Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-288

288. országos ülés február 17. 1871. ban a helybeli tanár neje mások fölött elsőbbséggel bírjon. 19. Már a falusi és kisvárosi iskolák fölsőbb osztályában meg kell ismertetni a zsönge ifjúsággal — lehető röviden, minden tudományoknak elemeit, hogy fogalmuk legyen már kezdetben arról: miféle tanok léteznek, hogy alkalma legyen a gyermeknek idejekorán hivatása, tehetsége szerint ezt vagy azt a tudományt megkedvelni, s majd idővel a szerint választani pályát. 20. A tanitás mindennemű tanintézetben ingyenes és átalánosan kötelezett legyen : akár az állam, akár a község tartja fön azokat. Külön fizetést, a tanár csak azon tantárgyak előadásáért követelhessen, melyek az országos tanárgyülés által kötelezett tantárgyul ki nem jelöltettek. 21. Minden oly községben, mely 10 ezer lelket számlál, állíttassák oly egy iskola, melyben a tudományok már bővebben adatnak elő; — továbbá minden oly községben, hol a népség száma 20 ezerre megy, ezen iskolának egy fölsőbb osztálya is legyen, melyben az előbbinél még bővebben adassék elő a tudományoknak minden neme. Oly községeknek már gazdasági iskolákkal is bírnia kell. Ezen iskolák tanárainak fizetése, lakáson kívül 1200 írtnál kevesebb ne lehessen. Legalább is ezen iskola két évi folyamát kell elvégezni, mindenkinek, ki tanár vagy hittanár akar lenni. Ezen iskolából kilépett ifjak válaszszanak maguknak szaktudományt, következőleg pályát. 22. Az iskolás gyermekek ne kénytelenittessenek hétköznapon templomba menni, és processión megjelenni. 23. Kötelessége legyen a tanárnak a gyermek erkölcse és magaviselete fölött szigorú felügyeletet gyakorolni; s a mely ifjú a helyett, hogy kötelessége szerint az előadásokra járna; más módon vesztegeti idejét, és szülei pénzét, s rongálja egészséget, első szóbeli megintés, második pénz vagy fogság büntetés (10 frt, vagy 48 órai fogság) után, harmadik esetben az iskolából kitiltassék. A szüléknek mindenik eset rögtön tudtára adassék. 24. Buda-pesti egyetemül a Károlykaszárnya helyisége jelöltessék ki, és rendeztessék be. Ha ez jelenleg nincs is oly képen építve, hogy minden kívánatnak megfelelhetne, de a két legfőbb megkívántató kellék mégis föltalálható be' ne, ugyanis : az egyesítendő testvér fővárosnak körülbelül közép táján fekszik; — és elég tágas valamennyi kart — tehát a műegyetemet is, magában foglalni. De hogy jövőben s minden J időben a czélnak megfelelhessen, a szervita tér- j ről tekintve, a kaszárnya balfelén levő épületek, a Deákutezáig, — az evang. egyház és iskolát is ideértve, — már most jelöltessenek ki olyanokul, melyek idővel ki fognak sajátíttatni, te hát az építkezés rajtuk ne engedtessék meg. A Károlykaszárnya az ország pénzéből s országos czélra levén építve, azt az állam — ha az érdekek ugy kívánják : — más fontosabb czélra is fordíthatja, mint a mire eredetileg szánva volt és van. Lehet-e magasztosabb czélra használni, mint országos főiskolává rendezni be ? Ha az állam Buda-Pesttel egyetértve, az említett épületek kisajátítását már most czélszerünek látná elrendelni, azon épületeket, — addig is, mig csakugyan leromboltatnának, s az egyetemmel idővel újonnan építtetnének : — lehetne köznevelési czélokra fordítani, bennök ilynemű intézményeket létesíteni, — nevezetesen: a) Az ország minden részében találtató oly szegény és árva gyermekek számára, kik a községi iskolában rendkívüli észtehetségüknek félreismerhetlen jeleit adták, •— ha ezek száma néhány ezerre rug is: — egy intézetet szervezni, melyben ezek kellő fölügyelet mellett, ingyen lakást, élelmezést és ruházatot nyernének, hogy tanulmányaikat folytathassák, mit különben szegénységük miatt nem tehetnének. b) Egy másik, szinte azon épületekben fölállítandó intézetben mindazok helyt nyernének, szinte mindennel ingyen elláttatnának, kik a művészet valamelyik ágára szánták magukat s arra hivatást is tanúsítanak. c) Egy harmadik — a fönebbiekhez hasonlóan szervezett — intézet lenne az, melyben mindazon nem-magyar ajkú ifjak találnának helyet, kik az országos magyar nyelv megtanulását tűzik ki maguknak egyik föladatukul. d) A negyedikben a buda-pesti munkás ifjak nyerhetnének oktatást, kiképeztetést. Hogy mind a négy intézetben — valamint egyéb felsőiskolában is — az előadási nyelvnek a magyarnak kell lenni: magától értetődik. e) Ezen helyiségekben már eleve is egy nagyobbszerü oly terem alkottassák, mely legalább 3 — 4 ezer embert befogadhasson; e terem szolgálhat mindennemű egylet nagyobbszerü gyüléshelyéüi. Mit az állam eképen fordit az ifjak kiképeztetésére, az gazdagon és sokszorosan adja vissza a kamatokat. A szellemi fejlődésnek főforrása az egyetem, hová az egész államból gyűl az ifjúság, s honnét kiképezve, tudományokkal fölkészülve, ismét az egész országba szétoszlik: szükségessé lesz, hogy az egyetem nagyszerűségét annak külseje, környülete is hirdesse; ennélfogva nemcsak a szerviták zárdája, temploma és kerítésének kell