Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-306

3G6. országos Illés márczius 10 1371. 357 emelendők nem lennének. Ez okból egyfelől , de másfelől azon oknál fogva, mert az örmény vallásúak jelenleg külön egyházat nem képez­nek, és habár külön szertartást követnek is, ed­digelé a római katholika egyház megye kiegészí­tő részét képezik és annak hatósága alatt álla­nak : az indítványozott segélyezést nem véli megajánlandónak. {Elfogadjuk.) Simay Gergely : Azok után. miket a jelenleg tárgyalás alatt levő módositványom beterjesztése alkalmával szerencsém volt fölhozni, miután indítványomat ugyanakkor úgy törvé­nyességi, mint az igazság, méltányosság és kö­vetkezetesség szempontjaiból kellőleg indokoltam. igen kevés mondanivalóm volna hátra, hanem lennék kényszerítve a pénzügyi bizottság jelen­tésének indítványom ellenében felhozott indokaira röviden néhány észrevételt tenni. A pénz­ügyi bizottság két indokból nem ajánlja beadott inditványomat elfogadásra. Egyik indok az. mi­szerint a jelen átmeneti időben az egyházak segélyezését átalában csak ideiglenesnek és át­menetinek tartván, azon tételekben változtatást behozni nem kivan; második indok pedig az, hogy szerinte az örmény szertartású egyház nem különálló egyház, hanem a, latin szertartású egyházmegyének kiegészítő része. A mi az első indokot illeti : az, azt hiszem, semminemű értékkel nem bir; mert abból, hogy az egyházak segélyezése csakis ideiglenesnek és átmenetinek tekintetik: korántsem lehet azt következtetni, hogy egy bizonyos, arra jogosan igényt tartó egyház ezen segélyezésből kirekesz­tessék; hanem igenis lehet azt következtetni, hogy azon egyház, miként a többiek, csakis át­menetileg és ideiglenesen segélyeztesséb. Ez íőly ki a felállított elvből ; s igy a pénzügyi bizottság ezen érve önkényt elenyészik. De fontosabb mindenesetre a második in­dok, az t. L, mintha az örrnény szertartású egy­ház nem képezne külön egyházat. Szabad le­gyen e helyen megjegyeznem, hogy ezen egyház, épen úgy, mint a görög szertartású egyház, kü­lön egyházat képez, külön , önálló nemzeti H­thurgiával, eredeti szertartással bir. egyesült épen úgy a romai egyházzal, mint a görög szertartású katholika egyház, és ha ez által kü­lönállóságát — föltéve, de meg nem engedve — elvesztette: épen úgy vesztette el, mint a görög katholika egyház. Ezen minden esetben egyforma álláspont mellett tehát egyik egy­háznak az államsegélyt megadni, a másiktól pedig azt elvonni: sem jogos, sem méltányos, sem következetes. Hogy annál inkább meggyőződjék a t. ház, miszerint ezen örményszertartásu egyház csak­ugyan az életben és valóságban is különálló I legyen, szabad a következő körülményeket fel­I említenem: A latin püspök az illető seminárium­ban az örmény községek számára a dioeeesis költségén papokat nem neveltet, hanem minden község saját erején nevelteti a maga számára a papokat, gondoskodik saját költségén tanítóról és kántorról; az egyházi rendek felvételére a dioe­eesis titulus, az örmény papoknak nem adatik, azokért mindig az illető rokonok vagy szülők vállalnak kezességet, és ezek felszenteltetnek ad titulum patrimonii; másokért pedig az illető városi közönség áll jót, és ezek azután felszen­teltetnek ad titulum mensae civitatás. Az egyházi rendeket a latin szertartása püspök az örmény szertartású papoknak nincs jogosítva féladni. hanem ezek saját költségü­kön utaznak Lembergbe vagy Bécsbe ezen egy­házi rendek felvétele végett. Az örmény papok ellátásáról a latin szer­tartású püspök nem gondoskodik, nem tartja feladatának gondoskodni: ezeknek elaggott koruk vagy betegségök következtében ellátásukról szin­tén nem gondoskodik. Ezekből t. ház, úgy hiszem, eléggé kitűnik, miszerint az örmény szertartású egyház nem­csak hogy különálló, hanem hogy valóban az országban minden egyházak között páratlan és i unicutn. Azon ferde, jogtalan helyzet tekintetében, melyben mai napig van, daczára ősi történelmi jogainak, daczára az 1868. XLIII. t. ez. rende­letének, mely szerint már annak meghozatala után ezen ferde, jogtalan helyzet megszünteten­dő lett volna. Ezeknél fogva, miután a pénzügyi bizott­ságnak indokai semmi értékkel nem birnak, a, méltányosság, a törvény és következetesség szem­pontjából, a törvényhozás nimbusának megőrzé­se tekintetéből, kérem módositványom elfogad­tatását. Bobory Károly: T. ház! Kiemelte a pénzügyi bizottság előadója, hogy az örmény katholika egyház, a katholika egyház egyik in­tegráns részét képezi. De meg- kell adni, a mi való, hogy az örmények kénytelenek a maguk lelkészeik neveléséről gondoskodni, és gondos­kodnak is, és neveltetik őket Bécsben, Velenczé­ben és Lembergben. Ennélfogva, ha a méltá­y nyosságot és igazságot sürgeti a t. képviselő ur Simay Gergely: És a törvényt? Bobory Károly: Jó; hanem azt, mit ja­vasol a méltányosság, igazság és a törvény, azt egy ! kis számitásból könnyen ki lehet tüntetni. En i megteszem ezen számítást, föivéve ennek alapjá­| ul a legközelebbi népszámlálást. Hogyha a nép­i számlálás arányát követjük, és azon arány sze­j rint, melyet a t. indítványozó képviselő úr kö-

Next

/
Thumbnails
Contents