Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-286

168 286. országos ülés február 15. 1871 megígérte, s meg is akarja tartani ezen összegek fizetését. Hanem méltóztassanak megszavazni az­zal, ha a minisztérium részéről kinyilatkoztatom, hogy 23%-ánál az egész összegnek több kiadatni nem fog. (Helyeslés jobbról.) Ghyczy Kálmán: T. ház! Igaza van a t. pénzügyminiszter urnák abban, hogy látszólag ugyan csekély összegről van szó e kérdésnél, de szó van egy nagy elvről: arról t. L, hogy vajon a nyugdijaknak azon összege, és a nyugdija­soknak azon száma, a melyekre vonatkozik az 1870. évi IX. törvényczikk : változhatik-e, vagy nem? Én azt hiszem, hogy csak azok jöhetnek a közös nyugdíjasok sorozatába: kik e sorozatban, ezen törvény alkotása alkalmával, már benne voltak ; azoknak számát ujjakkal nevelni nem lehet, és azoknak akkor kijárt fizetéseit és nyug­dijait az összegre nézve hasonlóképen emelni nem lehet, nem szabad. Igaz az is, hogy nem épen kötelességök az illető nyugdijasoknak, hogy bizonyos időtartam alatt meghaljanak; de igen természetes, hogy annyi nyugdíjas közt, mint az illetők: egyik-má­sik, egy év leforgása alatt, csakugyan meghal­hat; tehát a lehetőség e tekintetben megvan és azért mindenesetre föltűnő, hogy a pénzügymi­niszter az idén a „közös nyugdijak" czime alatt, nagyobb összeget irányzott elő, mint a múlt év­ben arra előirányozva és megállapítva volt. Itt törvény teljesítésről van szó. Nem diffi­cultálja senki, hogy ugy, mint a törvény rendeli, azon nyugdijaknak, melyek az 1870 : IX. törvény­czikk, rendelete alá esnek, kifizetése rendeltessék el ez évben is; de midőn törvény rendeletéről és annak foganatosításáról van szó : szó van ar­ról is, hogy a pénzügyminiszter részéről is a törvény teljesíttessék, és hogy ő, nekünk legalább az iránt fölvilágosítást és megnyugtatást adjon, hogy saját maga részéről a törvényt teljesítette-e? Az 1870: IX. törvényczikk azt mondja a 4-ik §-ban. „A 3-ik szakaszban megállapított nyugdíja­zások 1870-től kezdve a magyar állam költségve­tésébe vétetnek föl azon összegben, melyet az életben levő nyugdijasok élvezett illetményei évenkint igénybe vesznek, a mely czélból az élő és jogosult nyugdijasok jegyzéke a pénzügy­miniszter részéről folyvást nyilván tartandó lesz." A pénzügyminiszter ur kötelessége tehát ezen jegyzéket folyvást nyilvántartani és az összeget, a melyet e ezim alatt kíván engedélyeztetni: ezen nyilvántartandó jegyzékkel igazolni és indokolni. Itt kénytelen vagyok kijelenteni a t. ház előtt, hogy a pénzügyi bizottságban, csakugyan azon mulasztás történt, hogy ezen jegyzék a mi­niszter ur által előterjesztve nem volt. Menthetném ezt az idő rövidségével, vagy a tárgyak halmazával ; de nem akarom menteni : mert ezt magam is mulasztásnak ismerem el. De azt tartom, hogy miután ezen nyilvántar­tandó jegyzék, sem a pénzügyi bizottságban, sem a képviselőházban előmutatva nem volt : igen indokolva van azon határozati javaslat, melyet Huszár Imre t. képviselő társam benyújtott, arra nézve, hogy a miniszter ur utasittassék, hogy az általa kívánt ősszegre nézve a házat világosítsa föl, nyugtassa meg, illetőleg kivánatát kellőké­pen indokolja. Azt hiszem, hogy ez könnyen megtörténhetik ugy, hogy a pénzügyminiszter ur a kérdéses lajstromot, kellő fölvilágositás kí­séretében, a pénzügyi bizottságnak adja át, mely aztán erről a háznak kimerítő jelentést tehet. Azért pártolom a Huszár Imre képviselő ur indítványát. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: T. ház ? Nem jut eszembe kétségbevonni azt, hogy igen is kötelességem nyilvántartani azon közös nyugdijak jegyzékét; sőt tovább megyek — nemcsak ezt, hanem a többit is, és valamint minden budget-tételnél magamat kötelezettnek érzem a szükséges okmányok előmutatására ; ugy e tekintetben is, ha a pénzügyi bizottság annak idején kéri tőlem a jegyzéket, meg nem nyugod­ván abban, hogy azon általam kivánt összeg a szükségnek csakugyan megfelel : azt bizonyára előterjesztettem volna. Ha azonban most a t. ház hézagot lát és e tekintetben meg akar győ­ződni, addig függőben hagyván az ügyet, és a pénzügyi bizottságot utasítván ezen jegyzék át­vizsgálására : én habozás nélkül kimondom, hogy nemcsak ezen jegyzéket, hanem a többit is a pénzügyi bizottság rendelkezése alá fogom bocsá­tani. A dolog természetében van, hogy igazol­nom kell magamat: mihelyt kívántatik, mihelyt nincs azon rregnyugvás, hogy motiválva vannak a positiók. Ismétlem, t. ház, hogy itt pár száz forint nem tesz sokat; de mihelyt nincs meg a megnyugvás, szívesen szolgálhatok. Zsedényi Ede: T. ház! (Zaj. Halljuk!) Én megvallom, hogy abban az ülésben történetesen nem voltam jelen, — mi ugyan ritkán történik meg rajtam, - midőn ez tárgyaltatott; hanem a többiekre nézve tudom, hogy sem más miniszter, sem a pénzügyminiszter különösen nem tagadta meg a nyugdijasok lajstromát, a kik föl voltak véve a budgetben. Hisz én is bemutattam, a belügyminisztérium költségvetése alkalmával, egy ily lajstromot. Nem tudom, vajon szükséges lesz-e függőben tartani ezen kérdést : mig a miniszter ur ezen lajstromot be nem terjeszti; azt azonban kimondhatjuk, hogy a pénzügyi bizottság, bdtei> jesztetvén hozzá ezen lajstrom : arról jelentést tegyen.

Next

/
Thumbnails
Contents