Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-315

102 3!5. orsííios üíés mírezius 21. 1871. nem én hozzám, hanem tisztelt collegám, a belügyminiszter hatásköréhez tartoznak. Egyébiránt ugy hiszem, hogy a belügyminiszter ur annak idejében ezen interpellatióra a kellő fölvilágosítást meg fogja adni. Szathmáry képviselő ur azon óhajtását fejezte ki. hogy a keleti államokkal is hasonló nemzetközi szerződések léptettessenek életbe. Erre nézve megnyugtatására kijelenthetem, hogy közel áll egj nemzetközi szerződésnek befejezése, a melyet a szomszéd Szerbiával negoeiáltunk arra nézve, hogy a szerbiai területen a consulatusi hatóságok megszüntettessenek. Vukovics képviselő urnák a svéd és norvég királysággal kötött szerződés negyedik ezikkére van észrevétele. A képviselő ur aggályt lát abban, hogy a politikai büntettek nincsenek körülírva; politikai bűntetteket, vétségeket azonban nem az illető nemzetközi szerződésben szokás körülírni: azok meg vannak irva, definiálva az illető nemzetek büntető törvénykönyveiben. Különben ott van megnyugtatására a 9-ik czikk, a melyben világosan ki van mondva: hogy nem elég a puszta elfogatási parancs a kiadatásra, hanem szükséges, hogy azon okiratban a vád tárgyát képező büntetendő cselekmény minősége és foka, valamint az alkalmazandó büntetés mértéke is kimutattassék. Ha tehát azon okiratból nem tűnnék ki világosan, hogy csakugyan azon bűntény, mely miatt valakinek kiadatását követelik, nem közönséges bűntény ; ha azon gyanú forog főn, hogy talán politikai bűntény miatt üldöztetik valaki : a magyar kormánynak ily esetekben mindig van alkalma, a kiadatást megtagadni. Ugy hiszem, ezek által el lévén oszlatva a nyilvánult aggályok: a t. ház szíves lesz a bemutatott szerződések részletes tái-gyalásába átmenni. Elnök : Következik az olasz királysággal kötött államszerződés. Ghyczy Kálmán: Eddig legalább, t. ház, mindig azon szokást követtük, hogy midőn szerződésekről átalában volt szó, a szakaszok egyenkint fölolvastattak, és ha volt észrevétel, azok megtétettek. Méltóztassanak ezen szokást követni. Elnök: Ha méltóztatnak parancsolni, föl fog olvastatni. {Helyeslés. Halljuk!) Parcsetics Sándor jegyző (olvassa az olasz királysággal kötött szerződés első és azután a második csikkét). Irányi Dániel: A nyolczadik pontban ez fordul elő: „Hamis vagy hamasitott pénz behozatala, vagy kiadása". Azt gondolom, hogy ide közbe kellene szúrni e szót, hogy „tudva": mert ártatlanul is adhat ki valaki hamis pénzt ; de ez nem bűn ; hanem bün az, ha valaki tudva használja a hamis pénzt. Ennélfogva igy kellene szerkeszteni: „Hamis vagy hamasitott pénz tudva behozatala, vagy tudva kiadása." Szögyény László előadó: Amennyiben a t. képviselő urnák arra nézve van észrevétele, hogy a fordítást nem találja helyesnek: ha a fordítást nem találja helyén, akkor rendén van, sakkóra t. ház megváltoztathaja a fordított szöveget. Miután azonban a t. ház, az imént e törvényjavaslatot átalánosságban elfogadta, hogy ha e megjegyzése a t. képviselő urnák nem a fordításra, hanem az eredeti szövegre vonatkozik, akkor tárgyalásába a képviselőház nem mehet . mert a szerződés kétoldalú dolog, a szerződést a magyar-osztrák monarchia Svéd- és Norvégországgal kötötte. Ha átalánosságban e) méltóztatnak fogadni, akkor a részletekben nem lehet változtatni; ha pedig rosznak méltóztatnak találni: akkor az egész törvényjavaslatot a szerződéssel együtt el kell vetni ; de a részletekhez hozzászólni nem lehet. Simonyi Lajos b.: Én az előadó ur okoskodását nem fogadhatom el : mert abból, hogy valami átalános tárgyalás alapjául elfogadtatik : még nem következik, hogy az egyszersmind minden részletében is elfogadtatik. A mi pedig a szerződéseket illeti, hogy e tekintetben kivételt tegyünk, azt sem ismerem el helyes eljárásnak, mert ezeknél is, mint másoknál meg lehet tenni csak ugy az észrevételeket. De a szerződés nem is tétetik azáltal lehetetlenné : mert ha például a képviselőház nem fogad el egyes pontot, fönmarad a kormánynak azon ut, hogy az illető féllel azon egyes pont iránt utólag iparkodjék egyetértésre jönni. Különben még megemlítem, hogy ha nem szólhatunk a részletekhez, akkor nem szükség tárgyalni ; mert akkor a tárgyalás csak fölösleges idővesztegetés. Ezeket akartam megjegyezni arra nézve, mit az előadó ur mondani méltóztatott. Arra nézve, mit Irányi t. barátom fölhozott, hogy t. i. GZ CS3.K azokra terjed ki, kik tudva tettek valamit, eltérő nézetem van : mert azt, hogy tudva estek-e a bűnbe, vagy nem ? azt kötelesek a bíróságnál igazolni, s épen azért, hogy igazolhassák, szükséges kiadatásuk. Horváth Boldizsár igazságügyminiszter : T. ház! Én is eltérő nézetben vagyok, Irányi ur fölfogásától. Afölött, hogy valaki hamis pénzt tudva vagy nem tudva ad-e ki, ítélni a bíróság fog, és nem mi. (Simonyi Lajos Ír. közbeszól: En is azt mondtam.) Egyébiránt, ha nem bízunk valamely nemzet bíróságában, s fölteszszük róla, hogy ártatlant nem fog fölmenteni : akkor nem kötünk vele nemzetközi szerződést. Ez azon nemzet erkölcsi hitelének megta-