Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-319
210 319. országos nlés márczius 27 1871. gyarországon legnagyobb szükség van, az egy erős társadalom. Ez az, t. ház, a mi ezen országnak annyi hányatása után nem akar megalakulni. Ez az, t. ház, a mi nem is fog megalakulni, ha annak a kellő alapot meg nem adjuk ; ezen alap pedig nem lehet más, mint jogi egyenlőség, azon jogegyenlőség, melyet a nemzetnek egyhangú lelkesedése 1848-ban üdvözölt. A polgároknak ezen jogegyenlőségével, mint a még csak keletkezendő magyar társadalomnak egyedül helyes és biztos alapjával, homlokegyenest ellenkeznek a virilis szavazatok, sértik ezen egyenlőség törvényét, nehezítik a társadalom keletkezését és megállapítását. De, t. képviselőház, a virilis szavazatok eszméje nemcsak rideg fogaiom, hanem egy oly institutio, melynek következményei messzehatók. Ha mi még másodízben is elfogadjuk a virilis szavazatok intézményét, én legalább azt hiszem, hogy nem maradnak el ezen intézmény további conseqimntiái sem tőlünk. Ha fölállítja a t. kormány, hogy a legtöbb adót fizetők a társadalomban egy külön kasztot képeznek, különös jogi engedményekben részesitendők, és a nemzet fenállásának garantiája : akkor én azt hiszem, hogy az ekként kimondott elvet a kormánynak tovább is kell fejleszteni. Az elv kimondása sürgetni fogja a consequentiának életbeléptetését. Akkor, t. ház, az én felfogásom szerint ezen intézmény viszsza fog hatni, legelőször is az örökösödési törvényekre. A t. kormány egy külön kasztot kíván, és az örökösödési törvényekkel fog külön kasztot alkotni. Bele megyünk a majorátusi institutióba, melyre a magyar alkotmány egyik alapja lesz lefektetve. Nekem ugyan ezen institutio nem kell, és én ezen alapon a magyar haza jövőjét biztosítva nem látom. De hogyan fogja rendezni a kormány azután az országgyűlést 1 hiszen, ha a tőrvényhatóságoknál és községeknél a dolog logikája megkívánja azt, hogy ezen testületek élére a legtöbb adót fizetők álljanak, kérdem én: mikép fognak menekülni a consequentiától í Vagy azt kell a kormánynak mondani, hogy ezen alsóház felének is a legtöbb adót fizetőkből kell állni, vagy, ha ezt nem fogja merni kimondani: életbe fogja léptetni ezen intsitutiót a felső házban, és akkor ott keli lenniök a legtöbb adót fizetőknek. Legnehezebb, t. h első lépés. Ha ez meg van téve, és pedig kellő meggondolás nélkül, következik utánna a második, és a további lépések, melyek a virilis szavazatok eszméjének elfogadása után el nem maradhatnak. Ezeket csak futólag említve, legyen szabad még többek közt hivatkoznom egyre. Minden helyes állami institutiónak kell, hogy jogi alapja legyen. Bátor vagyok kérdezni a kormánytól, különösen pedig a t. belügyminiszter úrtól, ki ezen törvényjavaslatot beterjesztette: miként egyeztetheti össze a képviselet eszméjével, melyet elfogadott, a virilis szavazatot? A képviselet nem származhatik, nem jöhet létre más alapon, mint a választás alapján. Én azon képviseletet, mely nem a választás alapján áll, jogi absurdumnak tekintem. Ha tehát elfogadta a t. kormány a képviselet eszméjét és a képviseletre kívánja fektetni a községeket is; akkor méltóztassék a eonsequentiát is elfogadói, akkor ezen képviseletben, olyan, ki nem választás utján lép be a képviseletbe, részt nem vehet. Vagy méltóztassanak kimondani, hogy az alap nemis képviselet, hanem más valami; akkor az őszinte, logikai és jogi bírálatot megálló intézmény lehet ; hanem a képviseletet venni alapul és bevinni a testületbe olyanokat is, kiknek működése nem választásból keletkezik, nem választás alapján áll: annak semmi jogi értelme nincs. Tovább menve, itt a városok kiválóan érdekelve vannak és ezen szervezés bizonyosan főleg a városok érdekében történik ; de méltóztassék felvenni, t. ház, hogy a városoknak mind jogi fogalmaikkal, mind egész történelmi multjokkal, azon történeti multjokkal, mely kitünteti a városok hatását az európai civilisatióra : ellenkezik a virilis szavazatok intézménye. A városoknak egész léte és fenállása úgyszólván kizárólag az egyenlőség elvén áll mint alapon. Az egyenlőség elvével a virilis szavazat merőben ellenkezik. A virilis szavazatok pártolói mintegy megtagadják a városok múltját, egészen más fogalmakat kívánnak azokba becsepegtetni, egészen más jogot kivannak azoknak előkészíteni. És én mint a magyarországi városok egyikének szerény képviselője, hazafias kötelességemnek tartom, felszólalni ezen intézmény ellen, mely a városok múltjával semmiképen össze nem egyezhető. De, t. ház, a virilis szavazatoknak intézménye egyebeket mellőzve, még tetemes fallátiakat is foglal magában. Hiszen, ha már a vagyon az alap: akkor, ha azt jogi és pénzügyi tekintetben veszszük, akkor miért nem adott garantiát a belügyminiszter arra nézve, hogy a vagyon akkép állapíttassák meg, mint a hogy azt jogi és pénzügyi fogalmak szerint meg kellene állapítani. Teszem. megtörténhetik, hogy én valamely községben legtöbb adót fizetek ; ámde meglehet nekem a terhem annyi, hogy levonva a terheket, tulajdonkép nincs is vagyonom, vagy, hogy a terhek levonása után nem marad
