Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-264

36 264. országos ülés január 17. 1871. arányban áll-e a nép adózó képességével, jogos arányban van-e a haszonnal, melyet hajtani fog. Ha ezen kérdéseket a most szőnyegen levő tárgyra alkalmazzuk, nagyon sajnálom, — de kereken nemmel kell felelnem. Lássuk csak nagyon röviden, milyen a teher, melyet a hadügy most Magyarország vállaira ró? A közös hadügyminisztérium 98 milliót kivánt kezdetben (Egy hang „Csak") csak 98 milliót, azóta hozzátétetett néhány pótbitel, mely legalább 5 millióra megy! ez tesz 103 milliót. Az utolsó napokban, szombaton, uj 3 millió hitelt kivánt a cHslocatiók számára, ez tesz 106 millió, hozzá jő a 60 milliónyi hitel, ez összesen annyit tesz, mint 166 millió. Meg kell jegyeznem, hogy, ámbár ezen 60 millióról az mondatik, hogy ez csak egyszer fog adatni, — tudja mindenki, hogy mihelyt, főkép a hadügyminiszternek, megadatik béke idejében valamely rendkívüli hitel, majd módot talál a jövő évben és a következő években szintén kimutatni annak szükségességét: ez itt annál inkább várható, minthogy ezen 60 millióban sok olyan tétel van, mely csupán első rátát képvisel, bizoúyos építkezésekre és más beszerzésekre. Ha ezt megadjuk, természetesen a második és harmadik rátát is meg kell adnunk. Ezen 166 millióból reánk esik 48 millió; hozzá számítván azon 5 milliót, melyet a honvédség számára kivan az igen t. miniszterelnök ur: ez együtt tesz 53 milliót, melyet a most kezdődő évben a hadseregnek szentelünk. Ha most előveszem a multévi megszavazott budgetet, azt találom, hogy Magyarországnak egész bruttó - bevétele — bruttó mondom, mert ebből még sokat kell lehúzni, mint a kezelési és behajtási költségeket, a földtehermentési adót s más ilyen, bevételt, melyekhez a kormány nem nyúlhat, de mégis felveszem az egész bruttó-jövedelmet, mintha disponálható volna: — azt találjuk, hogy a jövedelem 147 millióra rúgott; tehát a hadügy a bruttó-jövedelemnek 36 b

/

0-jét, emészti föl: 36%-et a hadügyre oda fogunk adni 1871-ben. T. ház, én egyetlen egy országot sem ismerek Európában, melyben a hadügyi költségek annyira mentek volna, egyetlen egy országot sem ismerek, hol a hadügyre a jövedelemnek 36%-jét szentelnék. Van egy ország Európában, de ez oly ország, melyet alkotmányos államokban nem szoktak mintául idézni; mondom van egy ország, mely nem éri el ugyan a mi arányunkat, de a mely azt legalább megközelíti: Oroszország. Oroszországban az egész bevétel 420 millió rubel és abból a hadügyre 137 milliót szentelnek. Ez annyi mint 3370, tehát még nem 36%, mint minálunk. Más országokban sokkal alantabb áll az . arány mindazon fölemelések daczára, melyek az utolsó években történtek a hadbudgetben. így például még Eraneziaországban is, hol annyit tettek a hadsereg fölemelésére — ámbár hiába, —• mégis az utolsó császári budgetben az egész bevétel 1734 millió frankra megy és a hadi budget 376 millió francot tesz. Ez tesz 22%-et, de nem 36%-et, mint minálunk. Belgiumban az egész budget 175 millió frank és a hadi budget 37 millió frank. Ez szintén 22%. Olaszországban, a hol szintén igen nagy a hadi költség, az egész bevétel 776 millió és a hadügyre szentelnek 134 milliót, a mi 18°/

a-et tesz. Végül, hogy csak még egy példát idézzek, Hollandiában az egész bevétel 97 millió frt, a hadügyre 15 milliót adnak; ez még 15%-et sem tesz, és mi 36%-et fogunk az idén a hadi költségre szentelni ! T. ház, ily adatok már eléggé beszélnek és szükségtelen azokhoz conmentart adnunk. Csak arra legyen szabad figyelmeztetnem a t. házat, hogy mily mérvben haladja túl ezen kiadás a mi erőnket, világos ez többi között abból, hogy utaink oly nagyon elhanyagolt helyzetben vannak, hogy például még a mi folyóinkat sem tudjuk szabályozni, és a múlt év szomorú tapasztalatai daczára is ezidén a Maros ós Szamos vidékén e folyók kiöntése következtében a lakosság a legroszabb, legszomorúbb helyzetben van. De kiviláglik még jobban azon iratból, a melyet a cultusminiszter ur e napokban közrebocsátott, és melyből többek közt azt látjuk, hogy Magyarországon 1700 község van, hol egyetlenegy iskola sem létezik, hogy Magyarországon, — ha csak a legégetőbb szükségnek akarunk is elegettenni — még legalább 17,300 néptanítóra volna szükség. És a miniszter mindennek eleget nem tehet, mert az országgyűlés azt mondja, hogy nincs pénzünk; és a miniszter urnák igaza van e tekintetben: mert a múlt évben az egész népnevelésre nem tudtunk többet adni, mint 1.114,000 frtot, mig a hadügyre 53.000,000 frtot fogunk szentelni az idén. Ezen összehasonlításoknál, melyeket más országokkal tettem, két főpontot kihagytam, — két olyan pontot, mely a nyers adatok értékét nagyon megváltoztatja. Az első az, hogy, ha más országokban terheket vállalnak magukra a hadügy érdekében, legalább biztosak, hogy ezen hadsereg az ország érdekében, a nemzet javára fog mindig fordíttatni : mig minálunk senki sem mer erről kezeskedni. A múlt legalább azt mutatja, hogy a had-