Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-318

204 318, országos Blés márezius 24. 1871. hiszen, a mostani magyar kormány és az osztrák kormány egy anyaméhből született, ikertestvé­rek. (Igás!) Tehát az osztrák kormány meg van, itt ül, itt kormányoz közöttünk. Szükségtelen volna tehát a népnek azt visszakívánnia. A nép igen is kivan valamit, ós pedig kívánja azt, hogy a mi Magyarország kormányában osztrák, az tá­volittassék el belőle, és legyen teljesen és tisz­tán magyar kormányunk. A nép kíván egy más kormányt, azaz az 1848-iki alapelveken nyugvó magyar kormányt, élén azon nagy hazafival, kinek hazafisága, sza­hadelvüsége és elvszilárdságához sem gyanú, sem tántorgás nem fér. Ez a magyar nép óhajtása. Az én óhajtásom pedig ezen törvényjavaslat irá­nyában, mely sem igazságos, sem szabadelvű, sem ezélszerü, az, hogy vesse el azt a t. ház s fo­gadja el a kisebbség javaslatát. (Helyeslés a szélső hal oldalon. Simonyi Ernő: T. ház! Igen röviden fogom nézeteimet előadni. Hoffmann képviselő ur elismeri, hogy itt is, a munieipiumokban is, és mindenütt rósz a virilis szavazat, hanem azt mondja, hogy a köz­ségekben mégis több jogosultsággal hozatha­tik be. En megvallom épen az ellenkezőt látom, azt mondom, ámbár nem helyeslem, de hamarább fölfogom azt, hogy az állam legmagasabb teendőiben bizonyos kisebb körre szorítsuk megválasztását azon férfiaknak, a kikre az állam ezen legfonto­sabb teendőit bizzuk; de minél lejebb megyünk a socialis fokozatban, annál tágabb körnek kell lenni, mert annál több ember van közvetlen sze­mélyesen érdekelve. így a községnél, mely az összes államszervezetnek talapzatát képezi, minden ember legközelebbről s egyenesen érdekelve lévén, nézetem szerint, itt bárminemű megszorításnak legkevésbbé van helye. Azt mondja azonban Hoff­mann képviselő ur, hogy ő nem helyesli sem itt, sem amott ; de ellene nem fog szavazni azért, mert nem akar ellenkezésbe jönni a törvénynyel, mely már elrendelte azt, hogy a megyékben legyen virilis szavazat. Ez oly okoskodás, mintha valaki azt mon­daná, hogy ha én beteg vagyok, kell, hogy inasom is és valamennyi cselédem mind beteg legyen. (De­rültség. ; Ha rósz: ellenezni kell azt mindenhol és mindenkor, ahol és amikor alkalom nyilik rá; ha pedig jó: akkor elfogadom ; de én részemről itt is, ott is rosznak tartom, t. ház, mert lerontja a népképviseletet, lerontja a jogegyenlőséget, le­rontja mindazt, a mit az utolsó majdnem félszá­zadon át hazánknak legjelesebb fiai teremteni igyekeztek. Mindnyájan, kik a 25-ös évek után midőn az egyideig fölfüggesztett alkotmányos élet Magyarországnak újra visszaadatott, mind­nyájan, kik hazánk előmenetelében fáradoztak, mind a jogegyenlőség eszméjének terén kezdték. Ezen jogegyenlőségi eszmék körülbelül 25 éves harcz, súrlódás és vitatás után győzelmet nyer­tek, törvényekbe iktattattak 1848-ban. Most, majdnem egy másik negyedszázad, után, önök igyekeznek újra fölforgatni, igyekez. nek Magyarországban uj kasztrendszert behozni­A szerint, — ha önök keresztülviszik következete­sen nézeteiket, elveiket: — lesznek Magyarországon különféle emberek, lesznek egész-, fél- és negyed­rész emberek, lesznek oly képviselők, kik jogosit­vák szavazni a községben, lesznek mások, kik jogositvák szavazni a megyékben, és talán az uj választási törvényben még valami más virilis qualifíeatiót hoznak be önök, kik lesznek válasz­tók a képviselőházban. Uraim, ha azt akarják önök, akkor legalább legyenek őszinték és mond­ják meg : mi ellenségei vagyunk ajogegyenlőségnek; bármennyit beszél is a világ, hogy az embe­reknek egyforma jogaik vannak: (Ugy van! Ugy van bal felől.) mi uralkodni akarunk. Akkor leg­alább őszinték lesznek: mert ez az, amit akarnak a virilis szavazatok behozatala által. Miután, t. ház, ezen elvek sem a korszelle­mével, sem alkotmányunkkal eddig fönálló tör vényeinkkel semmikép össze nem egyeztethetek : én mondom, ezen elveket sem itt, sem más he­lyen elfogadhatóknak nem vélem, és mert — a mint mondom — hosszas lenni nem akarok, azért iiiivel e tárgy úgyis megvittatott már a muni­cipialis törvény tárgyalásakor, ennélfogva egysze­rűen kijelentem, hogy a kisebbség véleményét fogadom el. (Helyeslés bal felől.) Lónyay Gábor: T. ház! Én is azon kezdem , melyen majdnem, minden képviselő szokta kezdeni, hogy rövid leszek, tán azért is, mert meglehet, hogy ha képes is volnék hosszasan beszélni, talán hangom is megtagadná a szolgá­latot. A fontos kérdés, mely szőnyegen fekszik, engem nyilatkozatra hí fel, miért is röviden in­dokolni akarnám szavazatomat. (Halljuk.) En elismerem azt, hogy némi következetesség van abban, hogy azok, akik ezt a vegyes rendszert a képviseletben a törvényhatóságoknál initiál­ták és keresztül vitték : itt is ezt hasonlóan kí­vánják keresztül vitetni; hanem vajon követke­zetes volt-e azok részéről, kik ezt initiálták és ezt a törvénybe hozták azon elvek irányában, a melyeket 1848 vívott ki ? (Helyeslés bal felől) vajon következetesek-e akkor, mikor ezen nagy elveknek rovására oly institutiót akarnak fel­állítani és már fel is állítottak az elfogadott törvényben, mely ezen nagy elvet, a jogegyen

Next

/
Thumbnails
Contents