Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-307

307. országos Ülés márczius II. 1871. gcjg nézve határozott összeget nem hoztam indítványba, az természetes, mert: először nem ismertem a szükségletet, mely az előmunkálatokra megkívántatik, és melyet csakis a kormány képes kimutatni; másodszor azért. mert nem akartam az elfogadott tételt fölebb emelni. Ezért tehát fölöslegesnek tartottam határozott összeget megnevezni. Ennek folytán történt az, bogy az indítvány nem utasíttatott a pénzügyi bizottsághoz, hanem az határoztatott, hogy Kvassay képviselő ur indítványával együtt tárgyaltassék. Most csak azt akarom még fölhozni: a törvény ezen folyók szabályozását már elrendelte ; annál is inkább kérem tehát a t. házat, méltóztassék elrendelni, hogy a kormány a szabályozáshoz szükséges előmunkálatokat kezdje meg, s kérem egyszersmind a t. házat, méltóztassék határozatát oda is kiterjeszteni, hogy ezen folyó policiális fölügyelete a kormánynak meghagyassék. És mivel a törvény fölemlíti, hogy a megyék tartoznak a határaikban levő folyókra fölügyelni, éhez hozzá kellene tenni, hogy a fölügyelettel a kormány is megbízandó olykép, hogy a fölügyelet együttes legyen; de a főfelügyelet a kormány kezébe lenne letéve : mert csak így lehet a teljes policiát föntartani. Méltóztassanak elhinni, hogy azon folyó, mely oly nagyértékü anyagot szállít évről évre az alsó vidékre, már azáltal is, hogy az egyes megyékben nem hasonlók a policiális intézkedések, nagy kárt szenved. Én tehát ezeket elmondván, továbbá is ajánlom a t. háznak pártfogásába határozati javaslatomat. Ghyczy Kálmán: Elismerem t. ház! hogy a Garam folyó szabályozásához fontos okok lehetnek, és hitem szerint vannak is csatolva; midőn azért a határozati javaslatot, melyet több képviselőtársam adott be, nem fogadhatom el: ezt nem azért teszem, mintha átalában a Garam szabályozása ellen fölszólalni akarnék; hanem teszem egyedül azon szempontból, hogy ezen tárgyra nézve is a t. ház ne kivételesen járjon el, hanem azon ösvényen, melyen eddig mindig a szabályozások, és átalában nagyobb költségek elhatározásánál eljárni szokott. Hozassék tisztába műszaki vizsgálat által a szabályozásnak minden irányban lehetősége, czólszerüsége; legyenek készen a tervek, legyen készen költségvetés ; hozassék tisztába, hogy a megkívántató költségek arányához képest az eredmény is megfelelő lesz: átalában hozassék tisztába, hogy léteznek-e itt mindazon föltótelek, melyek alatt az állar- a folyamok szabályozásához járulni szokott és akkor én magam is igen óhajtani fogom, hogy a t. ház a t. indítványozók kivánata szerint határozzon. De azok, melyeket emiitettem, a t. képviselő urak által előadottakból és a határozati javaslatból egyátalában nem tetszenek ki. Igen erős érv említtetik a határozati javaslat bevezetésében, azt. i., hogy a Garam folyónak országos költségen leendő szabályozását már az 1764: XIX. t. ez. elrendelte. Ha ez ngy volna, természetesen, a törvény rendelete ellen szólni sem lehetne. De a t. képviselő urak, az én fölfogásom szerint nem nézték a törvényt ugy át, a mint azt a határozati javaslat beterjesztésénél tenni szükséges lett volna. Igaz t. ház, az 1764. XIX. t. ez. szól a Garam folyónak hajózhatóvá tételéről. Ez a czime a törvénynek, a tartalma röviden csaknem szóról szóra ez: ,,0 felsége kegyes megegyezése hozzájárulásával az 1723-ik évi XV. t. ez. végrehajtásául a Garam folyó hajózhatóvá tétele elrendeltetik és a királyi helytartó tanácsnak meghagyatik, hogy ezen ügyet az 1751-ik évi XIV. t. ez.-ben megrendelt módon mielőbb intézze el.

ft Az idézett törvényezikknek valódi értelme tehát azon törvényczikkekből magyarázandó, a melyekre az hivatkozik. Az 1751-ik évi XIV. t. ez., a melyben kijelölt modalitás szerint kellett a Garam folyót hajózhatóvá tenni, szól az ártalmas malmoknak az országban megszüntetéséről, és más egyebet nem foglal magában, mint, hogy a törvényhatóságok ügyeljenek föl a hajózásnak a malmok által okoztatni szokott akadályaira, a hiányokat, ha lehetjavittassák ki, ha nem lehet ezt tenni, cassálják a malmokat, melyek a járáskelésnek útjában állanak, és gondoskodjanak arról, hogy a folyamba beeső fák, vonattassanak ki. Ez azon modalitás, mely szerint az 1764 — ő: XlX.-ik t. ez. a Garam folyót szabályoztatni rendeli. Az 1723: XV t. ez. melyre az idézett törvényben hivatkozás történik, a fölösleges száraz és vizi-vámok megszüntetéséről, és a szsidóknak e vámok kibérlésétőli elmozdításáról zól. A Garamról e t. ez.-ben semmi egyéb nem foglaltatik, csupán a 9-ik §-ban mondatik annyi, hogy a Garam és más folyamokon a járáskelés az 1659 : LVIII. t. ez. ellenére ne gátoltassék ós szabadon hagyassék;az 1659: LVIII. t. cz.ben pedig semmi sem foglaltatik egyéb, mint az hogy a beszterczei garami Gereblyénél az ott, levő kamarai tisztek saját magánhasznnk előmozdítása végett a tutajoknak, vagy talpaknak szabad közlekedését negátolják. Hogy ezekben t. ház egy, szó sem foglaltatik arról, hogy már törvény által elhatározva lenne a Garamnak országos költségen szabályozása, az előadottakból tisztán kitűnik, és nem is lehetséges, hogy midőn az 1764-ik évi XIX. 50 i;