Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-282

S4 282. országot ülés február 10. 1871. segítve legyen, kérem: méltóztassanak megszavazni az összeg felét: én a törvényjavaslatot a legrövidebb idő alatt be fogom terjeszteni. Ghyczy Kálmán: Én t. ház, nem vagyok azon véleményben, melyet az előttem szólott igen t. miniszter ur, ha világosan nem fejezett is ki, mégis bővebben jelzett: hogy t. i., a semmitőszéknél alkalmazott segédelőadó állása törvényes lenne. Én azt a törvénynyel ellenkezőnek tartom. A birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV. t. ez. világosan mondja, hogy a bírónak a király által kell kineveztetni, a bírónak hivatalától elmozdithatlannak kell lenni, és kimondja azon törvény, hogy az egyes törvényszékeknél a bírák száma törvény által határoztatván meg: csak tőrvény által változtathatik meg. Hozzájárul ehhez az, hogy az 1868 :LIV. t.-ezikk, mely a perrendtartást foglalja magában, nézetem szerint, megezáfolja azon véleményt, a melyet a miniszter ur előterjesztett: mintha t. i. az előadás nem birói functio lenne. Az 1868 : LIV. t. ez. azt mondja: a szavazó birák rendszerint előadók is : és habár ezen szövegezés nem zárja is ki azt, hogy a szavazó birák közül egyik vagy másik bizonyos kivételes tekinteteknél fogva, az előadástól fölmentethessék; de sem ezen törvényben, sem más valamely törvényben egy szó sem foglaltatik arról, hogy megengedhető volna: hogy előadók olyanok is lehessenek, a kik nem birák. Ebben foglaltatik, nézetem szerint, annak indokolása, hogy az előadás csakugyan birói functio, és pedig a legfontosabb birói functiók egyike : mert az előadás hűségétől, pontosságásói függ a birák szavazata, következőleg az igazságos itélethozás is. Tekintsük már most a segédelőadók állását. Titkári ranggal vannak alkalmazva, a miniszter által neveztetnek ki, és általa el is mozdíthatók. Az igaz, hogy szavazataik nem számláltatnak, hanem ők mégis előadják a pert, és — legalább az én értesülésem szerint, — előadásukat véleményük nyilvánításával, habár votum informativumnak tekintetik is ez, fejezik be. Már most lehet-e megengedni, t. ház, azt, hogy a ki nem biró: az törvényes birói functiót gyakorolhasson? A királyi táblánál és a legfőbb itélőszéknél nincsenek segédelőadók, ott az előadók mindannyian egyszersmind szavazó birák is. En nem tudom, a t. ház miként vélekedik ; de az én jogérzetemet mélyen sérti, és nagy anomáliának tartom: hogy épen a legmagasabb törvényszéknél, hol gyakran az emberek életéről és vagyonáról döntő határozatok hozatnak: mintegy gyakornoki minőségben alkalmaznak egyéneket, kik a perek előadását végzik. Mindezeknél fogva törvénytelennek tartom I a segédelőadóknak állását. Az igazságügyminisz| ter ur említeni méltóztatott azt, hogy Ő azoknak rendszeresítésénél pénzügyi tekintetekre figyelmezett. Igen helyes, czélszerü ezen figyelmezés, s bár az igazságügyminiszter ur minden egyebekben is hasonlóképen szemei előtt tartaná azt; de a pénzügyi tekinteteket ott, hol igazságszolgáltatásról van szó: főképen döntőnek nem tartom. Az igaz, hogy az igazságügyminiszter ur föl volt hatalmazva arra, hogy a semmitőszéket legelőször, hogy ugy mondjam, első megindításában szervezze, és ő akkor segédelőadókat alkalmazott, és fölhatalmazása lévén a semmitőszék szervezésére, ezt teljes joggal tette: de később megalkottatott az 1870«ék évi XVI. törvényezikk, a melyben meghatároztatott a semmitőszék tagjainak száma, s kimondatott, hogy a semmitőszék egy elnök, egy alelnök és 18 rendes bíróból áll; a törvénynek ezen alkotása után, mely a miniszter ur fölhatalmazását megszüntette, nézetem szerint: tovább a segédelőadóknak állása már föntartható nem volt. (Helyeslés a bal oldalon: Ugy van!) Már most arra nézve, a mit az igazságügyminiszter ur kívánni méltóztatik, hogy a segédelőadók állása még egy fél évig föntartassék, azon megjegyzést vagyok bátor tenni, hogy: ha a segedelöadoknak állása törvénybe ütköző most, törvénybe ütköző lesz azon fél éven át is, mely még előttünk van és én nem tartom helyesnek, hogy az országgyűlés egy oly állásnak, melyet törvényesnek el nem ismer, föntartását a reá fordítandó költségeknek megszavazásával szentesítse. Opportunitási tekinteteket emlit a miniszter ur, mondván, hogy különben főn fog akadni az ügykezelés a semmitőszéknél. Én ez érvet nem fogadhatom el; mert azon vélekedésben vagyok, hogy azon rövid törvény, mely, ha kell, a ház elé terjesztethetik, azon tekintetből, hogy a semmitőszék bíráinak száma szaporittassék ; bizony nem fogja hetekig, hónapokig igénybevenni a codifieationalis osztály tevékenységét, hanem igen rövid idő alatt ezen törvény a ház elé terjesztethetik, a házban tárgyaltathatik. A minisztériumnak e hó végéig indemnitása van, addig a segédelőadóknak fizetése természetesen folyóvá tétethetik; de addig azon törvény is, mely netalán szükséges az ügyek folyama fönakadásának gátlására a semmitőszéknél: mind e házban mind a törvényhozás minden stádiumán könnyen keresztül mehet. En azért, részemről, a pénzügyi bizottság javaslatát, mely a segédelőadók számára kitett összeget azonnal töröltetni kívánja: elfogadom. (Helyeslés a bal oldalon.) Horvát Boldizsár: T. ház! Lehetetlen, hogy néhány észrevételt ne tegyek Grhyczy