Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-283

283. országos ülés február II. 1871. 67 hamis bukottra nem egy évet, vagy napot, ha­nem 5-—6 évet is czitál. Ott van a csalók és hamis-váltó csinálok ellen (Derültség.) a fenyítő eljárás, mely 5 — 6 esztendővel is sújtja. Ez helyén van, de a mi a szóban levő büntetést illeti : erre nézve hiába mondta ezen táblabíró, hogy ezen büntetés na­gyon is gyenge büntetés a gonoszokra, és igen súlyos a becsületes vagyonbukottra. De hiába, nem használt semmit, a törvénytelenség meg­hozatott s oly kudarczot vallottak, melyet ismét csak a divat változtatott meg, mely Parisból jött, a hol eltörölték az adósok börtönét, s igy utána a német tartományokban is eltöröltetett, és e példa nyomán nálunk is beesempésztetett az uj divat szép csendesen, hogy hogynem: azt magamsem tudom. (Derültség.) Csak azt tudom, hogy most nincsen nálunk sem. Most még csak egyet akarok fölemliteni ugy, hogy a budgethez is szóljak. (Halljuk!) A budgethez tartozik, kérem az is, hogy a fenyítő eljárások körül minél kevesebb költség­gel járjunk el és minél sikeresebben. Azt akar­tam még hosszasabban bebizonyítani, (Halljuk !) hogy a gyenge eljárás nem vezet czélho^. most pedig az ellenkezőjét bizonyítom be, {Nagy de­rültség. Halljuk!) azt, hogy a szigorú eljárás czélra vezet. (Halljuk!) Itt van a szegedi bün­kronika. Nem akarom az ottani eljárást szellőz­tetni, mert üdvözlöm az eredményt, sőt elfoga­dom készséggel azt, s legforróbb köszönetemet is nyilvánítom a kir. biztosnak, hogy visszaállí­totta az országban, egy 340 • mértföldnyi vi­déken a vagyon- és személybiztonságot, melyet 20 esztendei lanyha és legyező eljárás annyira elrontott, hogy már Kassinóba jártak a rablók és orgazdák, (Hosszas derültség.) és hogy megté­ríttetett az a tömérdek kár, a mi 20 év alatt a szegény népen elkövettetett, vagy legalább an­nak megtérítése biztos kilátásba helyeztetik. Ezért köszönetet mondok és a legforróbb hálával nyilatkozom. De nem veszi talán a kir. biztos ur vagy anuak személyzete denunciatiónak, vagy insinuationak, ha azt mondom, hogy ezen dicső eredményhez nemugy jutottak, hogy tyúkkal ka­lácscsal jártak a fegyenczek közt; (Derültség) ha­nem az által, hogy kellő szigorral, előrelátás­sal, ernyedetlen buzgalommal jártak el. (Helyes­lés.) Ennélfogva, bezárom beszédemet, és kijelen­tem, hogy a budgetezen czimét a részletes tár­gyalás alapjául elfogadom, és a midőn az egyes fogházak élelmezéséről lesz szó, a költségek le­szállítása mellett fogok szavazni. Kiss Miklós: T. ház! Most ezen órá­ban az igazságügyminiszter ur költségvetése van napirenden; ennélfogva én szorosan ahhoz fogok ragaszkodni, s az előttem szólók beszédjeire min­denekelőtt azon megjegyzést teszem, hogy azok nem tartoztak szorosan a napirendhez. A mi a közvetlen előttem szóló t. képviselő ur beszédét illeti, erre nézve megjegyzem, hogy ő ott a civilisatio egyes kinövéseit akarván korbácsolni : magát mintegy az őskor tiszta lo­vagjaként akarta föltüntetni; azonban ugy látom, hogy e czélt nem egészen érte el : mert a ci­vilisatio kinövései közé tartoznak azon zagyva eledelek is, mik?t „ragout" név alatt ismerünk, és ő ily ragout-ot tálalt föl nekünk, melyet én részemről ízlelni nem akarok s nem fogadha­tok el. Elnök (leszáll, és helyét Perczel Béla al­elmk foglalja el.) Kiss Miklós: Magához a tárgyhoz szól­ván, mielőtt az állami fogházak, illetőleg a tegy­intézetekben elzárva levő fegyenczek élelmezésére vonatkozó nyilatkozatot tennék : bátor vagyok az igazságügyminiszter úrtól némi fölvilágosítást kérni ezen tárgyra vonatkozólag, s föntartom magamnak, hogy az adandó válaszra észrevéte­leimet megtehessem. Az országos fegyintézetekben minden egyes fegyintézetnél ki vannak téve az élelmezési költ­ségek, és eszerint a váczi fegyintézetnél, hol legolcsóbb az élelmezés: 25 krajezárba, ott pedig hol legdrágább, az az Szamosujváron: 37 kraj­ezárba kerül naponkint egy-egy személy élel­mezése. Mellékesen megjegyzem, hogy 25 krajezár csupán csak egy helyen — azaz Váczon — for­dul elő, mert azon körülményt, hogy a költség­vetésben Lipótvár is 25 krajezárral szerepel, — hajlandó vagyok sajtóhibának tulajdonítani azért, mert a miniszter ur által aláirt előterjesztésben, mely ezen költségvetés indokolásául szolgál, ugyanazon tétel 35 krajezárral van előirányozva egy-egy fegyencz élelmezésére. Ezt mellékesen megjegyezve ismétlem: hogy a legkisebb tétel 25, a legmagasabb 37 krajezár. Több törvényható­ságból jelesen Pest, Somogy, Fehér, Bihar vár­megye és sz. kir. Kecskemét városa részéről ka­pott, és kezeim közt levő adatok szerint a fe­gyenczek élelmezése a törvényhatóságok közt a legmagasb áron van kiadva Fehérmegyében, a hol az 16­50 I 100 krajezárba kerül ; legkisebb áron Pest megyének Kalocsán székelő törvény­székénél, hol csupán 10­75 | 100 krajezárra -megy. A 1 országos fegyintézetben rabélelmezést ugyan­annyi számú törvényhatóságiak élelmezésével összehasonlítva, ezt átlagban véve föl: azon ered­mény jön ki, hogy az államfegyintézetekben egy ralnak élelmezése naponkint átlagosan 32 krba, a megyeieknél pedig csak 13 krba kerül. Lehetnek talán, a kik azt gondolnák, hogy ez annak tu­I lajdonitható, hogy a törvényhatósági bőrtönök­Q*

Next

/
Thumbnails
Contents