Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-318

200 313. országos ülés máreíius 24. 1871. elfoglalandja aanak a helyét, ki a bizodalomnál fogva az ügyek czélszerü vezetésére befolyást gyakorolt volna. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy a hoi a vagyon az intellectualis erővel és hazafisággal van kapcsolatban, ott a birtok mindig érvényesiti magát ; a hol pedig hiányzik akár az értelem, akár a hazafiság: helyes, hogy az mellőztessék. Én nem tartom helyesnek egyes érdekeket institutiók által érvényre juttatni. Áz alkotmányosság elvének az a fő kivánalma, hogy a töbség akarata érvényesíthesse magát : már pedig a virilis szavazat mellett az ellenkező fog történni s ha csakugyan pártfogolást kellene valamely osztály részére szerezni, azt a szegényebb osztály érdemlené meg: mert inkább lehet attól tartani, hogy a hatalmasok a szegényebbet elnyomják, mint ellenkezőleg. De arra, hogy valaki jogokat gyakorolhasson : az elmebeli és physikai egyességességnek bizonyos foka kívántatik meg; — s híjába osztogatnak önök jogokat elme-betegek vagy ágyban fekvők részére, mert azok azt nem fogják gyakorolhatni, és megtörténhetik, hogy egy kis község legnagyobb birtokosaiból egy invaliduscompagnia fog előállani a virilis szavazatok életbeléptetésével. (Derültség.) Nem szándékom, t. ház, hosszasan e tárgynál íigyelmöket igénybevenni, csak azon kéréssel fordulok a t. házhoz, hogy gondolja meg a következéseket, midőn az alkotmány alapkövét megváltoztatni akarják, azon alkotmányos alapot, melyen az egész épület áll. 1848-ban a képviseleti alkotmánynak tettük le alapkövét és most oly elveket akarnak meghonosítani, melynek helyességét az ország soha sem ismerné el. Miután önök érdekképviseletet akarnak életbeléptetni, annálfogva én a kisebbség véleményét pártolom. (Helyeslés bal felől.) Hoffmann Pál: Mindenekelőtt kijelentem, hogy sem Pulszky Ágoston képviselő urnák azon nézetét, melyet a virilis szavazatokra nézve hosszasan fejtegetett, nem pártolhatom, sem azon theoriát a községek keletkezéséről : mert azon nézetben vagyok, hogy Czibakháza és Soroksár később kcdetkezett, mint Magyarország; legalább azon politikai községek, melyekről itt szó van, mindenesetre később keletkeztek. A virilis szavazatra vonatkozólag nézetemet egyetlen egy pontban sem változtatom meg. Most is ugy vagyok meggyőződve, hogy a virilis szavazat ellenkezik nemcsak az egyenlőség elvével ; hanem ellenkezik az ország sarkalatos törvényeinek elveivel, ellenkezik közjogi fejlődésünk szellemével is, éa ellenkezik végre — a mi a legerősebb érv ellene — a czélszerüséggel: ellenkezik a czélszerüséggel azért, mert nem alkalmas azon czélnak elérésére, melynek elérése egyedül indokolhatná szükségesvoltát. Tagadom kereken, hogy virilis szavazatra szükség van, hogy hazánk intelíigentiájának és vagyoni osztályának az őt megillető befolyást megszerezzük. Hivatkozom e tekintetben a képviselőházra ismételten, mely a népképviseletből eredett, és mely, daczára annak, hogy a nép minden megszorítás nélkül választotta, legkevésbbé sem mutat azon egyoldalúságra, mely a választásoknak tulajdoníttatik: nem áll az, hogy ezen választásoknál nem volna meg az intelligentiának, a birtoknak a maga súlya. (Helyeslés bal felől.) Meggyőződésem tehát, hogy a jogegyenlőség elve, sőt mi több, egy dicső múltnak emléke sértetik meg minden ok nélkül — mondom: minden ok nélkül — azáltal, hogy ezen intézmény bevétetik. Mindamellett, hogy e nézetben vagyok, mégis elismerem azt, és nem tagadhatom, hogy a virilis szavazatoknak alkalmazása több és kevesebb roszszal járhat, ha azt különböző körökbe bevive szemléljük. Rosznak tartom kivétel nélkül a virilis szavazatokat, és egyik körbe beviteléhez sem fogok járulni szavazatommal, és nem fogadom el a községben sem; de elismerem, hogy a községekben arán)dag van némi jogosultsága. (Mozgás hal felől.) Kérem a tisztelt ellenzéket, olyan jó akarattal és olyan türelemmel hallgasson meg akkor is, mikor nézeteink nem mindenben egyeznek, mint midőn mindenben egyeztek, és mikor nézeteim az ellenzék átalános jóváhagyásával találkoztak. Mondom, a virilis szavazatokat a községekben sem pártolom, de azt hiszem: hogy a községekben mégis kevésbbé rósz. Ez onnan ered ; mert mig a megyékben csaknem ki; zárólag közjogok gyakorlásáról van szó, a közjogok gyakorlását pedig az emberi minőségtől származtatom, mely független a vagyontól; mig a királyi városokban ismét tulnyomólag közjogok gyakorlásáról van szó : addig a municipális jelleggel nem biró községeknél a magánjogi jellem a túlnyomó. Már most, hogy a vagyonos osztálynak a jogegyenlőség mellett támaszra volna szüksége a politikai téren, azt én nem hiszem. Más országokban e téren azon irány uralkodik, hogy a tehetetlent, a kevésbbé vagyonost kell megmenteni a vagyonosak túlnyomó befolyása ellen; nálunk az az irány, hogy vegyük oltalomba az erőseket a gyengék ellen. Más országokban ugy gondolkodnak, hogy nem eléjr a szegények megvédésére az abstraet egyenlőségi elv; kell még más súlyról is gondoskodni, mely e téren megmentse ezeket aga zI dagok túlnyomása ellen. Nálunk épen ellenkező-