Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-265

265. országos ülés január 18. 1871. 63 Majláth István jegy zo(olvassa azt §-t.) Győrffy Gyula a központi bizottság előadója: Az 1. §-ra vonatkozólag a központi bizottság javaslata a következő: A törvényjavaslat 1. §-ára vonatkozólag a honvédelmi miniszter a központi bizottságban megnyugtató fölvilágosítást adván az állandó hadsereg létszámáról, a katonai kötelezettség alóli elbocsátás és a tartalékba áthelyezés iránt fönálló törvények megtartásáról, valamint az óvenkint elbocsátottak és elhaltak összes számáról; mindezeknek figyelembe vételével a törvényjavaslat 1. §-sa változatlanul elfogadtatott. Elnök: Elfogadja a t. ház az I. §-t? (Elfogadjuk!) El van fogadva. Majláth István jegyző (olvassa a 2. %-t, mely észrevétel nélkül élfogadtatik, olvassa tovább a 3. §-t.) Győrffy Gyula előadó: A 3. §-ra nézve az 1868: XL. t. ez. 31. §-ának figyelembe vételével a központi bizottság indítványozza, hogy a „törvény" szó után a következő szavak: „a kihirdetés után azonnal életbe lép és" közbeszurassanak. Hogyha ugy maradna a 3. §., mint indítványba hozva volt, akkor a törvény csak a kihirdetés után 15 nappal léphetne életbe. Tekintve azonban, hogy az ujonezozást a most idézett 31. §. értelmében már 15-én meg kellett volna kezdeni, az ügy sürgőssé vált: a miért is a központi bizottság az imént olvasott szavakat közbeszuratni indítványozta. (Helyeslés.) E szerint a szöveg igy állana: „Ezen törvény a kihirdetés után azonnal életbelép és végrehajtásával a honvédelmi miniszter bizatik meg. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? (Elfogadjuk!) El van fogadva. _™ • A részletes tárgyalás befejezve lévén, a törvénynek sürgőssége folytán, annak harmadik fölolvastatása végett — ha méltóztatnak megengedni, holnap reggel 10 órakor rövid ülést fogunk tartani. Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a zárszámadásokra vonatkozólag. Széll Kálmán, a pénzügyi bizottság előadója (olvassa az állandó pénzügyi bizottságnak jelentését, az 1869-ik évi zárszámadások; tárgyában.) T. ház! A mint a t. ház emlékezni fog, a pénzügyminiszter, az 1871. évi államköltségvetés előterjesztése után nem sokára, a ház asztalára letette az 1869-ik évre vonatkozó lezárt állami zárszámadásokat, azon előterjesztéssel, hogy ezen számadások, az 1871-ki államköltségvetésnél tájékozásul szolgáljanak, annak tárgyalásánál fölhasználtassanak. A t. ház ezen számadásokat azon határozattal, miszerint ezek egyelőre a pénzügyi bizottságnak kiadatni rendeltetnek, a pénzügyi bizottsághoz utasította. A pénzügyi bizottságnak erre vonatkozó véleménye a t. ház előtt fekszik. A pénzügyi bizottság azt hiszi, hogy ez a kérdés igen egyszerű és tiszta. Az 1870 : XVIII. t. ez. fölállította az állami főszámvevőszéket, melynek egyik föladata az állami zárszámadásokat elkészíteni, megvizsgálni, arra észrevételeit megtenni, és jelentését a miniszteri tanácshoz beterjeszteni, hogy ugy az állami zárszámadásokat a miniszterelnök az országgyűléshez azon vizsgálat és észrevételekkel ellátva, előterjeszsze. Ezen eljárás ezen zárszámadásokra vonatkozólag mindeddig meg nem történhetett: mert ezen zárszámadásokat az állami számvevőszók nem maga készítette, hanem a minisztérium. A pénzügyi bizottság azon véleményben van, miszerint ezen zárszámadásokat utasítsa a t. ház az állami számvevőszékhez, hogy az, ezekre vonatkozólag, föladatát teljesítse és a törvény értelmében járjon el. Ha ez megtörténik, csak azután kerülhetnek ezen zárszámadások az országgyűlés elé. Ajánlom a t. háznak a pénzügyi bizottság véleményét elfogadás végett. Horn Ede: T. ház! Én sem hiszem, hogy az előttünk levő jelentés vita tárgya lehetne, mert azt mindnyájan elfogadjuk; ha,nem azt hiszem, hogy egykét észrevételre ad alkalmat. Emlékezni fog a t. ház, hogy mindnyájan sürgettük az állami számvevőszék fölállítását: mert azt tudjuk, hogy nagyon sajnos, hogy az alkotmányos kormánynak két-három évi létezése után, Magyarországnak nincs semmi zárszámadása, hogy még sem tudjuk, miképen állunk a pénzügygyel. S ezen sürgető szükség érzésének adott kifejezést a törvény, midőn azt mondta a 28. §-ban: „Az állam számvevőszék megalakulása után azonnal megkezdi működését." Nem tudom, mit ért az állami szárpsevőszék ez alatt: „azonnal"; de annyi bizonyrjf^ hogy eddig semmi jelét nem láttuk működésének, sőt a főszámtanácsos, a ki úgyszólván legfőbb személy lesz a főszámvevőszókben, még nincs is kinevezve, — legalább még nem olvastuk -kinevezését. Ezen késedelemnek az volt sajnos következménye, hogy a számvevőszék már az első évben nem teljesítette a törvénynek világos rendeletét, mert a XV. törvényezikk 22. §-ábau azt sivánja, hogy szeptember elején terjeszsze a számvevőszék az országgyűlés elé a múlt évnek zárszámadását. Megengedem, hogy lehetetlen volt a törvény betűjének elegettenni, miután a számvevőszék csak május végén és június elején alakíttatott meg; de lehetett volna a törvény