Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-300

142 300. Országot ülés márczius 9. 1871. sának; hanem azon körülményeken kívül, melyek átalános helyzetünkben rejlenek, és melyek még az 1848-diki évre vihetők vissza, bátor vagyok még két körülményt fölhozni. A megyék hanyatlásának legfőbb oka az ujabb időben azon ellenséges hangulat, azon, — hogy ugy mondjam — rendszeres üldözés, melyben a t. jobb oldal a megyerendszert részesiti. A megyékre kigyót békát hányni, ugy tekintik már régóta mint biztos criteriumát annak: hogy az ember szabadelvű , barátja a reformnak és a parlamentális kormánynak : ellensége a feudalismusnak. De nemcsak ezen hangulat volt egyik legfőbb oka annak, hogy a megyék utóbbi időben hanyatlottak, és hogy átalában az administratiók követelményeinek kevésbbé feleltek meg mint ezelőtt, hogy az utak körül sem tapasztalunk annyi figyelmet és buzgóságot, mint 1848 előtt: oka volt ennek a kormány is, mely a lefolyt négy év alatt folytonosan mostohán bánt a megyékkel. Valódi szélmalom-harczot vivott azoknak állítólagos resistentiája ellen : arra azonban, hogy a közigazgatás hiányai orvosoltassanak, alig történt valami. Igen jellemző e tekintetben az, a mit a múlt évben a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával akkori államtitkár és jelenlegi belügyminiszter ur mondott. Azt monda tudniillik, hogy a megyék csak azért hagyattak meg 1867-ben a régi állapotban, hogy bizonyuljon be: vajon életképesek-e? Tehát kísérlet tétetett a megyékkel, vajon meg tudnak-e állani, és a kísérlet akként történt, hogy a kormány oda dobta a gyeplőt: csináljanak a megyék a mit akarnak és boldoguljanak a mint tudnak. Azóta nem történt semmi a megyékre nézve, mint az, hogy törvény hozatott azok rendezéséről, mely törvény azonban végrehajtva még nincs. De az ily alaki reform nem elég az üdvösségre. Szükséges lett volna, hogy magán az administratión is tőHént volna javítás, nevezetesen a telekkönyvekre és árva-ügyekre nézve, különösen a közigazgatás egyik legfontosabb ágára az utcsinálásra nézve. Intézkednie kellett volna erre nézve az országgyűlésnek; illetőleg a kormánynak föladata lett volna ily intézkedéseket indítványozni. Ennek elmulasztása az oka annak, hogy utóbbi időkben nagy mértékben hanyatlott a megyékben a közigazgatás, és hanyatlott különösen annak egyik legfontosabb ága: az utcsinálás. Nem tartom helyesnek azt, a mit az iparés kereskedelemügyi miniszter ur e tekintetben mondott azért, mert erre valóban rá illik az, hogy meglátja a szálkát más szemében, és nem veszi észre saját s a kormány szemében a gerendát. Meghozatott a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény. Hogy mily hatása lesz, az attól függ, hogy mily szellemben fog effeetuáltatni. Ha abban továbbra is azon szellem lesz irányadó, mely irányadó volt a törvény meghozatalánál : akkor ne várják azt uraim! hogy a megyékben a közigazgatás javuljon, ne várják, hogy a self-governement elemei, azon elemek, a melyek a nobile officiumot elvállalni készek, ezentúl is hozzá fognak járulni a közügyek vezetéséhez. Már pedig, ha ezek nem fognak járulni a közigazgatás jó karban tartásához: akkor hiába fogunk hozni jó közmunka-törvényt, hiába fogunk a népre közmunka czime alatt nagy terheket róni: még sem lesznek jó utaink. (Helyeslés bal felől.) Ajánlom határozati javaslatomat a t. ház figyelmébe. Pulszky Ferencz előadó: T. ház! Legyen szabad ezen határozati javaslatra vonatkozólag a pénzügyi bizottság véleményét kimondanom. Ezen határozati javaslatban t. i. 2 különböző tárgy van előadva; mely 2 helyütt jő elő a pénzügyi bizottság jelentéséoen, t. i. a 7. és 10-ik lapon. E két tárgy nem kerülte ki figyelmét sem a pénzügyi bizottságnak, sem a törvényhozásnak. A képviselőház már korábban 3 izben, de mindég külön intézkedett, t. i., egyrészről az utfentartásról, másrészről az utépitósről. Ami az utak fentartását illeti, itt az mondatik: (olvassa a pénzügyi bizottság jelentéséből) : ,,A bizottság e czimen a megelőző években, úgymint : 1868, 1869 és 1870-ben egy átalány megszavazását ajánlotta ; miután, meggyőződése szerint, az egész útépítési ügy gyökeres reformot igényel, mely azonban a minisztériumnak ismételt kijelentése és a bizottság véleménye szerint is, csak egyczélszerü közmunka-törvény életbeléptetésével lesz eszközölhető." A képviselőház a bizottság ezen véleményét magáévá tevén 1870. évi január 29-én tartott ülésében 1206. számú határozatával oda utasította a közmunka- és közlekedési minisztert: „hogy a közmunka czélszerü felhasználása iránt készített törvényjavaslatát terjeszsze mielőbb a ház elé." A miniszter a bizottság előtt szóval odanyilatkuzott, miszerint a hivatali elődje által a közmunka felhasználása iránt készített törvényjavaslat átdolgozását tartotta szükségesnek; hogy azonban ezen átdolgozott törvényjavaslatot legközelebb az országgyűlésnek bemutatandja." Az ügynek historicuma ez volt. Már az előbbi közlekedési miniszter tavaly kinyilatkoztatta, hogy a közmunka-törvény kész; de hogy az semmiképen nem léphet életbe, mig a törvényhatóságok rendezése keresztül nem vitetett: miután ezen ügy a törvényhatóságok rendezésével szoros öszszeköttetésben áll, és pedig annyira, hogy most