Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.
Ülésnapok - 1869-289
289. országos ölés február ÍS, 187!. 245 államvizsgákat tartom; —csakhogy a jelenleg főnálló államvizsgarendszer javítását sürgetem. Nem pártolom azon nézetet, hogy a verseny kizárásával a jogi oktatás egyedül a királyi kinevezett tanárok kezében legyen. Ha méltóztatik ezélszerünek tartani azt, hogy dohánykereskedést csak az állam üzhessen,ám legyende a tudománynyal nem szabad, hog3 r monopol kereskedést űzzön és akár magánosoktól, akár pedig testületektől az oktatásjog megvonassák. Én a vidéki iskolák visszaéléseit talán még jobban ismerem mint Hoffuiann Pál képviselő ur, én azoknak igenis üldözője akarok lenni; és épen azért kívánom, hogy az állam vizsgálatok rendszeresítessenek törvény által, hogy ne forduljon elő többé egy superintendensi jegyzőkönyvben, midőn indokolja, miként államvizsgálati bizotság neveztetett ki, melyet mind a tanárok, mind az ifjúság szívesen üdvözölt, csak a superintendentia nem, ily kifejezés: „sajnosán tudomásul vétetik" mely határozatnak egyedüli oka az, mert a superintendentia törvényben gyökerezőnek nem találta az államvizsgálatokat. Nem kívánom, hogy az államvizsgákról szóló tőrvényj a vaslat külön tárgyaltassék itt; hanem, hogy oly javaslat adassék be, mely a tanügyi bizottság által a többi, a jog-oktatásra vonatkozó javaslatokkal együttesen tárgyaltassék. Továbbá kijelentem, hogy csak azt voltam: bátor megjegyezni: miszerint észrevétel nélkül, minden szó nélkül, ne szavazzunk meg oly czélokra pénzt, melyek a törvény által szentesítve nincsenek; nem pedig azt, hogy föltételesen, óvás mellett és kivételesen egyes esetben is meg ne szavazhasson bizonyos összeget a törvényhozás. Bátor vagyok nyilvánitani, hogy mint az állam vizsgál átok barátja és pártolója kívánom ezen intézményt, javaslatom értelmében rendszeresittetni. (Helyeslés.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a Vécsey Tamás által beadott indítványt.) Elnök: Elfogadja a t. ház az imént fölolvasott indítványt. (Élfogadjuh!) Elfogadtatott. Különben a Jeteit megszava zza a t. ház 8100 írtban. Következnek a tanintézetek. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 1. rovatot): Felsőbb tanintézetek : pesti kir. egyetem. Személyes járandóságok 176.573 frfc. Kautz Gyula előadó: Ezen ezimen 1870-re 1.927,458 forint szavaztatott meg, beleértve a póthitelt is; jelenleg pedig 2.091,850 forint, vagyis 164,000 írttal több irányoztatik elő, mely szükséglet-növekedésnek főbb tételei a „miniszteri jelentés" 6-ik egész 28. lapján indokoltatnak. Patrubány Gergely: Engedje meg a t. ház, hogy alkalmat vegyek magamnak egy czél- és időszerű reformcselek vény re figyelmét fölhíni s egyúttal a vallás és közoktatási miniszter ur figyelmét erre irányozni. Ez azon óhajtásom, miszerint a magyar királyi egyetem orvosi karánál az orvossebész-mesteri tanfolyam megszüntettessék. Érett kérdés és érett gyümölcs az, mely más hasonszervezetű egyetemek fájáról már le is esett. Azonban, miután fontos kérdés : a szükségesnek tartom — bár figyelemmel a t. ház kimerült türelmére — a legrövidebben indokolni. Erre vonatkozólag elő kell adnom, hogy a magyar kir. egyetem orvostani karánál arra nézve, hogy tanulók mint orvosok egykor a gyakorlatban az államtól nyert jognál fogva, működhessenek : két tanfolyam van : egyik tanfolyam az orvos-sebész-tudori: másik a sebész-mesteri tanfolyam, ugyanegy végczéllal. Az elsőben a fölveendő tanulóknak nagyobb készültséggel kell birniok; több ideig tart a tanfolyamat, és végre a vizsgálatnál a bírálatnak egy magasabb mértékével találkoznak. A másik, a sebészmesteri tanfolyam : erre kisebb készültség szükséges, rövidebb ideig tart a tanfolyam és a vizsgálatnál a képességek kisebb mértékkel biráltatnak. T. ház ! Volt ennek értelme akkor, midőn az országban a tanulásra kevesebben sereglettek össze egyátalában, és így az orvosi tudományok tanulására is aránylag kevesebben. Szükséges volt tehát az is, hogy könnyittessék meg némelyeknek az, hogy rövidebb tanulmányi idő mellett is tehessenek némi szolgálatot az életűek. Azonban ez ma már nem áll, és épen azért nincs semminemű indoka ezen sebészmesteri tanfolyam fölállásának; nincsen, azért, mert ma már egyedül az orvossebész-tudorokból annyi okleveles egyén hagyja el az egyetemet, mennyi ezelőtt az orvossebész tudorok és sebészmesterekből összesen: arányítva még a számot magához, az ezenidőszerint szaporodott népességi viszonyokhoz. De nincs indokolva ezen sebészmesteri tanfolyam fönállása socialis, hnmanistieus és nemzetgazdászati tekintetekből sem, és ennek indokolását igen röviden vonhatom össze. (Halljulc.) Minden egyes polgár élete egyformán becses önmagára nézve, és minden egyes polgárnak élete egyformán értékes az államra nézve; tehát akkor, midőn egyének az állam által följogosittatnak arra, hogy a polgárok egészsége és élete körül a nagy életben gyakorlatot tegyenek és ott foglalkozzanak, kérdem: vajon az; állam teheti-e azt, hogy midőn a mai igényeknek és a tudomány követelményeinek megfeleld
