Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-284

•92 284. országos Dlét február 13. 1871. könyvi tanácscsal, s ebből lehetetlen más követ­keztetést vonni: mint azt, hogy ily lassú és ne­hézkes munkálkodás mellett nagyon sok idő fog még eltelni addig, mig Erdély egészben telek­könyvezve leend. S ezen eredménytelenségnek oka, csekély fölfogásom szerint, nem lehet más, mint az: hogy a telekkönyvvezetési igazgatóság belszervezete hibás és hiányos ; továbbá az: hogy a telekkönyv vezetési igazgatóság egész Erdély gyors telek­könyvezésére nézve elégtelen. A mi a belszervezet hibáit és hiányait illeti, azt ezúttal részletezni, elemezni nem kívánom; a főbajt — mint fönebb emlitém — annak tu­lajdonítom és abban látom, hogy egész Erdély helyszinelezéscnek és telekkönyvvezetésének nehéz és nagy munkája csakis egy telekkönyvvezetési gazgatóság munkálkodására, vezetésére és föl­ügyelésére bízatott. Már pedig, tekintve, hogy Erdély területe 1054 négyszög mértföld terjedelmű, és nagyobb­részt erdős, havasos és sziklás hegyvidék; — te­kintve továbbá, hogy térségei képzeletet fölül­múló ezer meg ezer apró és különböző alakú par­czellákra van szétdarabolva: bizonyára könnyen beláthatja minden ily dolgokkal foglalkozó practieus ember, hogy ily csoportos akadályok és nehézsé­gek mellett, 1054 négyszög mértföldnyi terüle­tet, egy igazgatóság vezetése és felügyelete mel­lett gyorsan, helyesen és rövid idő alatt keresz­tülvinni, teljes lehetetlen. En részemről erősen meg vagyok győződve arról, hogy ezen egy igazgatóság, jelenlegi szer= vezete mellett, nem a mint mondatik : 2 — 3, de 6, sőt több év lefolyása alatt is képes volna, egész Erdély telekkönyvezésót eorrect alaposság­gal bevégezni. Ily körülmények közt, ugy hiszem, megra­gadva ez alkalmat, mellékesen megemlíteni bá­torkodom: mikép Hunyadmegye bizottmányá­nak az igen tisztelt igazságügyminiszter úrhoz intézett azon alázatos fölirata, melyben Erdély délnyugoti részeinek szomorú és nyomorult föld­hitel-állapotát ecsetelve, a telekkönyvek rögtön munkálatba vétele által, eme nyomasztó helyzet orvoslásáért esedezett, teljesen igazolva van. S itt sajnálattal kell még megemlítenem, hogy e te­kintetben az igazságügyminiszter ur részéről ezen kívánatnak megfelelő intézkedések nem tótettek. Ezen igazságos és méltányos óhajtásnak azonban — csekély nézetem szerint — csak ugy lehet elegettenni, ha Erdély délnyugati részei­nek telekkönyvezésáre nézve egy második telek­könyvvezetési igazgatóság kiküldetése azonnal megrendeltetnék. Mindezekből önként következik az: misze­rint egy második telekkönyvi igazgatóság fölál­lítása, és Erdély délnyugati részeibe leendő azon­nali kiküldése nemcsak kívánatos; de elkerülhet­lenül szükséges is. Mert csakis így remélhető, hogy „rövid idő alatt" hazánk Király hágóntúli összes territó­riuma a földhitel jótékony és nélkülözhetlen biz­tos élvezéséhez juthasson. Az elősoroltak után szabadságot veszek ma­gamnak, és tiszteletteljesen fölkérem az igen tisztelt igazságügyminiszter urat: méltóztassék Erdély délnyugati részeinek telekkönyvezése, és valóban nyomorult hitelügyének javítása érde­kében — Hunyad megye alapos fölirata értel­mében — idő és körülményekhez képest lehető leggyorsabban kegyesen intézkedni Ezek után végre kijelentem, hogy a köz­ponti bizottság javaslatát a részletes tárgyalás alapjául elfogadom és pártolom. (Helyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügymi­niszter: T. ház! Előttem szóló t. képviselő ur nem elégszik meg az erdélyi telekkönyvezés ed­digi eredményével, és a bajt ott találja, hogy nincsen elegendő telekkönyvi igazgatóság, és ezek szaporításában véli tulajdonképen a bajnak or­voslását föltalálhatni; de szerintem helytelenül, mert a t. képviselő ur is elismeri, hogy a te­lekkönyvezés Erdélyben azért foly lassan, mert tömérdek apró parczella van. Ha e miatt foly lassan a telekkönyvezés, akkor én azt hiszem: a helyszinelők létszámát kell szaporítani, nem pe­dig a telekkönyvi igazgatóságokat. Egyébbiránt, mi az eredményt illeti: ugy látszik, a t. képviselő ur nem volt a szükséges adatok birtokában, s erre nézve lesz szerencsém a következő adatokat közölni % t. házzal. A mi különösen Magyarországot illeti: 1870-ben beterjesztetett a helyszínelés Pest városá­ban, Sopron városában és Zalamegye 1 7 községé­ben. Sopron városában és Zalamegye most érintett 17 községében a hirdetményi határidő is már ki van tűzve: ott tehát a telekkönyvek rendes ve­zetése meg fog kezdetni. A helyszínelés folyamatban van Szeged vá­rosában, Zombor városában és Zalamegye 15 köz­ségében, ugy, hogy Szeged- és Zomborvárosokban a helyszínelés a folyó év végével valószínűleg be fog fejeztetni. Erdélyben a munkálatok nagyobb mérvben csak tavaly kezdethettek meg, mert rendelkezé­sükre a képviselőház csak a múlt évben adott e czélra nagyobb pénzösszeget, és ahhoz aránylag az eredmény megfelelő volt: mert 1870-ben be­terjesztetett a helyszínelés, néhány tagosítás alatt álló község kivételével, egész Kolosmegyében, to­vábbá Kolosvár, Szamosujvár és Segesvár váro­sokban, s e helyeken a telekkönyvi hatóságok, mint a képviselő ur tudni fogja, már föl vannak

Next

/
Thumbnails
Contents