Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-301

182 301. Országos Illés márczsus 4. 18?!. ur módositványát; 63 a szerkezetet kivánja megtartani. A többség tehát megszavazza a ezimet, ezen módositással: „A Duna-hajózás akadályainak elhárítása.* Következik a Degré Alajos határozati javaslata. Széll Kálmán (Újra olvassa Degré Alajos Jmtározati javaslatát.) Elnök: Elfogadja a ház ezen határozati javaslatot ? (Nem fogadjuk el.') Tehát nem fogadtatik el. Széll Kálmán jegyző (olvas): 2. rovat dunai védművekre 223 ezer frt. Pulszky Ferencz: előadó: A központi bizottságnak nincsen észrevétele. Elnök : Tehát dunai védművekre a 223 ezer frt elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző : (olvas;) 3-ik rovat. A Tiszánál: az átmetszések sikeresitésére: 355,486 frt. Eder István: Engedje meg a t. ház, hogy a t. ház és a kormány előtt a tiszaszabályozás abnormis helyzetét jelezzem, azokat figyelműkbe ajánljam e's hosszú tapasztalásaim szerint azoknak mikénti elhárítása iránt figyelműket fölhívjam. Sokkal szerényebb vagyok, hogysem valami magasabb képzettségű hydraulanak akarnám magamat a t. ház előtt bemutatni ; mindamellett följogosítva érzem magamat ezen tárgyhoz tüzetesebben szólani, a mennyiben egy részről több évek óta a Kőrös és Tisza torkolatánál lakván, ezen két folyónak természetét, és ős állapotbani lételét ismerem; másrészről a szabályozásnak behozatala óta azon müveleteket, melyek a szabályozásnak kifolyásai, folyton figyelemmel kisérvén a gyakorlati életből merített nézeteimet akarom a t. ház elé terjeszteni. (Halljuk!) Főhibának és úgyszólván alaphibának tartom mindenekelőtt az átmetszési dolgozatokat, mert a szabályozási munkálatokkal megegyezhetőnek nem tartom azt, hogy bizonytalan mennyiségű viz bizonyos korlátok közé kényszeríttessék és szorittassék. Láttuk ennek szomorú következéseit, megmutatták azt az 1855 — 60 és 66-iki árvizek. Ha összehasonlítjuk az ezen években jelzett árvizek mennyiségét az 1816-iki özönnel, kitűnik, hogy most, mióta a szabályozások folyamatban vannak : sokkal kevesebb viz mennyiség magasabb vízállást idézett elő, mint ezelőtt a nagyobb vízmennyiség, — jóllehet a szabályozásoknál a töltések, melyek most már a korlátok közé szorított vizet magukban foglalják, oly nagyságban építtetnek, hogy azok megfelelnek az eddigi tapasztalt legmagasabb árvizek állásának. Ezen magasságokat ki lehet számítani, az éhez mért töltéseket föl lehet építeni; de azt nem ismerhetem el, hogy azon vízmennyiség kiszámittathassék, mely azelőtt a szokott lapályokat befutotta, vagy kiszámittathassék egy oly vízmennyiség, mely az eddig voltakat is fölül fogja múlni. Es én csupán azért szólalok föl, mert látom, hogy ezen nagyszerű munka, nemcsak hogy veszélyezteti ; de meggyőződésem az, hogy azt a vizáradások bizonyosan elfogják rombolni, sőt az eddig mentesítésre nem szorult vidékeket is vizárral fogják elárasztani. Itt ismét bocsánatot kell kérnem, hogy e tekintetben a t. ház figyelmét igénybe veszem; de nem mulaszthatom el az akadályokat elősorolni. Főakadály az, hogy nincs gondoskodva arról, hogy a már most kellőleg szabályozott vizek a tömérdek átmetszéseken oly könnyűséggel mehessenek keresztül, hogy akár saját medrökön lefolyhassanak, akár másfelé törjenek maguknak utat.Nevezetesen meg fogom jelölni a pontokat, hol ezen müveleteket a mostani zabolázott Tisza teszi. Csongrádnál a Kőrös-Tisza torkolatánál, s ezen alól valamivel a szabályozási müveletek által kihagyott ártéren keresztül vonul egy töltés a Tisza balpartjára, a mely a folyóvizet nemcsak hogy a kellő ártértől megfosztja, sőt a Tisza medrét magát szabályellenesen, mintegy 90—100 ölre összeszorítja. Innen lejebb Mindszent község alatt az úgynevezett hármas töltésnél a szabályozások ellenére 60 öllel van beljebb, mint a mennyire a vizszabályok megengednék. A harmadik főpont Szeged alatt van t. i. Szeged vár és Uj-Szeged között, és ez a legveszélyesebb pont, mert ott ártért Szeged vár területe csonkítása nélkül, másrészről Uj-Szeged elpusztítása nélkül nyitni nem lehet. Hozzájárul még éhez ezen ponton az, hogy a Maros itt körülbelől mintegy 1500 ölnyire szakadván a Tiszába, nemcsak hogy a viz folyása folytán a vízállás nagyobbodik : de rendkívüli sebessége által a vizet visszalöki, és ezáltal az árt tetemesen növeli ; másrészről a vizet épen azon szoros ponton, annyira növeli, hogy ezáltal a szoroson fölüli vidékeken is az ár megdagad. Harmadik hiány és kivételes állapot az átmetszéseknél van. Az átmetszéseknek az levén rendeltetésök, hogy a megszorított viz kellő gyorsasággal lefolyhasson. Az átmetszésnek az volna rendeltetése, hogy a megszorított vizet kellő gyorsasággal levezesse; az átmetszésnek hivatás a az volna, hogy a folyó továbbfejlesztésével, annak medrét maga képezze: de az eredmények azt mutat-