Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-286

162 286. országos Qlés február 15. 1371. talhatván, ily módon a ház iránti bizalom is az illetőkben csökken. Volnék bátor tehát kérni a t. háztól, miszerint azon másik határozati javas­latomat is ez alkalommal tárgyalás alá venni méltóztassék. Ezen másik határozati javaslatom­nak tartalma pedig az, hogy a miniszterek a hozzájok elintézés végett áttett kérvények mi­módon tőrtént elintézéséről minden hónap első napján, épen ugy, mint a ház elnöksége a be­adott és még elintézetlen interpellátiókról, tör­vényjavaslatokról stb. a háznak jelentést te­gyenek. Bátor vagyok kérni a t. házat, hogy ezen határozati javaslatom fölvételét is méltóztassék elhatározni. (Helyeslés a bal oldalon.) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Somsich Pál: T. ház! Én ez inditványt pártolom, azonban gyakorlati tekintetből bátor vagyok javasolni, hogy a napot méltóztassanak megváltoztatni. A szabályok szerint 3 napig kell kitéve lenni a jelentésnek. Ha már most a bizottság szombaton adja be jelentését, reá kö­vetkező hétfőn ezt nem tárgyalhatjuk: mert a nyomda sem dolgozik vasárnap. Ha azonban hétfőn adja be a bizottság jelentését: akkor ki­nyomattathatik 2—3 nap alatt, szombaton pedig tárgyaltathatik. (Helyeslés.) A dolog egyre megy, csupán gyakorlati szempontból volna czélsze­rübb, ha a bizottság jelentését mindig hétfőn adná be, és az a legközelebbi szombatra tű­zetnék ki napirendre. (Helyeslés.) Elnök: E szerint méltóztatik a ház határozatilag kimondani, miszerint a kérvényi bizottság a hozzá érkezett kérvényekről jelen­tését mindig hétfőn adja be, és azt a ház reá következő szombaton tárgyalja. Csiky Sándor; Csak arra kérem a t. há­zat , hogy másik határozati javaslatomat is mél­tóztassék napirendre kitűzni. Elnök: Kivánja a t. ház napirendre kitü­zetni ? (Jobb felül fölMáltások: a budget után!) A kik kívánják, méltóztassanak fölállni. (Megtör­ténik.) A többség nem kívánja most napirendre tűzni. Következik a királyi udvartartás költsége. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa).- A királyi udvartartásra 3.650,000 frt. Ordódy Pál, a pénzügyi bizottság elő­adója : Az állandó pénzügyi bizottság az e czim alatt előirányzott költségebet tárgyalás alá vévén, azokra vonatkozólag a következőkben terjeszti elő véleményét. A királyi udvartartás ezimén fölvett 3.650,000 frtnak, mint az 1870. t. ez. által 10 évre megállapított összegnek az előirányzat szerint változatlan megszavazását ajánlja a bizottság. Elnök: Elfogadja a t. ház! (Elfogadjuk!) Tehát a királyi udvartartásra 3.650,000 forin megszavaztatik. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa).- ő felsége kabineti irodája 75,374 frt, cabineti le­véltár 13,316 frt, nyugdijak 32,968 frt, össze­sen 121,658 frt; ebből a magyar korona orszá­gait illető felerész 60,829 frt. Ordódy Pál, a pénzügyi bizottság elő­adója: Az ő felsége cabineti irodája és ez iroda nyugdijai részére fölvett 60,829 frtot a bizott­ság hasonlólag észrevétel nélkül megszavazandónak véleményezi. Bobory Károly: T. ház! Én nem lehetek oly szerencsés, hogy ő felsége cabinet irodájának ez előterjesztett összeget megszavazzam ugy, mint azt a képviselőháznak pénzügyi bizottsága teszi; sőt csodálkozom, hogy ő felségének cabi­net irodája és levéltára iránt Magyarország ál­lami költségvetésében előterjesztés tétetik. Annyit tudok, hogy igen különös volna, ha bárki a miniszterek közül előterjesztést tenne bármely tárgyról, mely nem az ő ressortjához tartozik: annyival inkább kell csodálkoznom, hogyha a minisztérium által előterjesztés téte­tik oly tárgyról, mely átalában véve az összes minisztérium resortjához nem tartozik. A cabinet­iroda és kabineti levéltár nem tartozik a minisz­térium resortjába. Azt hiszem, az összes minisz­tériumnak a cabinet-irodával és a levéltárral semmi rendelkezése, az nem tartozik a miniszté­rium közegeihez : valamint például a cabineti levéltár senkinek sincs rendelkezésére az ország­ban, még magának a képviselőháznak sem. A cabinet-iroda t. ház, nem állami hi­vatal ; mert hisz. alkotmányosan a magyar ki­rály egyedül csak a felelős minisztérium által gyakorolhatja fejedelmi jogait ; azért az alkot­mányos, felelős minisztériumon kivül, és attól függetlenül nem lehet semmiféle állami ügyek­ben rendelkeznie, akár közigazgatási testület vagy oly közeg által, milyen ezen cabinet iroda. De igen különös előttem, t. ház, hogy, mi­után a cabinetiroda, mint mondám, a miniszté­rium ressortjához nem tartozik, de nem tartozik a közösügyes minisztérium ressortjához sem: ezen cabinetiroda és cabineti levéltár iránti előter­jesztés évről évre növekszik. 1867-ben tett a cabineti irodaköltség 36,400 frtot, már 1869. növekedett 60,500 frtra, most pedig 1871-ben 75,374 frtot tesz. 1869-ben hozattak be legelő­ször a nyugdijak, 1870-ben hozatott legelőször be a levéltár. Kérdem: minthogy sem nem az országos minisztérium, sem nem a közösügyes minisztérium; ki az, ki a cabinet iroda, és cabineti levéltár iránti ezen előterjesztést teszi? Kicsoda az, ki oly apodietice állítja, mint állítva van, hogy a magyar korona országait illeti a fele

Next

/
Thumbnails
Contents