Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-306

306. országos ülés márc?:us 10 Í87! 359 gyei között fölosztatott: a bizottság ugy látja, hogy ugyanezen indokok támogatják az ágostai egyház segélyezési összegének 8000 írttal fölemelését. Ugyanazért ezen 8000 írtnak megszavazása alig volna megtagadható, s azért a pénzügyi bizottság ezen összeg megszavazását ajánlja. {Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a pénzügyi bizottság véleményét ? (Elfogadjuk ! Nem. fogadjuk!) A kik elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Kérem az ellenpróbát. A kik nem fogadják el: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Zsedényi Ede: Oly hamar méltóztatott kimondani a többséget, hogy abban nem lehet megnyugodnom. Elnök: Ha tetszik, megszámláltatom. A kik tehát elfogadják a pénzügyi bizottság véleményét méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) Bujanovics Sándor és Majláth István jegyzőit öszsseszúmlálják a kép-viselőket.) Elnök: Most méltóztassanak azok fölkelni, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) Elnök: A pénzügyi bizottság véleményét 56 elfogadja, 68 nem fogadja el és igy az nem fogadtatik el. Következik a Borlea Zsigmond ur inditvánj^a, mely az irományok 640. számában foglaltatik. Majláth István jegyző (olvassa az indítványt,) mely szerint a brádi román gymnasium számára 4000 forint államsegély megszavazni kéretik. Széll Kálmán előadó: I. képv. ház! A pénzügyi bizottság ezen indítványt, mely szerint a brádi román gymnasium részére 4000 fr. segélyezés volna megszavazandó, elvileg elfogadhatónak nem tartja, és midőn ezen véleményt terjeszti a t. ház elé, csak azon elvet és azon nézeteket követte, a melyek e házban is számtalanszor kifejezést nyertek, és melyek a ház határozatán alapulva a ház intézkedéseinek alapjául szolgáltak. Ezen elv az, miszerint átalában felekezeti iskolák, felekezeti intézetek az állam által nem segélyezhetők. Ha áll ezen elv a népiskolai oktatásra nézve, méginkább áll a középtanodákra nézve: mert a középtanodákra vonatkozólag tagadhatlanul igen súlyos és nagy feladatok várnak a törvényhnzásra, várnak az országra. A középtanodák ügyének rendezésénél kétségtelenül nagy terhek elvállalásáról leend szó, ha az állam részeltetni kivánja az ország minden vidékét és lakóját abban, hogy a megfelelő kiképeztetésben részesülhessen. A közoktatásról szóló törvényjavaslatok a ház asztalán feküsznek, azok tárgyalása al. halmával , azokban lesz feladata a háznak, gondoskodni erről, és gondoskodni egyszersmind arról is, hogy az 1868: XL1V. a nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvény azon rendeletének is elégtétessék, mely kötelességévé teszi az államnak, hogy llami tanintézetekben nyújtson alkalmat arra, hogy minden nemzetiségű lakosok, kik nagyobb csoportokban laknak, anyanyelvökön képezhessék ki magukat a középtanodákban azon fokig, hol az akadémiai kiképzés kezdődik. Miután azonban ezen törvény létrejötte aligha várható a legközelebbi időben: a bizottság méltányossági tekintetből ezen általam is kiemelt és a bizottság által felállított elvtől kivételt vél ezen gymnasiumra nézve teendőnek, és ezen gymnasiumot 4000 frtnyi segélyben ajánlja részeltetni. Ezen segélyezést azonban azon feltételhez véli kötendőnek, hogy a mily arányban áll az intézet összes költségeihez az állam által adandó segély, ugyanazon arányban tartsa fön magának az állam az intézet tanáramak kinevezési jogát. Ezt követte a ház eddig is, és pedig még nagyobb mértékben azon intézeteknél, melyek ugyan magánosok és felekezetek nagymérvű dotátioiból alakultak, de időközben állami intézetekké változtak át, a melyekben az állam nemcsak a tanárok egy részét, hanem valamennyit önmaga nevezi ki: ilyenek a kaposvári, temesvári, pécsi és más gymnásiumok. Azt hiszem, hogy midőn a bizottság ezen nézetnek adott kifejezést, nem méltánytalan dolgot akart. A bizottság azon nézetben van, hogy a mily arányban az állam magára vállalja a terhet, azon arányban jogokban is részeltessék. Azt hiszem, hogy az államnak erre nemcsak joga van, hanem ezt követelni kötelességében is áll. Kérném tehát méltóztassék a t. ház ezen kérdést ezen értelemben eldönteni, és ily föltétel alatt a 4000 forintot megszav ázni {Helyeslés.) Tisza Kálmán: T. ház! Én tökéletesen egyetértek abban, hogy ha tekintjük azon elvet, melyet a magyar törvényhozás ujabb időben követett, hogy a felekezeti tanintézetek ne segélyeztessenek, egyátalában sem ezen, sem más fel ekezeti iskola segélyzéséről szó nem lehet; egyetértek abban is, hogy, ha az állam állandó segélyezést ad egyik vagy másik tanintézetnek, akkor a segélyezés arányához mért jogokat is kell hogy biztosítson magának. Ebben egyetértek; de a helyzetet itt mégis máskép fogom fel mint azt a pénzügyi bizottság teszi: másképen fogom fel j^edig annyiban, mert épen azon elvnél fogva, melyet a pénzügyi bizottság is emlit,