Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-296

20 296. országos ülés február 27. 1871. leend lemondani azon dicsteljes hivatásáról, melyet az minden időben oly büszke önérzettel teljesített. Ez volt a lovasságról az átalános vélemény a franczia-porosz hadjárat előtt. Hogy stratégiai és taktikai tekintetben ezen utóbbi hadjáratban gyűjtött tapasztalatok milyen elveket állapítottak meg : az tudomásunkra még nem juthatott. A tudomány és ítészét valószínűleg foglalkozik már azon nagybecsű anyaghalmazzal, melyet e hadjárat szolgáltatott; és én nem kétlem, sőt bensőleg meg vagyok győződve, hogy csodás eredményekkel fogunk meglepetni. De engedje meg a t. képviselőház, ha nem hitethetem el magammal, hogy ezen eredmények között a lovasságnak nagyobb tömegekbeni működtetése, és ennek folytán nagyobb mérvbeni szaporítása helyt foglalhasson. Ezekután szintén fölösleges mondanom, hogy nem osztozhatom Szüllő Géza képvieelőtársam nézetében; s éhez még azon kijelentést csatolom, hogy mindaz, mit je'enleg a lovasságnak na,gy mértékbeni szaporítása ellen fölhoztam : a szőnyegen levő törvényjavaslatot egyátalán nem érinti. (Halljuk!) Áttérve az osztályok kisebbségéuek véleményéhez: a magyar honvédségnek tüzérséggel, műszaki osztályokkal és mindazon kellékekkel való ellátására nézve, melyek egy önállólag működő hadsereg mozgósításához okvetlenül szükségesek, azok után, melyek a ház ezen oldaláról már mondattak: csak kevés mondanivalóm marad. Nem is fogom az imént jelzett kellékek szükségességétindokolni: a t. kormányt, ugy látszik, e tekintetben meggyőznünk nem sikerülend; készséggel átengedem tehát ezen szerepet azoknak, kiknek bővebb szakismerete és ékesszólása több szerencsére számolhat. Azonban nem mellőzhetem, hogy két ellenvetésre ne reílectáljak, melyekre ugy látszik a kormány igen nagy súlyt fektet: egyik a pénz kérdése. A jobb oldal egyik szónoka számvetés alapján megállapította azon milliók összegét, melybe állítólag a honvédtüzérség kerülni fogna. Engedjen meg nekem a t. képviselő ur, valamint a t. pénzügyminiszter ur is, ki ezen kiszámítást magáévá tette, hogy ezen calculus hitelességét kétségbe vonhassam. Az ilynemű kiszámítás, a tüzérségi fegyver tannak és mindazon sokoldalú munkálatoknak, melyeket az ütegek fölállítása és fölszerelése okvetlenül megkívánnak, oly mély ismeretét föltételezi, hogy — talán nem sértem, ha kijelentem; — ily alapos és mély szakismeretet a t. képviselő urnái feltételezni alig merek. Nekem ugy látszik, hogy az országnak az anyagszolgáltatásra nézve kedvező helyzete sem vétetett kellő figyelembe. Bányáink, hála a végzetnek. - az érez minden nemében bővelkednek, és Szlavóniának eddig még el nem árusított erdői jutányos és olcsó fát szolgáltatnak; de bármilyen legyen is az összeg, melyet a honvéd-tüzérség felállítása igénybe fog venni: az távolról sem fogja elérni azon magaslatot, melyet p. o. a pesti sugárút költségeinek végzárlata fog felmutatni. Ezen sugárút szükségessége és üdvösségéről igen eltérők a nézetek. Egyébiránt, hogy a fukarkodás akkor, midőn az ország biztonsága érdekében beható intézkedések tétetnek, egyátalán nem indokolt, sőt veszélyes: az ezen oldalról már több izben hangsulyoztatott. A másik ellenvetés a fenálló törvényre ós törvényesített rendszerre való hivatkozás. Uraim! sem Magyarország, sem Ausztria nem bizik az osztrák-magyar hadsereg harcz—- vagy a delegatió egyik ujabb terminológiai terméke szerint — győzelemképességében. Ez, azt hiszem, köztudomású dolog. Hiszen ezt maguk, ezen hadsereg nek kitűnő és függetlenebb tagjai, sem titkolják. A diplomatia értekszleteiheu mérlegbe vettetik és szorgalmasan registráltatik ezen fontos jelenség. Sőt a sajtó is, mint közérdekű kérdésről, gyakorta tesz róla említést. Hosszas volna mindazon specialitásokat elősorolni , melyek összessége ezen hiányt, t. i. a véderő harczképtelenségét constatálják. Az országos ellenzék s vele együtt a nemzet nagyobb része, teljes ismeretévei ezen vésztefjes helyzetnek, és azon aggodalomban, mely a haza jövője iránt lelkében honol: szakadatlanul ösztönzi öt, hogy az adott körülmények keretében minden törvényes eszközt fölhasználjon, melyet a haza fenlótének biztosítása tekintetében czélhoz vezetőnek itél. Ezen törekvések megtörtek eddigelé a fc. jobb oldal tántorithatlan ellentállásán; a törvényre mutatnak önök, mely országokat felforgató események előestéjén nem engedi, hogy a nemzet saját kezébe vegye azon intézkedéseket, a melyeket területének biztosítására szükségesnek tart. Megkötötték önök kezeiket, megkötötték a kiegyezkedés kötelékeivel és egy helytelenül értelmezett loyalitás védszárnyai alá rejtőzve: kénytelenek önmaguk előtt bevallani, hogy ha továbbá is a nemzet ezen akaratával ellentétben fognak maradni, oly felelősséget vállalnak magukra, melyek súlyát alig fogják elbírni. Mi t. ház ! nem nyugodhatunk mindaddig, mig veszélyszülte aggodalmaink meg nem szűnnek; és most, miután a kormánynak ismételt és határozott kijelentése után azon reményről le kell mondanunk, hogy honvédelmünket egy önmagában kiegészített hadsereg színvonalára fejleszthessük, kijelentem : miszerint nem fogunk megszűnni önöket untalan serkenteni, hogy ha-