Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-300

300. ortzáflo* üli* márcziu* 3. S875. jg'J megmondani, hogy micsoda joggal lehetne a vasut-társaságokra még ezen 2-ik kiadást is róni, miután itt csak határozott átalányösszegről van szó? Annálfogva bátor vagyok a t. miniszter úrhoz e két kérdést intézni: 1-ször: miután az instrnctio csak a pénzügyi bizottságban lett fölmutatva, és nem a ház előtt is : méltóztassék megczáfolni azon kifogásokat, melyeket ezen uj hivatal czélszerüsége ós szüksége ellen fölhozni bátor voltam. 2-szor: méltóztassék megmondani, micsoda czim alatt fog ezen hivatal költsége a vasúti társaságoktól követeltetni 1 Gorove István közlekedési miniszter: T. képviselőház! Megvallom, ha van — pedig elismerem hogy van — a vasúti politikában sok oly javitás, melyet az államnak be kell hoznia, azok közé sorozom épen ezen számvevőszéknek fölállítását. Milliókról van itt szó t. képviselőház, 5 — 6 — 8—10 millióról, mennyit az ország talán fizetni fog. Hogy ez csak oly egyszerűen, formaszerüen számadás szerinti, úgynevezett „ziffermassig" bírálaton menjen keresztül: abban részemről megnyugvást nem találhatok. Megnyugvást lesz képes találni az ország igenis akkor : ha fölállittattik egy számvevőszék, a melynek tagjaiul a kormány független embereket fog kinevezni és olyanokat, kiknek szakképzettsége minden kétségen fölül áll. Azt, hogy nem szakképzett egyén — legyen az bármely számvevőszéknek tagja, — a minisztériumnál, vagy az állam számvevőszéknél a vasúti üzleti kiadások ismeretével bírjon, azt én nemcsak kétségbe vonom, de határozottan tagadom. A kormány tehát igyekszik alkalmazni oly egyéneket, a kik a vasutak vezetésének speciális ügyeivel tökéletesen ismeretesek. Azon tervezetben, melyet a minisztérium a számvevőséget illetőleg a pénzügyi bizottsággal közlött : igyekezett megismertetni a pénzügyi bizottsággal azon feladatokat, melyeket a számvevőszék elő tűzött. Méltóztassanak megengedni, hogy azok közül, a melyek az ügy érdemére leginkább behatnak: egy pár pontot felolvassak. (Halljuk !) Itt van különösen a 4-ik pont, mely igy szól: „Föladata ezen számvevőségnek, a mennyiben a vasutak jövedelmezősége üzletöknek czélszerü berendezésétől függ, az üzlet szervezetéről is tudomást szerezni magának, és ha a jövedelmezőség szempontjából változások mutatkoznának szükségeseknek, vagy czélszerüeknek : ilyeneket javaslatba hozni." Tehát e közeg egyik czélja az, hogy a közlekedési ós pénzügyi miniszternek javaslatokat tegyen azok iránt, a melyekre nézve megállapodások szükségesek, nehogy az állam terhei a szükségen fölül szaporittassanak. KÍFY. H. KAPLÓ 1844 W, Itt van az 5-ik pont, mely igy szól: „Föladata őrködni a fölött, hogy oly kiadások ne tétessenek a társulat által, melyek később az üzleti számadásba föl nem vehetők." Az összeállításra nézve az mondatik, hogy áll: egy igazgatóból, egy fószámviísgálóból és három számvizsgálóból, kiknek a vasúti üzletben jártas, szakképzett tisztviselőknek kell lenni, és kik közül egyet a pénzügyminiszter, kettőt a közlekedési miniszter nevén ki." Ha a dolgok a jelenlegi állapotban maradnának, vagy talán ugy, mint nem tudom hol másutt, gondolom odaát Bécsben, intéztetnének, hogy csak egyszerűen beküldetnek a számlák a vasuttársulatok által, és egyszerűen, forma szerint, megint a számvevőszéknek átadatnak : akkor teljesen beismerem, hogy ez fölösleges dolog ; mert azt csakugyan fölteszem a vasúti társulatokról, hogy sem összeadási, sem kivonási hibát nem fognak tenni; hanem igenis szükségesnek találom azt, különösen a jövendőre nézve. (Helyeslés hal felől.) A jóhiszeműséget a vasuttársulatoktól nem tagadom meg, és nemis ezekre akarnám a vasuttársulatoknál a felelősség súlyát fektetni ; hanem arra, hogy jövendőre nézve, ha ily hiba előfordul : legyen egy orgánum, mely azt fölismerje, és legyen egy orgánum, mely a hiba orvoslását indítványozhassa. {Élénk helyeslés.) A számvevő bizottság nem fog közvetlenül rendeleteket boesáthatni a vasut-társulatokhoz, hanem csak véleményezni, és javaslatokat fog tenni a miniszternek, kinek kötelessége, felelőssége van arra nézve, hogy a vasúti ügyek, bonyolódott természetűk mellett, a mennyire lehet, tisztán kezeltessenek. Azt méltóztatott a t. képviselő ur kérdezni, hogy ki fogja a kiadásokat viselni, melyek e tekintetben fölmerülnek ? E kérdést két szempontból kell megítélni. Azon társulatoknál, melyeknek biztosításához a kormány hozzájárul, ezen kiadás, mely az illető vasut-társulatra fog rovatni, be fog tétetni az üzleti kiadásokba, s így meg kell vallanom, hogy e kiadások egy részét az állam viseli. A többi társulatokra, melyek az államtól garantiát nem húznak, mint például az állam-vasuttársaság, miután ezeknek ugy sem lesz számadása: ez által uj teher nem fog nehezedni. A teher azon társulatokra száll, melyeknek biztositékát az állam fizeti. Ennyi áldozatot, mintegy 10—11,000 forintot, az állam megtehet egy ily czél elérése végett, annál is inkább, mint hogy ezen biztosítás az államnak vissza fog kerülni. (Élénk helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház! Tavaly, egy vasúti törvényjavaslat tárgyalása alkalmával Hollán Ernő, akkori közlekedésügyi államtitkár 18