Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-307

307. országos Ülés márczius II. 187! 375 nem-e az illető egyházat, községet ? és menynyiben terhelik , ha terhelik az államot! Meg kell vizsgálni azt is, vajon azon része a helyreállitásnak, mely nélkül a falfestményeket és a műrégészeti szempontból érdekes műemlékeket hiába restaurálnék: a templomfödél stb., melyek roncsolt állapotban vannak, csakugyan helyreállittatnak-e ? mert e nélkül, azt hiszem, a templom belsejében dolgozni alig lehetséges. Mindezek tisztába nincsenek hozva: azért a bizottság azt hiszi, hogy e kérdés még nincs megérve az eldöntésre. A határozati javaslat másik részét illetőleg, melyben a t. képviselő ur azt indítványozza, hogy a tavaly megszavazott összeg föl nem használt része fordittassék bizonyos kijelölt czélokra, azért nem fogadhatta el a pénzügyi bizottság : mert a közoktatási minisztérium előterjesztéséből arról győződött meg, hogy a múlt évben megszavazott összegből csak mintegy 2,500 frt maradt főn; nem pedig oly tetemes összeg, mint a képviselő ur első fölszólalásában jelezni méltóztatott. A mi pedig azt illeti, hogy a visegrádi romoknak, a lébényi egyház és a zsegrai és kassai régi egyházak restauratiój ára is fordittassék most már bizonyos összeg : a bizottság átalában ezekre nézve is azon nézetben van, hogy előterjesztés szükséges mindazon tárgyak iránt, melyeknek helyreállítására a ház valamit megszavaz. Ez előterjesztés sem arra nézve, hogy a költség mennyibe fog kerülni, nem fekszik a ház előtt ; sem pedig arra nézve: vajon ezen helyreállítási költségek mind az államot terhelik-e, vagy sem. Miután tehát az indítvány mind három része olyan, mely nem a dolog érdemére nézve, hanem •azért nem fogadható el: mert a tárgy, melyről szól, ma még megérve nincsen s azért a bizottság ezen javaslatot elfogadhatónak nem vélte, és a praeliminált 5000 frt még ezúttal, ez alkalommal a költségvetés előterjesztése és a miniszter határozott, világos véleményének kijelentése előtt a bizottság koraínak tartván, annak megadását nem ajánlja. Henszlmann Imre: T. ház! meg kell jegyeznem, hogy itt a jelentések két számát öszszefoglalta a t. előadó; én a 636-ik számhoz szólok először, t. i. a lőcsei templomhoz, és csak azután határozati javaslatomhoz. Itt félreértés van. Ugy vagyok ezzel az ügygyei, mint a koldus, ki alamizsnát kér. A t. pénzügyi bizottság ezen alamizsnát megtagadja, és mivel szokás, hogy ha valóságos és kellő ok nincs az alamizsna megtagadására, ezt mogorván megtagadjuk: Iraseor nec liquet mihi an debeam, sed tamen irascor; így tesz a pénzügyi bizottság is: haragszik, mert nincs oka haragudni. A mint mondám, itt félreértés van; én tehát igyekezni fogok ezen félreértést tisztába hozni. A lőcsei templom restauratiójának ügye két részből áll: az egyik rész vonatkozik a templomnak, mint községi templomnak restauratiójára s így ezen ügy némileg községi ügy; a másik vonatkozik a templom falképeinek restauratiójára és ezen ügy, azt hiszem, országos ügy, mert itt egy monumentumnak, művészeti emléknek, megtartásáról van szó. A lőcsei templomnak mindkét iránybani restauratiójára körülbelől 15,000 frt. van előirányozva. Ebből a lőcseiék készek 10,000 frt. magukra vállalni. Én mint kiküldött régész, erről hivatalos okmányt igen természetesen nem követelhettem a lőcseiektől; mert az a miniszter ur dolga, s ő azt alkalmasint meg is fogja tenni. Mint régész voltam kiküldve, s ugy engem egyes egyedül a lőcsei templom falképei restauratiója érdekelt és ami ahhoz tartozik, t. i. az épületnek oly karba helyezése, hogy a képek, a padlásról és mennyezetről lehulló szemét és esőtől meg legyenek óva. Ezen két dologra nézve értekeztem az ottani mesteremberekkel, és azok az idevágó költségvetést mintegy 3500 frtra számították. Én bocsánatot kérek a t. pénzügyi bizottságtól, hanem én részletesebb költségvetést nem ismerek és nem is létezhetik részletesebb költségvetés mint az, melyet én a miniszter urnák beadtam és mely szerint azon mesteremberek, kik ezen költségvetést készítették: magukat kötelezik az ott kijelölt árakon a kívánt restauratiót megtenni. Legyen szabad a részleteket is fölhozni, hiszen csak öt tételből áll az egész. Kívánatos először mondom, hogy a por és eső ártalmas befolyásától óvassanak meg a falképek, e tekintetben szükséges a bolthajtásoknak kijavítása és szükséges az, hogy főpárkányzat készíttessék a tető alatt és ezen párkányzat vízcsatornával láttassák el. A fedél jó, tehát tévedett az előadó ur, midőn azt mondta, hogy itt a fedélről is van szó. Tehát az őt tétel a következő: 581 D öl bolthajtásnak kijavítása ölét 1 frt 43 krral ....'... 830.83 612 láb párkányzat, lábja 2 írtjával 1224.— Ennek fölállítása 666.74 102 ölnyi vas kartám a párkányzaton, öle 2.50 255.— A munkára szükséges állványok fölállítása 480.— Összesen 3456.57 Ugy hiszem, hogy részletesebben számítani sehol a világon nem lehet. Tehát nem áll az, hogy a költségvetésnek ezen része nem volna eléggé fölszerelve.