Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-305

305. országos ülés február 9. 1871. 323 Kerkapoly Károly pénzügyimi­niszter: Semmi észrevételem nincs az ellen, hogy elfogadtassék, ámbár itt már erősebb posi­tióm van, mert már tettleg életbeléptettetett, és már ugy folyik a számvitel: de ha a t. ház valamit megparancsol, hogy megtörténjék, a mi már tettleg megtörtént: arra kötelességemnek tartom magam igazolására kijelenteni, hogy az már megtörtónt. De ha a t. ház intimálni akarja, hogy jövőre megtörténjék az, a mi már megtör­tént : ez ellen nem lehet észrevételem. Mocsáry Lajos: T. ház! Mielőtt az ál­lamjavak czimét elhagynék és egy más czimre térnénk át, bátor vagyok a miniszter úrhoz azon kérdést intézni: nem lenne-e szives most adni meg a feleletet azon interpellatiómra, melyet az ál­lamjavakra illetőleg a diósgyőri korona-uradalomra vonatkozólag tettem. Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter: A legszívesebben. A t. képviselő ur múlt évi november hó 22-én hozzám azon inter­pellatióját intézte: „Vajon meg van-e szüntetve nemcsak a diós­győri koronauradalomban, hanem egyebütt is azon szabály, mely szerint kincstári bérleteknél, ha a bérlő kötelezettségének különben megfelel­vén 10%-tólival többet igér, részére a bérlet az árverés mellőzésével meghosszabbítható?" Ezen, november 22-én tett kérdésre bátor vagyok azt válaszolni, hogy: igenis, e részben meg van azon szabály szüntetve és pedig már augusztus 24-én. Hogy e kérdésére azon időben nem tartottam kötelességemnek rögtön válaszolni, ez azért tör­tént, mert a november 3-ki hivatalos közlöny­be ezen megszüntető rendeletet be is igtattatám és azt gondoltam, hogy az csak a t. képviselő ur figyelmét kerülte el, mert a november 3-ki „Köz­löny* bői megkaphatta interpellatiójára a választ. Igaz, engedelmet kérek,- én sem olvasom a „ Köz­löny* nek minden számát, és azért egészen termé­szetesnek találom, hogy a kérdés megtétetett. Föl­hoztam ezen adatokat azért, hogy kimatassam, miszerint magam is, a nélkül hogy utasításra és azon interpellatióra vártam volna; indicáltnak láttam azon szabály megszüntetését, és épen azért és nemcsak hogy megszüntettem a szabályt, de 3 héttel a kérdésnek hozzám intézése előtt, au­gusztusban a megszüntető rendeletet közzé is tet­tem. Igen sok példa van arra, hogy nemcsak lOVkal, hanem 200-al is emelhetők a bérek, s miután ugy tapasztaltam, hogy a meghosszab­bithatást normának vették, és egyszerűen az előbbi bérlőt meghagyták, ha az maga többet ígért, szükségesnek tartottam ezen szabály visszavonását. Egyúttal, ha szabad lesz, egy huzamban egy másik interpellatióra is válaszolhatok, azon | interpellatióra, melyet Kürthy István képviselő ur intézett hozzám. 0 azt kérdezte: „ van-e tu­domása a pénzügyminiszter urnák arról, hogy Bács megye Monostorszeg község határában fekvő, és 2132 úrbéri holdból álló álladalmi, úgyneve­zett remanentiális földek, melyek eddig csak 4574 forintot jövedelmeztek : a legutolsó árverés alkal­mával Steiner kis-kőrösi lakosnak, mint legtöbbet ígérőnek 11,101 írtért lettek haszonbérbe adva?" Igenis, van róla tudomásom. Azt kérdi továbbá; van-e tudomásom arról, hogy a nevezett Steiner uj haszonbérlővel a szer­ződés, minden törvényes forma megtartásával, megköttetett ? Erről is van tudomásom ; hanem még egy körülményről is van tudomásom: arról t. i. hogy a kibérlésre vonatkozó hirdetés nem egyezett azon rendelettel, a mit erre vonatkozólag a mi­nisztérium az igazgatósághoz küldött. Ugyanis az uradalmi igazgatókhoz intézett utasításban a többbi közt az van, — és ez a bérletszerződésekre nézve megállapított formulákba is föl van véve, — hogy albérletek nem engedtetnek meg. Nem akar­juk t. i. azt, hogy nagy tőkék rávessék ma­gukat bérleteinkre és üzletet csináljanak azok tovább-adásával: hanem azt akarjuk, hogy a ki meg akarja munkálni a földet, az első kézből kapja, s a mi árt fizet, az mind a kincstárba jöj­jön ; nem pedig hogy egy részét a főbérlő kapja. Miután ezen monostorszegi birtokok igen sok rész­letben vannak elszórva, a mennyiben ott a tagosí­tás még nem vitetett keresztül: utasíttattak az ottani igazgatóság arra, hogy a parczelláris birtokot több kisebb bér-testté alakítsa és pró­bálja meg, hogy azok mindegyikét olyan vegye ki, a ki azt maga szándékozik megmivelni. U gy em­lékszem, hogy az egészet 9 bérleménynyé ala­kítottuk; mert hittük, hogy, ha ezen két-három ezer holdat egy testben veszik bérbe, akaratunk ellenére albérlők kezére jut. Az igazgató a helyi körülményeket és vi­szonyokat jól ismervén, látta azt, hogy ha a minisztérium rendeletének eleget tesz : nem fog­juk elérni azon bérleti összeget, melyet különben elérni fogunk, ha egészben adjuk ki; és ennél­fogva a hozzá intézett rendelet ellenére, de a helyi viszonyoknál fogva egy testben tűzte ki a bérletet. A dologban igaza volt; de a forma tekinteté­ben nem. Mert ha a kormány az ilyeneket el­nézi : oly visszaélésekre nyit tárt kaput, melye­ket egypár ezer forint haszonért nem lehet el­nézni. Azonban miután a szerződés formaszerü­leg meg volt kötve, habár a rendelet ellen volt kiirva, mikor az hozzánk fel terjesztetett: nem szüntethettük meg,mert ez egy harmadiknak joga ba ütközött volna, mert az uradalmi igazgató meg 41*

Next

/
Thumbnails
Contents