Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-318

202 318. országos ülés marczius 24. 1871. szebb győzelemre, melyet azáltal vívhatnak ki, ha saját magukon győzedelmeskednek. Ha meg vannak győződve ugy, mint tavaly, ám alkal­mazzák ez intézményt Pestre vonatkozólag is ; ha nincsenek meggyőződve: vegyenek erőt ön­magukon, hozzák inkább helyre tévedésük kö­vetkezményeit, semhogy az életbe átmenve, na­gyobb súrlódásokra adjanak okot. Én kijelentem, hogy sem a szövegre, sem a módositványra nem szavazok. Körmend+ Sándor: T. ház! (Szavaz­zunk! Tartós zaj.) Nézetem szerint az 1848-ki eseményeket, melyekben ama némelyek által ócsárolt íranczia nemzetnek nem kevesebb része volt, mint azon nagy hazafinak, ki erőszakkal belemarkolt az eseményekbe, nem ugy, mint az 1866-ki államférfiak, kik a legkedvezőbb alkal­mat szalaszták el, — ismétlem : a 48-ki esemé­nyeket azért üdvözölte oly melegen nemcsak maga a magyar népíaj, de mindazon népfajok, melyek ezen országban laknak mindaddig, mig a reactio szét nem hinté közte sárkányfogait: mert nem csupán a robot és dézsma súlyától, nem csupán a teherviselés s adófizetés privilé­giumától mentette föl a népet; hanem jogokat adott neki, emberré, polgárrá, hazafivá tette azt, és most önök, mint látszik, mintegy esküt es­küsznek az 1848-ki törvények ellen; vissza akar­ják hozni nem az 1848. előtti állapotot, ha­nem — mint azt Móricz Pál tisztelt képviselő­társam igen helyesen kifejtette, egy, még annál is roszabb jogállapotot akarnak behozni a köz­ségi életbe, a hol pedig annak — nézetem sze­rint — épen ellenkezőleg, mint Hoffmann Pál képviselő ur, s a napokban maga a belügymi­niszter ur is mondta: nincs semmi értelme; nincs értelme azért, mert a községekben a vá­lasztott egyének képviselői által, továbbá azon virilis képviselők által, a kik mint volt jobbágy­telki birtokosok fizetnek legtöbb adót, tehát a kik ellenében akarják behozni a virilis szavaza­tot : ők is bizonyára tul fognak szárnyaltatni. Jól emlékezünk, t. ház, hogy a múlt évben, midőn a törvényhatósági törvényjavaslatról folyt a vita, önök azzal kecsegtettek bennünket, — és volt baloldali képviselő is olyan jóhiszemű, a ki e tekintetben hitt az önök Ígéretének, — hogy majd fognak önök hozni egy oly községi tőrvényjavaslatot, mely minden tekintetben sza­badelvű, a kor igényeinek megfelelő lesz, pedig a társadalmi élet súlypontját s az alkotmány gyökereit, mint itt már többször említtetett, a községekbe kell letenni, mondom : biztattak sza­badelvű törvényjavaslattal, s most, hogy mit adtak, ime itt van: virilis jogot. 1848. előtt, igaz, hogy megtanított rá az osztrák kormány, 1861. után, — 1867. óta folyton tanit a magyar kormány, és a jobb ol­dal, és annak egyik professora: Hoffmann Pál, hogy igórni ós meg is adni két különböző dolog. Én ennélfogva nem is hittem azt az akkori ígé­retet ; hogy nem hittem, a mint látszik, jól tet­tem. Én már akkor ugy voltam meggyőződve, hogy e törvényjavaslat is ejusdem farináé lesz a törvényhatósági törvényjavaslattal. Hogy az-e? azt hiszem: a túlsó oldalról mindazok, a kik eddig fölszólaltak, csak erősítették az ellenkezőt, sőt még nem is igyekeztek bizonyítani. Pedig eddig a községi életet ugy gyakorol­tuk, hogy a községi ügyek rendezésébe befolyha­tott mindazon községi tag, a ki birtokos vagy állandó adófizető lakója volt a községnek. Most mit kovácsolnak önök? Egy kisszámú egyének­ből álló elöljáróságnak, egy kisszámú egyénekből álló képviseletnek, és oly képviselőknek, a kik felerészben még nem is választathatnak, adják át azon jogokat, melyekkel eddig a községi la­kosok közvetlenül bírtak, és önök ezt elkeresz­telik igazságos, szabadelvű és bölcs intézke­désnek. Hogy igazságos intézkedés-e az, hogy az a kit én képviselőül nem választottam, meg nem biztam, a kiben talán nem is bizhatnám, kép­viseljen engemet ? önök józan Ítéletére bízom. Hogy igazságos dolog-e az, t. ház, hogy hat vi­rilis képviselő, — holott talán felényi, talán tizedrésznyi adót sem fizet, mint azon adózók, kik a másik hat képviselőt választják, — ugyan­azon joggal birjon, már csak azon indok alap­ján, azon argumentum alapján is, melynélfogva önök a virilis jogot be akarják hozni a községi életbe ? ismét bátran saját itéletökre bizom. En ugy vagyok meggyőződve : hogy ha a kétszer-kettővel mérlegelik ennek igazságát, ma­guk kénytelenek lesznek belátni, hogy ez nem­is nem igazság, hanem vastag igazságtalanság. Azt mondják, hogy szabadelvű. Különös, — kiváltságos, múlt századi intézményt akarni sza­badelvűnek keresztelni ; — én még csak kísérletet sem teszek, ez állításukat megczáfolni, levén ez annyira absurdum. Bölcs intézkedésnek ke­resztelik. T. ház! Az ujabbkori európai társada­lomnak úgyis, a mint azt Hoffmann képviselő ur is már érintette, az egyik főhibája, hogy mintegy ujabb szolgaosztályt teremt meg a gazdagokkal szemben, olyanokat, a kiknek csak izzadni, veritékezni szabad, jobb sors reménye nélkül, a legtöbbre nézve, görnj^eszteni hátukat, mintegy zsámolyul szolgálni a pénzfejedelmek trónusaihoz. Nagy elmék azon gondolkoznak nap­jainkban, nagy emberbarátok azon fáradoznak Európaszerte,hogy ezt a természetellenes,ezt a társa­dalmi kórállapotot hogyan gyógyítsák meg? ezt

Next

/
Thumbnails
Contents