Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-292
302 s92- "HÍIM Uét február 22. 1871. oly bizonyos, hogy ha monarchiánk szerencsétlen politikája eme népeket azon alternatívába hozza, hogy a német vagy szláv „Pickelhaübe" között legyen kénytelen választani: mindenesetre a szlávnak fog előnyt nyújtani. Ezen szerencsétlenség elháritásához mi lényegesen járulandunk, ha a tisztelt ház a következő határozati javaslatot elfogadja : „A ház roszalj a a birodalmi kanczellár eddig követett keleti politikáját, és miután az előrehaladásellenes Mohamedán uralom helyébe leendő szabad keresztény államok képződésében, az osztrák-magyar monarchia jövendő hatalmi állásának föltételeit látja: ennek folytán fölszólítja a kormányt, miszerint törvényszerű befolyását a külügyi politikában oly irányban emelje érvényre, hogy a keresztények eshetőleges fölszabadulása, a mohamedán uralom alól, a monarchia részéről semmiben ne akadályoztassák." Parcsetics Sándor jegyző (olvassa) : „Határozati javaslat, beadta Sztratimirovics György. „Miután a ház, a keleti politikát illetőleg, a haladásellenes mohamedán helyébe leendő szabad keresztény államok képződésében, az osztrák magyar monarchia cultus-missiójának és jövendő hatalmi állásának föltételeit látja, ennek folytán fölszólítja a kormányt: miszerint törvényszerű befolyását a külügyi politikában oly irányban emelje érvényre, hogy a keresztények eshetőleges fölszabadulása a mohamedán uralom alól, a monarchia részéről semmiben ne akadályoztattasssék." Elnök: T. ház! Ez válasz a miniszter urnák tegnapelőtt adott feleletére; ennélfogva szabályszerüleg azon kérdést kell föltennem, hogy a t. ház tudomásul veszi-e a miniszterelnök válaszát ? (FölMáUásák: Tudomásul veszssük!) Ha tudomásul veszi a többség, azt ezennel kimondom. Van egy határozati javaslat is, méltóztatnak talán kinyomatását elrendelni? (Fölkiálltások: Ki Ml nyomatni!) Ki fog tehát nyomatni és a ház tagjai közt kiosztatni. Wahrmann Mór: T. ház! Engedje meg a t. ház, hogy mielőtt napirendre térnénk át, a ház becses figyelmét egy igen fontos kérdésben, mely hazánk anyagi fejlődésére legnagyobb horderővel bir: igénybe vegyem. (Halljuk.) Azon sűrű és állandó panaszok, melyek a vasúti közlekedések akadályai tekintetében az utolsó hónapokban oly nagy mértékben támasztattak : nézetem szerint, a törvényhozás figyelmét jogosan igénybe vehetik, és szükséges, hogy a törvényhozás e tekintetben intézkedjék. {Halljuk!) Ezen panaszok pedig nemcsak egyes körökben merültek föl, nemcsak egyesek által intéztettek; hanem az ország különböző vidékeiről az ipar, kereskedelem és földbirtok által egyaránt, ipar és kereskedelmi kamarák és a napi sajtó által folyvást ismételtetnek. Ezen panaszok nemcsak az utolsó hónapokban merültek föl; hanem megújulnak évek óta, fönállanak 1867 — 1868 óta nagy mértékben, és hogy most ujabban nagyobb mértékben is támasztatnak: az csak annak tulajdonitható, hogy a hiányok oly nagy dimensiókat vettek föl, miszerint azok már türhetlenekké lettek. Nem akarom mindezen viszonyokat ezúttal ecsetelni; eléggé ismeretesek azok. r Épen most adatott át a pesti kereskedőknek és gyártulajdonosok emlékirata az egyes képviselő uraknak, melyben ama viszonyok legjobban színezve vannak. Az mondatik, hogy: „A vasúttársaságok megszorítják vagy teljesen fölfüggesztik a jószágfölvételt, vonakodnak minden engedménytől a szállítási határidő meghatározását illetőleg, megtagadják a felelősséget az áruk kézhez szolgálsatásaért a föladott súlyban, valamint megtagadják azok hivatalos megmérését is; az időjárás kártékony befolyásainak kitett árukat minden védelem nélkül szabad ég alatt hagyják heverni s azokat részben födetlen kocsikon szállítják, kényszeritvén az elküldött, hogy beleegyezését adja e határozottan káros rendszabályokhoz; végül megszorítják a rakbérmentességet s túlzott módon fölemelik a rakbéreket." Mindezen bajok tények, melyek eléggé be vannak bizonyítva, és föladata a törvényhozásnak, föladata a kormánynak: meggátolni a viszszaéléseket. Ezek legnagyobb részben a helytelen üzletrenden alapulnak. Ezen üzletrend már meg nem felel a czélnak, és azért szükséges, hogy az megváltoztattassék ; szükséges, hogy uj üzletrend alkottassák; szükséges : hogy oly törvény alkottassák, mely a vasúttársaságok felelősségét határozottabban mondja ki, (Helyeslés.) mely az egyes társaságok viszonyát a szállítók irányában meghatározza, miután csak ez által lehet a bajon segíteni. Még más oka is van a forgalom hiányosságának. Tény az, hogy nemcsak a külforgalom megakad, minek folytán nem voltunk képesek termékeinket s különösen gabnánkat, lisztünket a külföldre szállítani,j— itt hevertek 4—5 hónap alatt föladva; — hanem még a belforgalom is az országban oly annyira nem kielégítő, hogy nem tartozik a ritkaságok közé, hogy pl. valaki föladta búzáját Kecskeméten 27s hónappal ezelőtt, és még mindig nem érkezett meg Pestre, vagy például Gralantháról Pozsonyba, mint egyik képviselő társam épen ma emiitette, két-három hónap alatt nem érkezik meg a szállítmány. {Moz! gás.) Ily körülmények közt alig képzelhető, miszerint a kereskedő az üzletet sikeresen vihesse.
