Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-305

302 3C5. országos Dl ezen öt milliónál legfölebb 500,000 frt nyereségünk lehet. Ezen összeg egy ország bevételeivel szemben szót sem érdemel. {Igaz hal felől.) A másik eset az, hogy ők föl fogják tartani a monopóliumot, és akkor ők nem tehetik átalánossá a dohánytermelést; mert ha meghonosítanák azt: a csempészet ott is épen olyan nagy lenne, mint jelenleg nálunk. Én tehát attól nem félek, hogy a productio nálunk alá fog sülyedni, és meglehet, hogy az át fog egészen alakulni; de akkor jobb minőségű dohányunk lesz, és akkor fog kezdődni Magyarországra nézve azon állapot, midőn aetiv kereskedésünket a külfölddel is elkezdhetjük. Azt mondják uraim, hogy a magyar dohány nem kereskedésre való. Tagadom. Ott van a miniszter urnák praeliminaréja, most egy millió írttal többet praeliminál; mert ő a külföldön kereskedés utján többet remél bevenni, s ha a tőzsde kereskedést tud folytatni : remélem Magyarország kereskedői is tudják eszküzleni azt. Uraim! itt nincs semmi akadály, csak a megrögzött bureaucratia támasztja azt, sőt Magyarországra nézve hátrány főn nem forog. Ha hátrányról és nehészségről szó lehet, az csak az osztrák kormánynyal szemben lehet. T. ház! Nem akarok hosszas lenni, meg vagyok arról győződve, hogy ezen igazságokat, melyeket elmondtam, a t. háznak minden tagja érzi. Csak még egyetlen egy argumentumot hozok föl. Méltóztatnak tudni, hogy a munkafölosztás és a munkaszabadság, mily eredményeket vívnak ki mindenütt Európában. A dohánygyártásnál nem az az előny, hogy sok egyént foglalkoztat ; mert a gyárakban azon emberek ottan csak napi keresményöket keresik meg ; de ha a dohánygyártás szabad, tikkor leginkább akkor foglalkoznak a dohánynyal, amikor más dolguk a munkásoknak nincsen. Ilyen időszak pl. a tél. Mikor az egész nyáron át a mezőn dolgot lelnek az illetők: akkor ott megkeresik napi béreket; de télen hiányzik a munka, hiányzik a foglalatosság, s a legnagyobb előny a dohánygyártásnál az, hogy öregek, nők és gyermekek értékesíthetik munkájokat. S miért akarja ő azon előnyöket ? Ez annyival inkább fontosabb itt nálunk, mert Magyarországban, pl. ezelőtt kifizette magát a fonás és szövés; de már a gyári munkával a kézi erő nem versenyezhetvén, azok foglalkozásának egyátalában nincs működési terök. Annál fontosabb volna tehát ezen iparágnak fölszabadítása. Enkülönben igen megnyugszom nzon elvekben, melyeket a miniszter ur más alkalommal elmondott, és talán nem fogok roszul tenni, ha azokra a miniszter urat emlékeztetem és a t. házzal megismertetem e tekintetben! nézeteit. s márczics 9. IE7I. (Kerkapoly Károly közbeszól; Most is azon elveim vannak.) Többek közt a miniszter ur igy szólott: „Pénzügyeink szomorú állása alig elviselhető teherként nehezedik reánk, egyébiránt érzi ezt boldog, boldogtalan. De segélni csak ugy lehet, ha apasztatnak a birodalom szükségei, minek ismét föltétele a kormányzati rendszernek gyöke: res megváltoztatása, a drága és áldástalan állami gyámkodás helyére az olcsó és áldásos önkormányzat léptetése. Hogy a mégis fönmaradókat ne csak meggyőzhessük, de lassankint kisebbíthessük is, szükség, hogy teljesen fölszabadittassék a munka, ugy a földészet, mint a műipar és a kereskedés terén. Ezért ne engedjük, hogy a hűbéri kötelékekből kiszabadított földet most meg fiscalisi korlátozások tartsák nyűgeikben. Ez történik pedig a dohánymonopoliám által, a melynek közvetítésével nyert közjövedeiem igen nagyon drága. Drága : mert legnagyobbrészt elnyeli a kezelés költsége; drága : mert túlságosan növeli azon ármádia számát, mely a gyümölcsöző hasznos munka teréről elvonatik, s minden még oly rósz kormánynak is föltétlen gyámola, mivel hogy kizárólag tőle függ a megélhetésnek kérdésében. Azért megszüntetendőnek ítélem azt. Hiszem, hogy megszüntetésében nem fognak utunkban állani Lajtán túli testvéreink, nem ragaszkodván a közjövedelmek előállításának olyatén módjához, mi nekünk, mint termesztőknek, rövidségünkkel jár. Ezt várjuk s részünkről viszont ajánljuk is. Igen: szabadítsuk föl a munkát minden téren, más felől meg tartsuk fön s érvényesítsük a szabad egyesülés jogát, hogy a mit egyenkint nem birunk, bírjuk meg egyesülten." Uraim, én tökéletesen bizom a miniszter úrban, és amennyiben a miniszter ur egyszer azon szép eszmét monda, hogy a miniszter urnák is van egy kincse, mint a gazdagoknak, és ez: politikai múltja, és ha a miniszter ur bevallott elveit megváltoztatná, ezen kincscsel együtt elvesztene mindent. De én reményiem, hogy a miniszter ur nem fog ellentétbe jönni múltjával, mely a morális halált vonná maga után; hanem módot fog találni a monopólium eltörlésére. (Élénk helyeslés bal felől.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Nagy köszönettel tartozom a t. képviselő urnák, hogy azon nyilatkozatokat, melyetet ezelőtt körülbelöl 6 évvel tettem, és melyek részben nem voltak már oly élénken emlékezetemben, fölelevenítette. Azt monda, a képviselő ur, hogy én 6 évvel ezelőtt mondtam ezeket. De én aláírom most is az utolsó betűig. A t. képviselő ur ez által kettős szolgálatot tett nekem, mert alkalmat nyújtott, hogy kimutassam, hogy azon nyilatkozatok eorrectck voltak, akkor