Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-316

Hi 316. országos illés míroiias 22. 1371. lyet az ellenzék fölhozott. Ismétlem, hogy a módositványra vonatkozólag más nézetet óhajtottam volna a belügyminisztérium köréből. Áttérek most a módositványra, mert a mily határozottan pártolom ezen eszmének hazánkban életbeléptetését : époly határozottan jelentem ki, mint már kijelentem két esetben, hogy ezen eszme létesítését nem látom lehetőnek egyes törvényre nézve : eí.t csak nagy külön törvény által lehet elérni, mert oly átható intézkedést, mely az összes közigazgatást át fogja hatni, ós ezt csupán a belkormányzatra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása alkalmával nem lehet ugy szabályozni, amint kellene. Épen azért az, mit Nehrebeczk}

r képviselőtársam , nem ugyan határozottan mondott, hanem a mi sejthető volt beszédéből, — hogy t. i. ez által a közigazgatás meg fogna akasztatni, — nem fog megtörténni ; ha ezen kérdés csakugyan ugy oldatik meg, mint más nemzeteknél pl. az angoloknál tényleg megoldva van, és a tudomány által is megoldatott. Mondom tehát az eszmét határozottan pártolom ; hanem óhajtom, hogy vagy a kormány, vagy a menynyiben az eszme az ellenzék által karoltatott leginkább föl ; az ellenzék vezérei terjeszszenek be egy törvényjavaslatot, melyben az eszme ne csak hangsulyoztattassék, hanem meg is oldassék. A nagy eszméket nemcsak arra kell fölhasználni hogy velők támadjunk, hanem ha csakugyan akarjuk azok kivitelét egy kimerítő törvényjavaslatban, minek beadására nézve a ház szabályai mindenkinek jogot adnak : azokat meg is fejtsük. Mindezek után eredményként összevonva a mondottakat, én a törvényjavaslatot elfogadom átalánosságban és részleteiben is. A virilis szavazatokra nézve ezt azon megszorítással teszem, melyet megmondottam : hogy t. i. ha a beterjesztendő módositvány ki fogna hatni a municipiumokra is, azt részemről pártolnám. Még csak egy megjegyzést koczkáztatok t. barátomnak Zichy Nándornak egy nyilatkozatára. A t, képviselő ur azon eszmét fejezte ki beszéde végén, hogy nem jó utón jár a kormány és a törvényhozás a reform terén. En nagyon kíváncsi voltam megtudni, mit jelzett ez által, és nagyon sajnálom, hogy nem voltam oly szerencsés, hogy az általa mondott szavakból magamnak tiszta képzetet szerezhettem volna. Ö azt mondta, hogy mi a codificatio által törekszünk a reformokat létrehozni. Szívesen megadom a t. képviselő urnák, mint bárkinek másnak a házban azon jogot, hogy szavakat tetszés szerinti értelemben használjon, még akkor is, ha a szónak talán a tudományban különös értelme van; hanem ilyenkor mondassák meg az: miként akarja az illető e szót értelmeztetni, A codificatiora gyakran történik itt hivatkozás, s rendesen a t. képviselő urak ez alatt nem azt értik, a mit a szakemberek értenek. A codificatio igen ártatlan dolog, oly törvényt jelent, mely tárgyáról kizárólag rendelkezik. A mieink közül a legfőbb törvény nem codificált. ö az eszmét nem ez értelemben használta, hanem ugy látszik abban: hogy nem elég törvényt hozni; azt az életbe is át kell vinni : nem elég megalkotni a törvényeket ; szükség, hogy azok végre is hajtassanak. Azt hiszem t. ház, ezt mi mindnyájan eddigelé is tudtuk, s ezt egy külön törvény alkotásával hangsúlyozni fölösleges: mert a törvények azért hozatnak, hogy végre is hajtassanak. Másrészről emiitette a t. képviselő ur, hogy a kormánynak rendeletek által is kell egyúttal a törvény czéljának elérésére hatni. A menynyiben ez fölszólitás akar lenni a kormányhoz az ordonnanczok általi kormányzásra : nem pártolom ; mert részemről a kormánynak más tartalmú rendeleteket, mint a törvények végrehajtását czélzókat, azok tartalmán túl nem menőket, tulajdonitani nem óhajtanék. Ismétlem, mit beszédem elején mondottam, hogy én a szőnyegen levő törvényjavaslatot átalánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: T. ház! Én részemről az előttünk fekvő törvényjavaslattal szemben elfogadom azon álláspontot, melyet Simonyi Lajos b. tisztelt barátom jelzett: azaz, nem ellenzem, hogy e törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtassék, attól függesztvén föl természetesen azt, hogy magára a törvényjavaslatra rá fogok-e szavazni, vagy nem? hogy azon legfőbb elvek, a melyektől meggyőződésem szerint az, hogy e törvény jó vagy rósz legyen : főkép függ, felfognak-e abba vétetni, vagy nem. Teszem pedig ezt azért; mert azt tartom, hogy az igazi átalános vita, ezen törvényjavaslat fölött is, ha nem is, hogy ugy mondjam, hivatalosan, de tényleg és lényegileg lefolyt akkor, midőn a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat fölött, az átalános vita e ház kebelében lefolyt. Nekem — mondom — ez a nézetem; de elismerem tökéletesen, hogy mindazoknak teljes jogosultságuk volt az átalános vitában most e törvényjavaslat fölött nyilatkozni, kik azon meggyőződésben vannak, hogy az helyes, szükséges és czélszerü. Csak egyet nem érthetek; nem jogosultságát vonom kétségbe; de engedje meg, ha Nehrebeczky képviselő urnák logikája irán; támadt kétségem, a ki először igen erélyesen kimondotta, hogy szerinte nemcsak ezen, de