Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-295

378 295. országos Más február 25. 1871. kül venni, a választás megítélésében, ha panasz érkezett is be: nem terjeszkedhetik az 1868. évben hozott törvényre. Méltóztassék az ülésszak végével a szabályokat megváltoztatni és betenni azon pontot, hogy az^.1868. törvény szerint megválasztott birói személy nem igazolható. De mig ez megtörténik, gondoskodnia kell a t. háznak a törvény expeditiójáról: s azért ^pártolom Simonyi Ernő barátom kisebbségi nyilatkozatát és ezen választási ügyet a biráló bizottsághoz kérem utasíttatni. (Nagy zaj. Jankovics Antal, Simonyi Ernő, Zsedényi Ede szólni akarnák.) Zsedényi Ede: A házszabályokhoz kívánok szólani. Ghyczy Kálmán képviselő urnák magyarázatát el nem fogadhatom. A házszabályok 14. §-ának c) pontja ugy szól: „Azután véleményt adnak azon megbízó levelekről, melyek ellen kérvény ugyan nem adatott be; de a melyek akár tartalmukra, akár kiállításukra nézve törvényes kifogás alá vehetők" Ghyczy tagtársunk ebből azt következteti, hogy ha az igazoló bizottságnak csak egy tagja részéről is a megbízólevél tartalmára, vagy kiállítására nézve kifogás tétetett : a bizottságnak már kötelessége lett volna ezen kifogás íölött véleményt adni. (Jobb felől: Ugyvan ) holott ezen szabálynak csak azon értelme lehet, hogy, ha az osztály többsége az egyesek kifogásaiban osztozik, abbeli véleményét terjeszti a ház elé; mert a 28.§.szerint az igazoló bizottságban csak az átalános többség határoz; {Jobbfelől helyeslés) egy tagnak véleménye tehát, mint a jelen esetben: nem lehet még az egész bizottságnak véleménye; s miután a házszabályok szerint, a választott igazolási bizottság csak olyformán jár el, mint ugyané tekintetben a ház alakulása előtt az osztályok: nem lehet már most azt vitatni, hogy a bizottság nem járt volna el helyesen, Azt tartom magam is, hogy a napirendre kell térnünk. (Jobb felől helyeslés.) Elnök: T. ház! Én nagyon szeretném ugyan, ha a t. ház ebben valamit határozna; de a házszabályok kötnek, és ha azt indítványozza valaki: hogy térjünk a napirendre, arra kell térnünk. (Zaj.) Kerkapoli! Károly, pénzügyminiszter : T. ház! {Szólani akar. Csernatony Lajos: Halljuk a minisztert!) Simonyi Ernő: T. ház! A házszabályok 112. §-a világosan rendelkezik ezen tárgyban. (Halljuk:! Zaj.) Engedelmet kérek, méltóztassanak meghallgatni! (Halljuk! Olvassa a 112. §-t.) „A háznak mind állandó, mind egyes esetekre választott bizottságai külön elnököt és jegyzőt választanak; albizottságokra oszolhatnak s a tárgy kellő megvitatása után, jelentéseiket, illetőleg javaslataikat írásba foglalva, külön előadók által előterjesztik." A bizottság kissebbsége vagy egyes tagjai külön véleményeiket azon alkalommal szintén, szóval vagy írásban előterjeszthetik." Elnök; T. ház! Kérem a t. házat (Halljuk!) istápolja elnökét, midőn a szabályokat kívánja megtartatni. (Jobb felől helyeslés. Bal felől zaj.) Fölteszem a kérdést: Kiván-e a t. ház a napirendre térni vagy nem? Méltóztassanak fölállás által szavazni. {Jobb felől zaj • fölkiáltások: A napirendre. A szavazás megtörténik.) A többség a napirendre kivan térni. {Roppant zaj és ingerültség a bal oldalon.) Simonyi Ernő: A házszabályokhoz azt hiszem, lehet szólani. Az utána következő §. mondja: (Olvassa a 113. %-t.) „A külön bizottságok jelentései, illetőleg javaslata, a kisebbségi vagy külön véleményekkel együtt kinyomatván, rendkívüli eseteket kivéve, legalább három nap közbevetésével napirendre tűzetnek." Tisza Kálmán: Még eddig, t. ház, a házszabályokhoz szólni mindig szabad volt. Én szeretném látni azon házszabályt, mely megengedi, hogyha valaki a házszabályokhoz szólni akar, tőle a szó, a napirendre szavazással, elvonathassek, {Igaz bal felől.) és én igen is kérem a t. elnök urat és a t. többséget, hogy a házszabályokat respectálják, ne pedig tetszésük szerint magyarázzák. {Zaj. Fölkiáltások jobb felől: Mi respectáljuh!) Ha túl megy valaki, ha túl megyek pl. én, kitől a szólás megvonatott, ha túl megy a jogon, melyet a házszabályok adnak : tessék tőle a szót a szabályok értelmében megvonni. De addig, mig a szabályok korlátai közt maradok, tiltakozom minden elnök és minden többség ilyen eljárása ellen. (Zajos helyeslés bal felöl.) Elnök (félbeszakitja) Engedje meg a tisztelt ház, hogy magam védelmére szóljak. (Zajos fölMáltások bal felől: Nem engedjük !) Az elnöknek joga van a szólót beszédében félbe is szakítani, és midőn őt erőszakolással, vagy a szabályok meg nem tartásával vádolják : joga, sőt kötelessége ezen gyanúsítást visszautasitani. Ha a t. képviselő ur hivatkozott a szabályokra: én is azokra hivatkozom. Méltóztassanak elolvasni a 128-dik §-t: , Szót kérhetnek bármikor azok is, kik a napirendet indítványozzák." Arra nézve, hogy ezt a gyakorlat mikép magyarázta: figyelmeztetem a t. képviselő urat, kinek nagyon jó emlékezete van, a múlt országgyűlésre, a melyen minden ily kérdésre szavazás következett, és ez által a tárgy el volt intézve. (Helyeslés jobb felől.) Különben maga ezen szabály hiábavaló szabály volna: mert nem volna értelme. {Helyeslés jobb felöl.) Azonban ha a t. képviselő ur a szabályokhoz kivan szólni, azt is megteheti. Tisza Kálmán: Csakis a szabályokhoz akartam szólni, es azokhoz akarok jelenleg is