Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-302
302 országos ülés irtárczias 6. 187!. 201 Tártam volt : talán lesz valaki, ki azon szerencsétlen nép sorsán segítendő, a kormány részére egy összeget fog indítványozni, mely annak rendelkezése alatt álljon, hogy abból ezen szerensétlenségben sínylődő honpolgártársainknak segélyt nyújtson. Azonban ez nem teljesülvén, ezen czim már letárgyalva levén: bátor vagyok e tárgyban egy határozati javaslatot benyújtani, mely ezerint egy összeg ajánltassék a kormánynak azon czélból, hogy a szerencsétlenségben sínylődő polgártársak sorsán könnyítsen. Majláth István jegyző (olvassa Kis Károly határozati javaslatát.) „Határozati javaslat, beadja Kiss János. Tekintettel azon nagymérvű árvíz által okozott elemi csapásokra, a melyek által a haza népének nagy része sújtatott, határozza el a ház miszerint: utasittatik a pénzügyi bizottság, hogy az árvizek által megrongált viz-védtöltések helyreállitbatása és a károsultaknak országosan eszközlendő föl segél hetese végett az ezen évi rendkívüli szükséglet közé pótlólag vegyen föl egy bizonyos összeget, és azt terjeszsze a ház elé." Elnök : Ez nem napirendre való tárgy, ha tetszik a képviselő urnák, adja be majd külön indítvány alakjában. (Helyeslés.) Parcsetics Sándor jegyző (olvas) .Rendkívüli szükséglet. Különfélék. 1-ső rovat: Vasúti üzleti gyakornokok kiképezésére 15,000 frt. 2-ik rovat: Hajózási téli iskolára 2000 frt. (Olvassa a 3-ik rovatot): A minisztérium könyvtárára és térképtárának gyarapítására 4000 forint. (4-ih rovat): A folügyelőség helyiségébe távírda bevezetésére 2000 frt. Pulszky Ferencz: előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Összesen tehát megszavaztatik 23 ezer frt. Következik a „vasútépítés." Parcsetics Sándor jegyző (olvas) .• Szükséglet. 1-ső rovat: Magyar kir. vasutépitószeti igazgatóság. Fizetések, pótlékok és lakbérek : összesen 153,204 frt. Pulszky Ferencz előadó: A központi bizottságnak azon észrevétele van, hogy e helyett: ,153,204" „152,804" frtotkell megszavazni; leszállittatván az ügyvédek 1600 frtnyi fizetése 1200 frtra. Justh József: T. ház! En ezen tételhez, nem valami provinciális tekinteteknél fogva, akarok néhány szót szólani. Rövid leszek, mert becsülöm azon rövid időt, mely még fontos tárgyalásokra szükséges. Azonban méltóztassanak megengedni, ha KÉPV. H. NAPLÓ 18f| IIY. épen ezen tárgynál nem vagyok képes elhallgatni meggyőződésemet: mert hiszem, hogy annak elfogadása az országnak üdvére fog lenni. Én átalában véve nem vagyok barátja annak, hogy az ország saját költségén, akár fölvett pénzen,vagy akármicsoda más alapból, építsen vasutakat, azokat föntartsa és kezelje. Vannak igenis kivételek, valamint minden szabály alól, ugy itt is, p. o. Fiúménál, hol nem találkozik vállalkozó. Igen jól tudom, hogy az ország fölvett vasutak építésére egy nagyobbszerü kölcsönt ; de az nem ugy investiáltatik, mint meggyőződésem hozza magával. En azt hiszem, hogy oly vasutak, vagy oly vasutvonalak, a melyekre nem egy társaság, hanem találkoznak olyan vállalkozók is, kik minden garantia nélkül építenének : a czél el van hibáz v'a államgazdászati szempontból, hogyha az állam versenyezik másokkal. Tudjuk a tapasztalásból, hogy az állam mindig a legroszabb gazda, a legroszabb iparos, és az ilyen vállalatoknál rendszerint nem egészen ugy mennek a dolgok, mint menni kellene. Sokkal üdvösebbnek tartanám : elfogadni azon eszmét, hogy az állam, a mennyiben most még vasutai vannak, melyeket ő építtetett, azokat, nem mondom rögtön, hanem hogyha oly vállalkozók találkoznának, — kik a befektetett tőkét visszaadnák, kik az országnak képesek volnának garantiát nyújtani, hogy az országtól semmiféle kamatbiztositást, segélyezést nem fognak követelni, — adja el. A bevett pénzből pedig, vagyis a vasúti kölcsönből, a vidéki vasutakat kell segélyezni; mert minden vidéknek meg van a maga tulajdonsága : — kell segíteni a vicinális vasutakat. Vicinális vasutat egy millióval lehet építeni 10 mértföldet, 2 millióval 20 mfldet, 20 millióval 200 mfldet. Es ezeket oly biztossággal lehet elhelyezni, mint semmiféle más vállalatban. En, kérem, sohasem fogok szószólója lenni annak, hogy nálunk legyenek csatornák stb. Hiszen ezek mind szép dolgok, nem is fogok hivatkozni régi törvényekre, mert még valaki reám találna alkalmazni egy ily régi törvényczikket. Az alföldön országutat építeni ? méltóztassanak megengedni, ezt már 30 év előtt kimondtam :— képtelenség és pedig azért, mert a vasútépítés ott kevesebbe kerül, mint az országútnak építése. A felföldön már igen nehéz volna vicinális vasutakat építeni, mert a hegyek lánczolatai nem engedik meg az olcsó építkezést; tehát itt inkább lehet építeni országutakat, miután ott az építési anyag bőségében is vannak. Bátor vagyok tehát figyelmébe ajánlani a t. miniszter urnák, hogy ha a körülmények oiya26
