akarok lenni; egyet azonban mégis megakarok említeni. Az 184-8-iki törvények kimondták az egyenlőséget, kimondták a democraticus elvek életbeléptetését. Ennek folytán tanácsosaink, osztályfőnökeink minisztereknek, államtitkároknak s igy tovább elneveztettek, a szerint, hogy ki minő hivtitalt viselt, és nem hiszem, hogy akadt volna, ki komolyan vissza ne utasította volna akár az excellentiás, akár a nagyméltóságos, akár a nagyságos czimet; ennek daczára azonban a tisztelet, a becsülés irányukban oly fokban megvolt, hogy nem tudom mikor fog visszakerülni hasonló mérvben, mert a demokratiának az a tulajdonsága megvan ,hogy az embereket emberekért szokta tisztelni és beesülni, nem pedig a czimekért. Most újból behoztuk az excellentiás, nagyméltóságos, nagyságos s efféle czimeket. (Főllááltások. Dologra ) Ez is a dologra tartozik, és kérdem előmozditotta-e ez a democraticus eszmék életbeléptetését ? Korántsem. Megadják az excellentiás és nagyságos czimet, kivált ha folyamodványnyal jő valaki, még két fokkal nagyobb czimet is ad; de magában'kineveti, sőt