Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-284

284. országos Illés fíbruár 13. 1871. 59 Bujanovics Sándor jegyző: Bevételek : ingatlanságok és haszonvételekből 520 frt. Gyári és dolgozó intézetek utáni jövedelem 5000 frt. Tartási költségek téritményei 200 frt, öszszesen 5720 fit. Elnök: Tehát bevétel 5720 frt. Bujanovics Sándor jegyző: Márianostrai fegyintézet kiadása: Tiszti fizetések. Fegyintézeti ügynökök , . . 1000 frt Vallásoktatási „ . . . . 1220 „ Lakbér, ügynökök részére . . . 200 „ Ordódy Pál előadó: Nincs észrevétel. Bujanovics Sándor jegyző: Jutalmazás az intézeti orvosnak . . . 200 frt Házbér . 9^5 „ Épületek föntartása .... 4000 „ Uti költségek és napdijak . . 200 „ Irodai szükséglet ..... 105 „ Házi kezelés összesen . . . 33,900 „ Előre nem látható kiadások . 200 „ Ordódy Pál elcadó : Nincs észrevétel. Elnök: Tehát a szükséglet 41,900 frt. Bujanovics Sándor jegyző: Tartási költségek téritményei 600 frt. Ordódy Pál előadó: Nincs észrevétel. Elnök: A bevétel e szerint 600 frt. Bujanovics Sándor jegyző: A nagyenyedi fegyintézet. Kemény István br. : Az igen t. igazságügyminiszter ur — mint ez a költségvetésben látható — az országos fegyintézetek igazgatóinak fizetését mellőzve, egyedül a NagyEnyediét 400 frttal emelte föl, mit a pénzügyi bizottság is elfogadott. Hihetőleg abból indultak ki, hogy Enyeden a foglyok száma kevesebb mint másutt; de minden bizonynyal figyelmen kivül hagyták azon körülményt, hogy, ha Enyeden a íoglyok száma kevesebb: a tisztviselők személyzete is sokkal kisebb s mindössze csak kettő, t. i. az igazgatóból és ellenőrből áll, akkor a midőn a többi fegyintézeteknél legalább két, összesen 1100 frt fizetéssel alkalmazott irnok van, kiknek fizetéséből hogyha 400 frt ide tétetik át, az állam részére mégis 700 frt takaríttatik meg minden bizonynyal. Figyelmen kivül hagyatott azon körülmény tekintetbevétele, hogy Enyeden a gyári munkákat végző női í'egyenczek fölügyelésével az igazgató van megbizva, a mi nagyon terhes, és sok felelősség terhével összekötött foglalatosság; és tovább menve — a min különben búsulni nem kell — igaz, hogy jelenleg Enyeden kevés a fegyenczek száma ; de KÉPV H. ViVLÓ 18 *-§ XIII, nem hozhat-e a t. miniszter ur olyan rendszabályt, melynek következtében a fogház megint megtelik 1 s vajon azért, hogy kevés a fogoly száma : nincsen-e az igazgató azért szintúgy hivatalához kötve? s szabad lesz-e neki valamely más hivatal, más jövedelemforrás után látni? De mindezekből kiindulva, bátor vagyok egy módositványt beadni, mely szerint az igazgató fizetése ugy, mint minden igazgatóé, 400 frttal emeltetnék föl. Végül nem tehetem, hogy habár futólag, mellesleg, nem meritalis érvül, meg ne említsem, hogy az illető igazgató nem más : mintazon vitéz ezredes, ki a szabadság-harczban egy hős tettet vitt véghez, melyért Kossuth az országgyűlésen köszönetet szavazva neki azt ilyen szavakkal hozta föl : „ez unicum, ilyen még nem fordult elő." Ismételve ajánlom módositványomat. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Kemény István báró módositványát:) „A nagyenyedi fegyintézetnél a tiszti fizetések 1-ső rovatában az igazgató fizetése az előirányzott 1200 frt helyett 1600 frtra emeltetni javasoltatik: mi által a személyes járandóságok 2940 írtban kimutatott összege 3340 forintra szaporodik." Ordódy Pál előadó: Csak arra vagyok bátor a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy N.-Enyeden nem 1200, hanem 1260 frt az igazgató fizetése, a miről meggyőződhetik a t. képviselő ur, ha az első rovat összegét megnézi, s a tételeket összeadja. Amaz 60 frttal több. Kemény István br.: A 60 frt tavaly is ben volt, hanem tévedésből nyomatott ugy. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter :T. ház! Azért nemhoztam ezt javaslatba, mert N.-Enyeden csak 52 fogoly nő van, 1868ban volt 52, 1869-ben szintén 52, a mostani év elején csak 51 ; tehát az ottani fegyintézetben a tartási költség aránytalan, sokkal többe kerül mint más fegyintézetekben. Egyébiránt őszintén meg kell vallanom, azt én is igazságos és méltányos dolognak tartom, hogy az igazgatói fizetések egyformán állapíttassanak meg. Nekem lehetetlen a módositvány ellen szólanom. Tisza Kálmán: Bocsánatot kérek : először is azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a fizetési egyenlőség nem abban áll, hogy mindenütt egy legyen az összeg ; hanem abban, hogy a helyi viszonyokhoz képest egyforma legyen: ez az egyik megjegyzés, a mit tenni kivánok. A másik az, hogy bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék azon tavaly hozott megálla' podáshoz ragaszkodni, hogy itt oly összegeket melyeket sem a minisztérium, sem a pénzügyi bizottság nem javasol: rögtön ne szavazzon meg, 12