Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-306

362 306. országos ülés márczius 10. 1871. dés nagyon egyszerű. Maga a bizottság elis­merte a segélyezés szükségét a brádi gymna­siumra nézve, elismerte, hogy az művelési ezé­lokat követ, és hogy azokat végre nem hajthatja nem teljesítheti, ha egy kis segély nem nyujta­tik neki. Én pedig átalában azt hiszem, hogy senki kétségbe nem vonja, miszerint az állam tartozik segélyt nyújtani a népmivelődés érdeké­ben ott a hol a szükség világos. Ugyanazért ezen elismerést a bizottságnak megköszönve, nem is fogok aziránt több szólani; hanem ezen segé­lyezéshez a t. bizottság egy feltételt kötött. En t. ház, nem egyszer mondtam ós elismertem, és mindig mondani és elismerni fogom, miszerint a kormánynak, az államnak teljes jogában áll el­lenőrködni minden felekezeti iskola felett, tehát ellenőrködni, hogy oly erők ne alkalmaztassanak sehol, a melyek veszélyesek az államra nézve, és én azt hiszem, hogy ez elég garantia, hogy visszaélés nem fog történni ezen csekély összeg­gel, a mely tulajdonképen a közösből ajánltatik. De még más eset is forog itt íön. Azt gondo­lom, hogy sohasem jó oly föltételt alkotni, a mely először végrehajthatlan, másodszor egy el­ismert szentesitett jogot sért meg. Ezen föltétel pedig végrehajthatlan azért, mert ezen 4000 frt nem átalában csak arra kéretik, hogy egy vagy más professort fizessenek belőle; hanem kéretik se­gélyül átalában. Meglehet, hogy egyelőre arra fog fordíttatni, hogy az adósságot fizessék, amely az alapra nehezedik; de tovább megyek és azt mondom, hogy professort talán csak a második vagy harmadik évben fognak választani. Ha már most ezen kikötés áll, addig nem lehetne fölvenni a segélyt; pedig mindenesetre az idén szükséges, és tán a jövő évben fölösleges lesz. De tovább megyek. Magyarország t. tör­vényhozása megállapította, ő felsége szentesitette az egyházi autonómiát. Azon autonómia szabá­lyaiban tüzetesen benfoglaltatik, hogy miként választassanak meg a felekezeti iskolák számára a tanárok. Már most, ha ezen föltétellel elfogad­tatik:'következése az lesz, hogy a „statútum orga­nicum," és igy maga a törvény megsértetik, mert eltérés követtetik el tőle. En t. ház, azt gondolom, hogy a törvény­hozásnak, ha megszavazza ezen összeget, jóté­kony szándéka az egyházat fölsegélni, nem pedig azt megsérteni, és ugyanazért, miután azt tartom, hogy ezen föltétel elfogadása sérelem nél­kül nem történhetik, a t. ház bölcs belátása mellőzni fogja ezen föltételt, mely eljárásáért köszönettel fog tartozni az egész egyház. A mi a jövőre történendő megállapításokat illeti: én részemről nem járulhatok ahoz, a mit Tisza Kálmán képviselőtársunk indítványozott, mert én nem akarnék most incidentaliter praeju­dicálni a jövőnek : Ha majd azon organicus tervezet jön szőnyegre, akkor lehet e tárgyban határozni; most pedig, midőn csak ezen csekély segélyösszeg­ről van szó, mely talán csak pár éven át fog a budgetben szerepelni; nézetem szerint, magára a czélra legjótókonyabb hatású lenne, ha a t. ház egyszerűen, minden föltétel nélkül elfogadná a 4000 frtnyi segélyt. En ajánlom a segélynek minden föltétel és minden hozzáadás nélküli el­fogadtatását. Simonyi Lajos b.: Én Várady Gábor t. barátomnak azon figyelmeztetését, mely sze­rint az iskolákban átalában oly könyvek tanít­tatnak, melyek a hazai történelemmel és alkot­mánynyal ellentétben állanak, s melyekben azok­kal ellenkező tanok hirdettetnek, igen helyesnek tartom, és miután e tekintetben a t. kormány részéről válasz nem adatott, — hacsak vissza nem emlékszem azon válaszra, melyet akkor adott a kormány, midőn t. barátom e tekintetben első izben fölszólalt, midőn ugyanis a t. államtitkár ur csak azt mondotta, hogy azon könyvek, me­lyek a kormány által kiadatnak, nem ilyenek, — ón e tekintetben kimondom a fölötti nézetemet, hogy én nem azt várom a kormánytól, hogy midőn ily súlyos eset fölhozatik, magát mente­getve azt mondja, engedelmet kérek, én azt nem cselekedtem, mert ezzel a kormány magát nem védheti: hanem a kormánynak kötelessége őr­ködni a fölött, hogy a hazai történelemmel és alkotmánynyal ellentétben álló könyvek semmi­féle iskolában ne taníttassanak; a kormánynak kötelessége, hogy szigorúan ellenőrizze ezen visz­szaéléseket, és ezért én újból is helyeselve Vá­rady t. barátomnak felszólalását, oda nyilatko­zom, hogy a kormánynak kötelessége levén föl­ügyeletet gyakorolni, azt erélyesen eszközölje. {Helyeslés.) A mi a szőnyegen levő kérdést illeti: arra nézve én azt hiszem, t. ház, hogy a képviselő­ház nem akar eltérni azon elvétől, hogy a hit­felekezeti iskolák államsegélyben ne részesittes­senek ; mert én azt hiszem, hogy ez nem volna czélszerü, nem volna üdvös. Ha mindamellett történik e tekintetben kivétel, az csak azért történik, mert az 1868 : XLIV. törvényczikket még foganatosítani nem lehetett. En nem akarom e tekintetben a kormányt vádolni : mert csakugyan mindenikünk belátja azt, hogy a kormánynak mindent ugy eszközölni, a mint kívánatos lett volna, lehetetlen; hanem ott, a hol elkerülhetlenül szükséges ily segély nyújtani, ezt tehetjük, — de csak ideiglenesen; ha pedig ideiglenes intézkedésről van szó : akkor azon föltételek, melyeket a t. pénzügyi bizott­ság kikötött, ki sem vihetők; — mert két, három évre egy tanárt kinevezni lehetetlennek tartom,

Next

/
Thumbnails
Contents