Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-301
301. országos Dlés márczius 4. 1871. j ~ 'J azon községek lakosainak, legalább ideiglenesen, koldusbotra jutott. Ezeknek a múlt évben a belügyminisztérium országos segélyt adni rendelt, jelenleg pedig a megye kórvényére a megyei pénztárnál engedélyezte és folyóvá tette a hajlék, és élelem nélkül maradottak ideiglenesen segélyezését. He mi okozta ezen szerencsétlen helyzetet? Ez a t. ház több tagja előtt, kik a helyi viszonyokat nem ismerik: ismeretlen. Legyen szabad azt egypár szóval felderítenem. 1856-ik évben a nagyváradi akkori császári királyi helytartósági osztály által a Szamos szabályozása — részint megyei közmunkaerővel, részint az ártérbe eső községekre absolut hatalommal rajok vetett teher folytán — s ezen szerfelett terhelő munka teljes erővel megkezdetett. Ezen szabályozás 4 éven keresztül, megvallom, a legnagyobb erélylyel folytattatott, de a helyett, hogy az átmetszés az alsó vidéken kezdetett volna meg, hol arra legnagyobb szükség volt : megkezdetett a technikai szabályokkal ellenkezőleg a felső részeken, és mig itt 14 átmetszés készült el : addig az alsó részen a legfontosabb kanyarulatot öszszekötő 4 — 5 átmetszés készületlen maradt. Ez igy maradt 1867-ig; természetes, hogy akkor már az alkotmányos kor színezetével nem volt megegyeztethető, hogy rólunk és nélkülünk rendelkezzenek. Ezen ponton áll azon szabályozás mai nap is, azon különbséggel, hogy az akkor elkészült tizennégy átmetszés azóta teljesen kiképződve, az teljes folyóvá vált, és a volt medrek részben beiszapoltattak és azon víztömeg, mely előbb 4—5 nap alatt jött le : most már 2 — 4 óra alatt rohan alá, minélfogva igen természetes, hogy az illető partvidékek községei által saját erejűkkel fentartott védtöltések a víznek ellenállni nem birván, a víz azokat keresztültöri és az egész vidéket víz alá borítja,. Ezen szerfölötti vizáradás nemcsak a két utóbbi, mondhatni vizes évben történt, hanem részletes áradások történtek 1864 óta, 1866-ik év kivételével, minden évben. Hogy tehát ezen szerencsétlen helyzeten mielőbb segítve legyen : van szerencsém a t. ház elé határozati javaslatomat, magam s több társam . nevében benyújtani, melyben kérem a még készületlen átmetszésekre megkívántató összegnek ajövő 1872. évi költségvetési előirányzatba fölvételét. Teszem ezt az általam fönebb jelzetteken kivül azon okból is, mert a Szamos úgyis azon folyók közé tartozik, melyek hajózhatóvá tételének szüksége a kormány által kimondatott? teszem továbbá azért, mert úgyis az államra nézve már a Szamos szabályozása csak időkérdéssé lőn. Hogy pedig ez előbb történhessék, s hogy azon KBPVH. KAPLÓ. 18f4 XIVszerencsétlen helyzetből azon vidék mielőbb megszabaduljon, ez azt hiszem, ugy az általam igen tisztelt kormány, mint a t. ház előtt nem lehet közönyös dolog; {Helyeslés.) mert mig az államra nézve csak időkérdés: addig azon vidékre nézve csak kétévi halasztás is valóságos életkérdés. De szükséges továbbá ezen átmetszéseknek mielőbbi elkészítése azért is, mert az igen tisztelt közlekedési miniszter ur kezdeményezése folytán — miről elismeréssel kell nyilatkoznom — a megyében az országos vizek szabályozására a társulat már meg van alakulva. De hogy ezen társulat a védtöltési munkálatokat folytathassa, igen természetes, hogy előbb a terveknek a kormány által megállapítva kell lenni; másodszor pedig, a kormány által készítendő vízi munkálatoknak meg kell történni. Ez okból határozati javaslatomat elfogadás végett a t. ház elé terjesztem. {Helyeslés) Kérem fölolvastatni. Széll Kálmán jegyző {olvassa Dornaliidy Ferencz határozati javaslatát.) ,,A Szamos folyó szabályozása, illetőleg még készületlen átmetszéseinek állam-költségen történendő eszközlése tárgyában. Tekintve, hogy a Szamos a kormány által azon folyók közé van sörözve, melyek a szabályozás által hajózhatóvá teendők ; tekintve, hogy az ily folyók átmetszéseinek, s meder tisztítási munkálatainak költségeit az állam viseli; tekintve, hoay a Szamos szabályozása niár az 1856-ik évben a nagj'váradi volt cs. k. helytartósági osztály által, részint megyei közmunkaerővel, részint az ártérbe eső községekre absulut hatalommal kivetett, szerfölött terhelő munkaerővel nemcsak megkezdetett, de az átmetszési munkálatok 4 éven keresztül három negyedrészben végre is hajtattak ; tekintve, hogy az átmetszések a technika szabályai ellenére fölülről kezdetvén, mig a felső részen mintegy 14 átmetszés készült el teljesen, s képezte ki magát azóta egész folyóvá: addig az alsó részen a legnagyobb, és leghosszabb kanyarulatokat összekötő 5 legfontosabb átmetszés munkálatai, az 1861-iki kor bekövetkeztével félben maradtak, s igy a felső átmetszések kiképzettsége által a vizek, áradások alkalmával, rohamos sebességgel érkeznek le, s az alsóbbak készületlensége miatt föltartóztatván, az illető községek által határaikon a legnagyobb erőmegfeszitéssel készített védtöltéseken fölül emelkednek , s azokat több helyen keresztültörvén, az egész alsóbb vidéket a folyam mindkét partján viz alá borítják, s nemcsak a földek terményeit teszik semmivé, hanem a part mentében fekvő városokat és falvakat végveszélylyel fenye23
