Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-295

380 295. országos Ülés február 25. 1871. Ürményi Miksa előadó: Utólagosan megjegyzem, mit csak most látok, hogy az illető Degró Adolf volt honvédszázados kérvénj^ét kivette. (Olvas): 3687. Krisztinkovieh Ede, 3728. Fischl Mózes, 4166. Kauncz András, 4236. gróf Haller Ferencz, 4244. Kuczik Ferencz, 4430. Kovács Sándor, az 1848/49. évben szenvedett károk megtérítése iránt. Ezen 6 kérvény elintézés végett a pénzügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. Gonda László: T. ház ! Kovács Sándor, kiről legközelebb szó volt, általam egyéb körülményeiben is részletesen ismert egyéniség, tiszteletre méltó becsületes polgártársunk, kinek érdekében, valamint azok érdekében is, kiknek neveik most ezen rovat alatt vannak öszszegyüjtve, fölszólalni kötelességemnek ismerem. 0, miként azt ezen czim elénk adja, az 1848-49diki években szenvedett károk megtérítéséért folyamodik. T. ház! magyar hazánk az ujabbi időszakban és az alkotmányos aerában nagyon belejött az államadósságokba, és mondhatom, önbüne nélkül — kivévén az ujabb időkben. Én itt az államadósságnak épen egy nemét látom. Igen is a közállam az egyes polgárok jólétének megóvásaért, és amennyiben az megzavartatnék: helyreállításáért mintegy felelős. Ugyanis valahányszor csak a történelemben bölcs, nagy fejedelemről, vagy monarchiáról is olvasunk, ki kénytelen volt egy nagy hadjáratban népével együtt résztvenni : az mondatik róla, hogy első gondját arra fordította, miszerint a háború által okozott sebek behegesztessenek. Tudjuk, mily nagy áldozatokat hozott a többi közt Nagy Frigyes e ezélra, és mily szilárd alapra helyezte országa népének erejét ily utón. A fölhozott esetben egy magyar polgár azok közül, kik millió számra vannak hazánkban: esedezik, hogy neki az emiitett 48—49-iki években a magyar állam részére kiszolgáltatott kézi munkájáért, a körülmények mostohasága miatt, méltó bére legalább bizonyos mérvben viszszafizettessék. Az öszszeg, melyről szó van, tudomásom szerint több mint 6000 frt. Midőn egy szegény iparosnak érdekében fölszólalok; lehetetlen azon történelmi adatra is nem reflectálnom, mely szerint még a 40-es években, midőn szót sem tettünk arról, hogy a háború pusztításaiért kártérítést kérjen a közpolgár: már akkor említi egy magyar iró, ki a nemzetnek ipar és culturai fejlődéséről a müveit külföld előtt ismertető vázlatos munkát irt és szemére hánya a magyar egyházi és világi főrendeknek azon nemzetellenes eljárását, melyszerint a legértékesebb iparczikkeket külföldön, legközelebb Bécsben készíttetik és ezzel lehetetlenné teszik a magyar ipar fölvirágzását. Fölemlíti t. ház, miszerint 1836-ban az akkori országgyűlésen volt karok és rendek egy kitűnő és érdemes jegyzőjüket Palóczy Lászlót megajándékozván egy ezüst kehelylyel, azt nem magyar iparos által, hanem Bécsben német által készíttették. T. ház! Én attól félek, hogy ezen szomorú és lesújtó történeti adatot gyászos örökségül veszszük át akkor, ha a körülmények súlya által tönkremenéssel fenyegetett szegény iparosnak kérvényét ridegen elutasítja a t. ház. Ugyanis a t. előadó urnák és a kérvényi bizottságnak azon nézete, hogy e kérelem a többivel együtt áttétetik a pénzügyi minisztériumhoz: szerintem, alig jelent mást, mint elutasítást; mert hiszen magától a pénzügyminisztertől hallottuk, hogy nincs erre fedezeti alapja a magyar államháztartásnak, Annyival szomorúbb, hogy épen erre nincs, mert tudjuk, hogy van az absolut kormány szolgálatában állott, mindenki tudja, mily elemekből állott hivatalnokok számára nyugdij-alap, és pedig fényes; mig a szegény magyar iparosoknak, kik kézi munkáj okkal keresik a maguk és családjok föntartására szükséges eszközöket: — nincs. Én, t. ház! harám bízatnék, nagyon könynyen meglelném az alapot, a melyből ezen kártérítéseket eszközölhetné a magyar országgyűlés. Nagyon könnyen megtalálnám akár itt a fővárosban, mert, ha rajtam állana a gellérthegyi erődöt leromboltatnám, és annak anyagát elárusítva, abból csinálnék e ezélra alapot, vagy más felesleges költségekből ; de mindenesetre bevenném ezt az államadóssági rovatba: mert e költség gyümölcsöznék itthon önmagunknak. Ugyanazért a mit most tehetek, csak annyit teszek, hogy fölkérem a t. házat: méltóztassék kimondani az előadó urnák nyilatkozata után, miszerint a ház jobbat nem tehetvén, átteszi ezen kérvényt a pénzügyminisztériumhoz ; hanem átteszi egyenesen azon határozott utasítással, miszerint a pénzügyminisztérium legközelebb szerezzen, keressen : mutasson ki kártérítési alapot ez érdemben, valamint azl866-ki hadjáratban károsultak számára már volt kártérítési alapja az országnak. Ajánlom indítványomat a t. ház figyelmébe. Csiky Sándor: T. ház! Az előttem szólott Gonda László képviselő társamnak indítványát én is elfogadom s pártolom, hanem egyszersmind visszaemlékezve a történtekre, ez érdemben, miután mind a múlt országgyűlések alkalmával, mind a jelen országgyűlési időszak alatt hozzám is volt intézve néhány oly kérvény, I melyben a 48—49-iki hadjárat alkalmával a kor-