Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-289

289. országos ülés február 18. 1871. 241 Tanintézeteink közül némelyek, például az egyetem, csupán csak arról ad igazolványt, hogy a fiatal ember bizonyos semestereken keresztül ezen intézeten be volt irva. A jogi akadémiák egyúttal azt is bizonyítják, hogy az illető tanárok véleménye szerint minő előmenetelt tett az ifjú. De mindez nem teszi fölöslegessé azt, hogy a törvényhozás, bizonyos modalitások által, kétségtelenebből meggyőződjék a felől: miszerint azok, kik közszolgálatba lépni akarnak, vagy pedig jogot tartanak arra, hogy az állam által közoklevél tekintélye mellett, a közönség figyelmébe ajánltassanak : a kellő képzettséggel bírnak. Hasonló joggal birnak akármiféle magántársulatok is, úgymint vaspálya, gőzhajózás, vagy egyéb társulatok hivatali jelöltjeik irányában. A vizsgálatrendfdési jogot tehát az államtól, a törvényhozástól legkevésbé sem akarom elvitatni. De tovább megyek. Én az államvizsgákat czélszerüeknek tartom, különösen a mi viszonyaink között, hol a jogi oktatást oly soká elhanyagolta az állam, hol a jogi oktatást reá bizta — a budget rovatában még ekkorig sem szereplő — királyi jogakadémiákra, továbbá a püspöki és érseki jog-lyceumokra, és ezek mellett az egyházi-kerületi kollégiumokra. Ezen tanintézetekkel szemben a tanügy fölötti főfelügyeleti jog kiváló fontosságot nyer, és ezen főfelügyeleti jog gyakorlására igen alkalmas eszköznek tartom az államvizsgálatokat, melyek által az állam meggyőződhetik, hogy az illető tanintézetek mily sikerrel, mily eredménynyel és minő irányban működnek, és mik azon intézetek fogyatkozásai. Sőt magára az ifjúságra nézve is helyesnek és ezélszerünek tartom az állam vizsgálatokat: mert tagadhatlan az, hogy a szigorú vizsgálatnak a tanulmányozásra serkentő hatása van a fiatalságnál, és tagadhatatlan, hogy a tanfolyam bevégzése után nagyobb olvasottsággal, szélesebb látkörrel, mélyebb betekintéssel készülhet a fiatalság, mint a félévi kényszervizsgálatra, vagy a kollégiumra. Habár ezeket mind megengedem is, mind a mellett az államvizsgálatokat ugy amint jelenleg nálunk tettleg léteznek, sem ezélszerünek, sem törvényeseknek el nem ismerhetem. Nem tartom czélszerüeknek: először azért, mert az államvizsgálatok tárgyát nem képezik mindazon tudományok, melyek a közműveltség, különösen a jogi és politikai műveltség tekintetében az államvizsgálatok tárgyai gyanánt kell, hogy fölvétessenek. Nem is emlitve itt az európai anyajogokat, csak azt akarom megjegyezni, hogy az államvizsgálatoknak legalább a jogakadémiákon nem tárgya sem a nemzetgazdaságtan, sem a pénzügytan, sem a közigazgatási törvény, sem a statistika. IÍF7. H. JTAMÓ 18-f-f UH, Ebből, t. ház, a fiatalság azon nem indokolható elővéleményre jut, mintha a most emiitett nagyon fontos tudományok csak mellékes tárgyak lennének, a melyek nem érdemlik az iskola bevégzése után a tanulmányozást és olvasgatást. A fiatalság figyelme, különösen azon tantárgyak felé irányoztatik, melyek jelenleg az államvizsga tárgyát képezik. Már pedig ezen egyoldalúságnak tagadhatlanul káros hatása van a közművelődésre. Továbbá nem tartom az államvizsgákat jelen szervezetükben czélszerüeknek azért sem: mert a jogi akadémiáknál a mérték minden pálya végzettnél ugyanaz, készüljön az illető akár az ügyvédi, akár a birói, akár pedig a közigazgatási szolgálatra ; de a mérték, melyet reá alkalmaznak mindig ugyanaz. Már pedig ezen egyenlőség a legnagyobb egyenlőtlenséget eredményezi, és azt vonja maga után, hogy a tanulási szabadság korlátoztatik, hogy az ifjúság figyelme néhány privilegizált tantárgyra fordittatik. Még azt is meg akarom jegyezni, hogy jelenleg a jogakadémiákon 7 tantárgy képezi ugyanazon egy vizsga tárgyát, és hogy ugyanazon vizsga alkalmával 3 egyén vizsgáltatik meg egyszerre ; a mi pedig csak fölületességre vezet. Ezt tagadni nem lehet. Azonban a fő kifogás a mostani államvizsgák ellen oz, hogy azok jelenleg nem gyökereznek sem a tőrvényben, sem a törvényhozás által a kormánynak adott fölhatalmazásban. Az államvizsgák, a mint jelenleg fönállanak, az osztrák gyászos invasiónak maradványai. Azon államvizsgák 1850. Julius 29-én hozattak be Ausztriában, s pedig azért, hogy különösen a hivatalos pályára tereitessék a fiatalság. Behozattak 1852. május l-jén a magyarországi jogakadémiákba azon egyenes szándékkal, hogy ezek letétele után mindjárt a hivatalos gyakorlatra bocsáttassanak a jogvégzettek. 1855. és 1856-ban ezen államvizsgák kissé módosíttattak; azonban nem alkalmaztattak a nemzet igényeihez. Nemis lehetett különben mást várni, midőn a czél csak az volt, hogy német beamterek képeztessenek minél nagyobb számban. A helytartótanács 1861-ben átvette ezen intézményt, s csak azon módosítást eszközölte, hogy a magyar nyelvet tette államvizsgálati nyelvvé, s hogy a „deutsche Reichs- und Rechtsgeschichte" helyett a jog történetet hozta be. A magyar tanügyi kormány átvette 1867ben az államvizsgákat és a cultuszminister, kinek tiszteletet érdemlő emléke mindig sziveinkben fog élői : reformálni kezdte az államvizsgát az által, hogy az osztrák perrendtartást a vizsgálati tantárgyak közül kivette, és ennek 31