Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-314

314. országos lilás márczius SO. 1871. 93 be kívánták- igtatni és magam is mint a 3-ik osztály képviselője fölemíitém, hogy a pénzügyi bizottság-jelentéséből, melyet annak meghagyá­sából én voltam szerencsés nyomda alá bocsátani: a pénzügyi bizottság intentiója ellenére e szó „ideiglenes" kimaradt, s hogy e szerint nincs ok, a miért azt a többi osztályok előadói el ne fogadják. Miután azonban hat osztály előadója ellenkező utasítást kapott, és e részben engedni nem kivánt, természetesen a központi bizottság többsége abban állapodott meg, hogy e szó ne jőjön bele. A mi a központi bizottság jelentésének azon részét illeti, a melyet a t. képviselő ur is föl­említeni méltóztatott, s melyben a pézügymi­niszter azon nyilatkozata foglaltatik, hogy tekin­tettel az 1-ső §. második bekezdésére nem érez­heti magát följogosítva más mint függő adósság megkötésére: e nyilatkozatot a pénzügyi bizott­ság nem azért terjeszté elő, mintha erre ala­pította volna azon véleményét, hogy e szó a szakaszba ne jőjön bele; hanem csak azért, mert e fontos nyilatkozatot a ház tudomására kívánta juttatni, és a pénzügyi bizottság nem is volt azon fölfogásban, hogy ezáltal teljesen elég van téve mindennek, a minek eleget kell tenni; törvénynél minden lehetőséget szemmel kell tar­tani ; mert hiszen e emberek vagyunk : meglehet, hogy nem Kerkapoly pénzügyminiszter ur fogja e törvényt végrehajtani, hanem helyébe más lép, ki elődjének nyilatkozatát magára nézve kötele­zőnek nem fogja elismerni. Nem azért történt tehát, hogy e szó e §-ba bele nem jött; hanem azért, mert hat osztály elő­adójának nézete szerint e szakasz második bekez­dése eléggé határozottan és világosan mondja már, hogy az ezen fölhatalmazás folytán kötendő, bármi néven nevezendő hitelmüvelet minden lehet, esak állósitott adósság nem; miután a 2. bekezdés ezeket mondja: „Az ezen hitelmüveletek folytán származandó függő adósság" stb — tehát a föl­hatalmazásnak mindkét nemét véve alapul, mind a kincstári kamatozó utalványok kibocsátására adott fölhatalmazást, mind azon fölhatalmazást, hogy a pénzügyminiszter más megfelelő hitelmű­veletet eszközelhessen ; — a második bekezdés azt mondja, hogy az ezen hitelmüveletekből szár­mazandó függő adósság visszafizetendő azon arány­ban, melyben az állam követelései befolynak. Ebből indulva ki, eléggé világosnak tartották a hat osztály előadói a második bekezdés szö­vegezését, s azért nem tartották szükségesnek az „ideiglenes" szó beigtatását. Ami azonban a dolog érdemét illeti, az egészen tiszta a t. ház előtt, és a kormány előtt és mind a pénzügyminiszter, mind a képviselőház egyetért abban, hogy ezen fölhatalmazás folytán egyéb adósság nem köttet­hetik: csak függő adósság. Ha mégis ezen máso­dik bekezdés nem mondaná ki elég világosan: „függőadósság, * azt gondolom, nem lehet senkiuek ellenvetése az ellen, hogy ezen eszme, ezen ren­delkezés már az első bekezdésben ben legyen: mert ez volt a pénzügyi bizottságnak intentiója, ez volt az osztályok intentióia is; mert azon osz­tályok is épen erre alapították okoskodásukat, de ez volt a pénzügyminiszternek is" intentiója, mert itt van nyomatott nyilatkozata, melyet a központi bizottságban tett. Én tehát azt hiszem, ámbár mint a központi bizottság előadójának a szöveget föntartani kötelességem, hogy nem vétek a központi bizottság intentiója ellen — mert hisz ö is erre alapítja indokolását — ha részemről szívesen hozzájárulok ahoz, * hogy ez az első bekezdésbe is betétessék. (Helyeslés.) Azonban t. ház, a ki­fejezés neín tetszik nekem egészen megfelelőnek ; a módosítás szerint ugyanis ezen kifejezés jönne belé: „ideiglenes hitelmüveletekkel eszközölhesse." Ezen kifejezés talán grammatice nem egészen cor­rect, mert a hitelmüvelet, midőn végrehajtatik, az már meg van csinálva, s a hitelmüvelet mint müvelet olyan, mint a szó, a hang, mely egyszer kimondva vissza nem vehető: megvan ; az adós­ság, mely a hitelmüvelet által keletkezett, lehet függő, vagy consolidált, lebegő vagy fundált. Azért tehát talán azon kifejezést lehetne hasz­nálni, mely alázatos nézetem szerint helyesebb és megfelelőbb: a „megfelelő" szó kihagyatván I — „más ideiglenes adósságot képező hitelműve­I letekkel eszközölhessen." Az eszme ugyanaz, de gondolom megfele­lőbb a kifejezés. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: T. ház ! Csak arra nézve akarok pár szót szólni, hogy nézetem sze­rint előadó ur okoskodásának azon része, hogy azt nem lehet mondani „ideiglenes hitelmüvelet," mert midőn meg van csinálva a müvelet: az megvan, tehát nem lehet ideiglenes; — nem egé­szen helyes, mert pl. ha az. országgyűlés tör­vényt alkot : az is mihelyt meg van csinálva, megvan; de azért számtalan törvényről van ki­mondva, hogy ideiglenes. Ez tehát egyátalám nem oly dolog, mely^ az ^ideiglenes" szó alkal­maztatását gátolná. És én a módosítást részem­ről ugy, mint ^an, elfogadhatónak tartom. Ha­nem ha a t. házat megnyugtatja, ugy tudom, hogy indítványozó urat is meg fogja nyngtatni, ha azt mondjuk: „más függő adósságot létesítő hitelműveletet." (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ezen közvetítő in­dítványt elfogadni? (Elfogadjuk.) Ghyczy Kálmán: Ha a t. ház meg­. nyugtatására szolgál, miután ugyanazon eszmét fejezi ki, melyet az én módositványom, nekem as indítványra ellenvetésem nincs.

Next

/
Thumbnails
Contents