Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.
Ülésnapok - 1869-300
uo 300. országot ülés mírciius 3. 1871. gos forgalmi fontossággal birnak: legyenek ezután is államutak; a melyek többé nem országos fontosságúak, adassanak át a megyéknek; a mely megyei utak a vasutépitések folytán fontosságukban növekedtek: változtathassanak államiakká ; mert az valóságos képtelenség, hogy az oly utak, melyek fontosságukat elvesztették, most is a méreg - drága állami kezelés alatt vannak ; mig mások, melyek igen fontosakká váltak, elhanyagoltatnak, miután a megyéknek nincs módjában azokat föntartani. Legelső tehát az államutak hálózatának újbóli megállapítása, és ezt annyival inkább lehetségesnek tartom, mivel azthiszem, hogy azon nagy előhaladás folytán, mely a vasútépítésben nálunk történt, — ugy hogy kivévén egy-két vonalat, alig fognak egyhamar uj vasutvonalak építtetni: — a meglevők bátran képezhetik bázisát az országutak hálózatának. De nemcsak a hálózatot kell újból megállapítani, hanem átalában lényeges változást tartok szükségesnek az államutak kezelésében is. Én t. ház elismerem annak szükségét, mint már bátor voltam említeni, hogy jövőre is államutak maradjanak azon vonaiak, melyek nagyobb fontossággal birnak és oly vidékeknek szolgálnak közlekedési eszközül, melyeknek vasutakra kilátásuk nincs. Méltányosnak tartom, hogy az ily utak országos költségen tartassanak főn; hanem ebből korántsem következik az, hogy a kezelésnek azon módja, mely eddig az államutakra nézve r gyakorlatban volt: továbbra is föntartassék. Én azt óhajtanám, hogy a jövőre az állampénztárból adassék a szükséges költség az ily utak föntartására. Az állam határozza meg a technikai szabályokat ugy az építésre, mint a föntartásra nézve; e czélra tartson központi közegeket, kik technikai tekintetben az országos utakra fölügyeljenek; határozza meg ugy az építésnél, mint a föntartásnál a szabályzatokat; határozza meg a kő és kavics minőségét, a fedanyag rétegének vastagságát eat. De a mi a mostani építési kezelést illeti, bátor vagyok őszintén kimondani nézetemet: hogy én jónak tartanám eltörölni az állami építészeti hivatalokat és a kezelést a megyéknek adni át. Ha mondom, az állam azután is adna költséget a megyéknek az államutak föntartására, kellően dotálván a szükséges költségekkel, a technikai szabályokat megállapítaná, azok megtartásáról 3zorosan gondoskodnék, a megyétől szorosan számot kérne azon összegről, mely a megyének az államutak főntartására adatik, ezenkívül saját közegei által több ízben beutaztatva az utvonalakat, főlügyeltetne a munka kellő teljesítésére: ennyi centralisatiót elégségesnek tartanék és ezáltal az államutak jóságát biztosítva látnám. Másrészről a kezelés sokkal olcsóbb és nem kevésbbé czélszerü volna a megyék eszközlése által, mint most. Szükségesnek tartanám ezen reformot különösen azért, mivel — alig hiszem, hogy ezt tagadhatná valaki e házban — oly hagyományos visszaélések harapóztak el az államutak kezelése körül, nevezetesen a fedanyag szállítása körül, hogy ezen Augias istálóját másképen nem lehet kitisztítani, mint gyökeres reform utján, mint azáltal, ha a megyei önkormányzatban leginkább foganatosítható nyilvánosság és szoros ellenőrzés ezen ügyekre alkalmaztatik. (Helyeslés a bal. oldalon.) A mi a megyei utakat illeti, a mint méltóztatnak tudni, ezek jelenleg kizárólag a közmunka által tartatnak fön. Kapnak ugyan a megyék is némi csekély összeget: adtak a múlt évben 400 ezer forintot az állampénztárból; e csekély összegből azonban nagyon kevés jut. Ezen erő a megyei utak föntartására teljesen elégtelen. Nem kívánok e tekintetben sem saját, sem mások tapasztalataira hivatkozni: az factum, hogy ez nem elég, hogy ezzel a megyék az utakat föntartani nem birják. Ezen factumot elismerte maga a képviselőház is a múlt évi budgettárgyalás alkalmával, midőn a 88 mértföld államutakat, melyekről kimutattatott, hogy parallel állanak a vasutakkal, és melyeket a megyéknek vélt átadandóknak: a minisztérium azért tartotta meg, mert beismerte mindenki, hogy, ha a megyéknek adatnák át, azok nem lesznek képesek ennyivel többet föntartani; elismerte ezt a t. ház akkor is, midőn a 400 ezer fórint segélyt is megajánlotta s most is 200 ezer forint van ily czélra előirányozva. Ez legfőbb oka annak, hogy megyei utaink oly rósz karban vannak. Nagyon szükséges volna minél előbb szabályozni a közmunka-törvényt, különösen azon irányban, hogy a közmunkaerő, melylyel a megyék rendelkeznek: szaporittassék. A t. miniszter ur jelentésében előadja azon nézeteket, melyeket a közmunkának jövendőre szabályozása alkalmával figyelembe venni kíván. Legyen szabad erre egypár megjegyzést tennem. (Halljuk!) Az mondatik itt többek közt, hogy a közmunka természetbeni alkalmazása megszüntetendő v Én, t. ház, teljesen osztozom azon nézetben, hogy a közmunkának jelenleg divatozó kivetése, azon eljárás, hogy az igavonó erő, illetőleg a kézerő vétetik a közmunka alapjául: helytelen; de azon indokolást, melyet a t. miniszter ur jelentésében e tárgyra vonatkozólag előadni méltóztatott, részemről nem helyeslem. Azt méltóztatott ugyanis mondani, hogy a közmunka eltör-