Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-302

',' 2 [A • 302. országos ülés márczius 6. 1871. dást, és azon remények, melyeket a növekedő vagyonosodáshoz kötünk, okvetetlenül meghinsulanduak, ha ezen vagyonosodás forrásait eliszapoltatjuk. A jelen egyoldalú figyelembevétele, tekintet nélkül a jövőre: rövidlátóság; a jövő egyoldalú figyelembevétele, tekintet nélkül a jelenre : ábránd! Királyi Pál: T. ház! én ugy tudom, hogy a kereskedelmi minisztérium részéről kinyomtatva, és közkézre is van már bocsátva a Duna ezen részének szabályozásáról s^óló törvényjavaslat. Mind a pénzügyi bizottságnak most fölolvasott javaslata, nemkülönben Wahrmann képviselő urnák ellenvéleménye akkor lenne tárgyalható, a mikor majd az ezen szabályozásról szóló törvényjavaslat lesz tárgyalás alatt. Akkor lehet elhatározni: a doekokat hová és hol lehet építeni. Ezen kérdést a költségvetés ezen részével összefüggésben levőnek nem tartván, kérem az az iránti tárgyalást akkorra halasztani, a midőn magáról a szabályozásról lesz szó. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: T. ház! Én tökéletesen azon nézetben vagyok, melyet az előttem szóló t. képviselő ur előadott. Hogy ezen tárgy ma napirenden lenne, én nem tudtam és senki sem tudhatta; mert az a közmunka-minisztérium költségvetésétől egészen eltérő tárgy. (Ellenmondás jobb felől.) Engedelmet kérek, a költségvetésben egy szó sincs róla. E jelentés később adatott be, külön adatott be, és azt, hogy ez a mai napirendre tüzetett volna, azt hiszem, senki sem tudta. Itt van például Wahrmann képviselő ur, a ki beadott egy külön véleményt, melyet bizonyára támogatni kivan ; de nem tudván, hogy az a mai napirendre fog kerülni, el sem jött. (De itt volt!) Ez igen fontos kérdés, és azon egynehány dolog, a mit megérint a pénzügy; bizottság jelentése, mutatja azt, hogy ezt igy hamarjában mellékesen eldönteni nem volna tanácsos. Ha Királyi Pál t. képviselőtársam indítványa elfogadtatnék, hogy t. i. e jelentés azzal a törvényjavaslattal tárgyaltassék, a mely erről tüzetesen szól, azt hiszem, a t. ház ez által semmit veszteni nem fog. Azt, vajon Budán legyen-e rakpart, vagy ne legyen: Pesten legyen-e és melyik felén, az alsón-e vagy a felsőn? mellékes kérdésnek tekinteni nem lehet. De nem lehet mellékes kérdésnek tekinteni azt sem, hogy ha a t. ház kimondja azt, a mit a minisztérium javasol, és a mit a pénzügyi bizottság ajánl, hogy az, a mi szóban van : magánvállalkozás utján jöjjön létre, és mégis a tőrvényhozásnak legyen abba beleszólása, hogy Budán magánvállalat utján sem lehet rakpartot építeni. Ez megszorítása a jognak, és ha Budán találkoznék vállalkozó, a ki ott rakpartot akarna építeni : kinek van abba beleszólása ? Tehát azt ne mondjuk ki, hogy Budán nem szabad építeni. Hiszen csak az előbb hallottuk, hogy az egyik képviselő a Garam szabályozása mellett szólalt föl, mig a másik a Berettyót akarta szabályoztatni. Itt van Buda és Pest. melyek szintén egymással versenyeznek. De a törvényhozásnak nem szabad ily szempontból kiindulni. Hogy e kérdések kellőleg megvitathatok legyen : méltóztassék e jelentést napirendre kitűzni. (Helyeslés balról.) Csáky Tivadar gr.: T. ház! Én is az előttem szólott t. képviselő úrral egy véleményben vagyok, és azt hiszem, hogy lehetetlen ezen kérdést az itt kivánt összeg egyszerű szavazásával most dönteni el. Azonban azt hiszem, hogy ez nem is szándékoltatik. Azt hallottam mondani, hogy e jelentést az erre vonatkozó törvényjavaslattal együtt tárgyalni nem lehet: mert ily törvényjavaslat nem létezik. Létezik azonban egy előterjesztése a közlekedési miniszter urnák, a melyben a tervek is föl vannak véve, s a melyben szó van, ha jól emlékszem, ezen különféle nézetekről is. Azt hiszem tehát, hogy ezen itten kért összeg megszavazása által a t. miniszter által előterjesztett tervezetek, a melyekben,— mint mondám, ha nem csalatkozom, — az eltérő nézetekről is szó van: egyátalán határozottan még nincsenek megállapítva. Azt hiszem, e tétel megszavazható, azon hozzáadással, mely egyébként magától értetik, hogy ezen kérdést a törvényhozás akkor dönti majd el, mikor a t. miniszter urnák e tekintetbeni előterjesztése tárgyaltatni fog; a mely előterjesztést mindenesetre szükséges volna a budgettárgyalás után napirendre tűzni. (Helyeslés.) Csengery Antal: T. ház! Csak azért szólalok föl, hogy fölvilágosítást adjak azon észrevételekre, melyeket Királyi Pál és Simonyi Ernő t. képviselő urak tettek. (Halljuk !) Az egyik azt mondja, hogy várjuk meg, mig azon törvényjavaslat, mely a buda-pesti Dunarész szabályozására nézve benyujtatott: tárgyalás alá jön, és ekkor szóljunk ezen kérdéshez. Simonyi Ernő képviselő ur pedig azt mondja, hogy a Dunaszabályozás kérdése nem levén a mai napirendre kitűzve : azt külön kell napirendre kitűzni. Az ón nézetem szerint a buda-pesti Dunarész szabályozásának kérdését illetőleg már méltóztattak határozni. E részben külön törvényjavaslat benyújtva nincs, de nem is lehet; mert ez szintúgy mint más szabályozási mű, a költségvetésnek egy tételét képezvén, mint ilyen talpalandó, és ha valakinek azon előterjesztések ellen, melyeket a miniszter ur e tárgyra