Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-273

232 Z73- o rsz á80* Illés Január 28. 1871. hogy a szülházak és lelenezházak hiánya, a bűnök egyik forrása ; meg kell győződnünk arról is, bogy ez az emberi nem szaporodásának egyik akadálya. T. ház! Természetes, hogy azok, kik az államgazdászat azon elvét tartják, melyszerint a termelés nem lehet arányban az emberi nem szaporodásával, mindezen intézményeknek hatá­rozott ellenségei, nemcsak, hanem szabályszerű fejlődésöket is akadályozni óhajtják. Én ezen el­veket elvetem, és azt hiszem, hogy mindkét irányban vannak az államnak kötelezettségei. Elismeri ezt a belügyminiszter ur indokolásában, és igen sajnálja, hogy Magyarország e tekintetben is igen hátra van. T. ház ! A szül- és lelenezházak ellen sokat lehet mondani, átalában napjainkban igen sok ellenvetést is hoznak föl, melyeknek legfőbbike az, hogy ez intézetekben a czél el nem éretik, a mennyiben ez intézetekben a halálozások leg­nagyobb mérvűek. Igen, t. ház, de én ezt a rósz szerkezetnek tulajdonítom, s azt hiszem, hogy lelkiismeretes kezeléssel ezen segíteni lehet. Igaz, hogy szül- és lelenczházakat társa­dalmi utón is lehet alkotni ; hanem, ha tekin­tetbe veszem az ország pénztelenségét, és azt, hogy minálunk a társulási szellem még nem fejlett ki: nem tehetek egyebet, mint fölkérni a t. házat: méltóztassék a belügyminiszter urat oda utasítani, hogy jövőre az előirányzatban gondoskodjék arról, mikép ily intézetek a szük­séghez képest hazánkban is létrejöjjenek. Valóban, t. ház, pirulnánk kell, ha olvas­suk a belügyminisztérium előirányzatában, hogy külországok lelencz és szül-házainak 80,000 frtot vagyunk kénytelenek adózni azért, mert hazánk mind szül-, mind lelencz házak hiányában van. Kérem a t. házat, méltóztassék ez indítvá­nyomat elfogadni. {Helyeslés.) Elnök : Elfogadja a t. ház az e tétel alatt előirányzott 22,700 ffcot, vagy nem? (Elfogadjuk.) Tehát elfogadtatik. Továbbá elfogadja-e a t. ház a pénzügyi bizottságnak azon javaslatát, hogy a belügymi­niszter e tekintetben a vallás és közoktatásügyi miniszterrel eszközlendő egyetértésre utasíttassák ? (Elfogadjuk.) Tehát elfogadtatik a javaslat. Kérem most a t. képviselő urat, méltóz­tassék indítványát a következő tételnél Írásban beadni. Bujanovits Sándor jegyző (olvassa) : 3-ik tétel alatt lelencz-házi kiadásokra 60,000 forint. Zsedényi Ede előadó (olvassa) ; 1871-re 60,000 forint 1870-re 8000 most több 52,000 „ Ezen kiadás a minisz­ter indokolásában tévedésből 10,000 frtra tétetvén, pótló­lag a bizottsághoz e pontra nézve más indokolás nyújta­tott be. Az eddig elismert 141 lelencz tápdijainak fede­zésére ugyancsak 3600 forint szükségeltetik; de az osztrák kormánynyal vitt tárgyalá­sokból kiderülvén, hogy az örökös tartományokban ily ezimen igen sok magyaror­szági illetőségű lelencz táplál­tatik: másfél évre 36,600 frt megtérítésének szüksége me­rült föl. Igaz, hogy ezen kia­dás tulajdonkép a szülházi ki­adások rovata alá tartoznék: mert nem lelenczek; de tör­vénytelen ágyból, magyar asszonyok által Ausztriában szült gyermekek táplálására fordittatik, megtérítése azon­ban mindenesetre a magyar államot terhelvén : az emii­tett arány szerint egy évre 20,000 forint esnék, de azon föltevés mellett, hogy a ki­adott összeg egy részében vissza fog fizettetni: 1871-re e czim alatt előirányoztatik 19,800 frt. Az osztrák tar­tományoknak 1868/9-re visz­szaíizetendő 36,600 frt —mely kiadás jövőben a költségve­tésben nem fog előkerülni—a bizottság véleménye szerint a rendkívüli szükséglet rova­ta alatt lenne előirányzan­dó, és igy e helyen levonat­ván 36,600 forint maradt a bizottság véleménye szerint megszavazandó . . 23,400 ,, azaz huszonhárom ezer négy­száz forint. A mi Kállay Ödön indítványát illeti, esak arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy nem azért van oly sok magyarországi asz­szonytól származó lelencz Ausztriában, mintha itt egyátalában ezek iránt semmi intézkedés nem volna; hanem azért, mert az asszonyok elköltöz­nek, és szülnek Bécsben, mert Magyarországban

Next

/
Thumbnails
Contents