Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-273

230 273. országos Dlés január 28. 1871. nai hajózás érdekeivel összeegyeztethetőnek nem tartja azt, hogy az egész ó-orsovai part egy társulatnak kizárólagos használatra engedtessék át. A hadügyminiszter ur egész készséggel vá­laszolt, hogy igen. is vannak folyamatban tár­gyalások az ó-orsovai kikötő egy részének az osztrák szab. dunagőzhajózási társaságnak leendő átadása iránt; azonban nincs szándéka egyolda­lulag intézkedni, és egy társaságnak adni át az egész kikötőt, sőt ő is olyannak tekinti ezen ügyet, hogy e tekintetben részrehajlatlansággal akar eljárni, és a közös érdeket akarja szem előtt tartani. ígéri továbbá azt, hogy a tárgya­lás eredményéről a közlekedési minisztert tudó­sítani fogja. Ezen válaszban, t. ház! azt gondolom, hogy ugy a képviselő ur, valamint a t. ház megnyu­godhatok. (Fölkiáltások bal felől: Semmi esetre !) Ha alkalmam lesz, a tárgyalások eredmé­nyéről lesz szerencsém a t. háznak jelentést ten­ni. (Helyeslés.) Papp Lajos: T. ház! Az igen t. köz­munka és közlekedésügyiminiszter urnák interpella­tiómra adott ezen válaszát, a mennyiben abból az tűnik ki, hogy a közös hadügyiminiszternek nemis volt szándéka az ó-orsovai egész duna­partot, mely kikötőül alkalmas, kizárólag egy társaságnak eladni, vagy átadni, ezen szempont­ból tudomásul veszem : mindazáltal bátor vagyok megjegyezni,hogy átalában magyar területnek, akár egy, akár több társaságnak nem a mi fele­lős kormányunk élén álló közeg általi eladatása soha megnyugvást nem szülhet az országban; és azért azon óhajtást vagyok bátor kifejezni, vajha ily tény, mely Magyarország területének egy részéről disponal, soha be ne következzék. Annálfogva, ámbár meg vagyok nyugtatva e tekintetben, hogy az eladás vagy átadás még meg nem történt, de nem vagyok megelégedve a ténynyel: azért kérném a t. házat: méltóztatnék e tárgyban, mely oly fontos, mely nemcsak saját érdekeinket, de, lehet mondani, az összes dunai forgalom érdekeit érinti: tárgyalási határnapot kitűzni. (Helyeslés bal felől). Elnök: Tudomásul veszi-e a ház a minisz­ter urnák az interpellatióra adott válaszát ? (Föl­Máltások: igen! nem!) Kik tudomásul veszik, mél­tóztatassanak föállni. (Megtörténik). Most méltóz­tassanak fölállni azok, kik tudomásul nem veszik. (Megtörténik.) A többség tárgyalási napot kivan kitüzetni. (Helyeslés a bal oldalon). Madarász József: T. ház! A költség­vetés tárgyalásának befejezése után kérném ezen kérdést napirendre tűzetni. (Helyeslés bal felől). Elnök: Kívánja a t. ház ma már kitűzni a tárgyalási határnapot? {Igen!) Tehát a költ­ségvetés tárgyalásának befejeztével a miniszter ur válasza napirendre tűzetik. Gorove István közlekedésügyi miniszter: Bocsánatot kérek, t. ház, én azt gondolom, hogy ha a képviselőház ezen kérdést tárgyalásra kitűzni méltóztatik, annak olykép kell formulázva lenni, hogy mindnyájan hozzá­szólhassunk : azért kérem a képviselő urat, mél­tóztassék aziránt előterjesztést tenni: minő alak­ban kívánja ezen ügyet még egyszer a ház elé hozni? (Zaj); mert interpellatiojára adott vála­szomra a képviselő ur is megnyugvását jelentette ki. Annálfogva, ha képviselő ur ezen ügyet még egyszer kívánja a ház elé hozni, s interpellatiojá­ban talán nem fejtette ki egészen, a mit akart s így egészen uj tárgyat akar szőnyegre hozni, méltóztassék aziránt nyilatkozni: minő alakban kívánja ezt tenni Tisza Kálmán: T. ház! A ház hatá­rozata, hogy a kérdés tárgyalására határnap tűzessék ki, meghozatott s határozat hozatott az iránt is, hogy a budgettárgyalásának befejezése után tűzessék napirendre. Most már az ellen nem lehet szólni. Hogy minő alakban fogja a képvi­selő ur előhozni, az az ő dolga; ha helytelen alakban teszi, tessék akkor hozzászólni. Madarász József: A tisztelt miniszter ur tökéletesen a 120. §. világos parancsolata ellenében óhajtotta a képviselő úrtól, hogy maj­dan világosabban adja elő óhajtását. A 120. §. azt rendeli, hogy ha a ház a miniszter válaszá­nak tárgyalására külön időt tüz ki, akkor az interpellatió beadóját illeti az első szó, sem többet sem kevesebbet nem mond a 120. §. és igy a házszabályokhoz kell magunkat tartanunk. Huszár Imre: A házszabályokhoz kívá­nok sxólani. A 120. §. elég világosan rendeli: mit kell ily esetben tenni. Ezen §-nak utolsó előtti és utolsó bekezdése igy szóll : „Az interpellatiókra az illető miniszter vagy mindjárt vagy máskor felel. Válaszát, valamint a hozzá intézett kérdést a ház tudomásul veszi, vagy külön leendő tár­gyalására időt tüz ki, mely alkalommal az in­terpellatió beadóját illeti az első szó." A tárgyal ásnak tárgya tehát nem lehet egyéb, mint a miniszter ur által adott válasz, annál is inkább, miután az interpelláló kijelentette, hogy az interpellatióra adott válasznak csak első részé­ben nyugszik meg, a másodikban azonban nem. Papp Lajos: Engedj'e meg a t. ház, hogy minden félreértés kikerülése végett néhány szót szólhassak, miután szavaimat egyedül ón vagyok hivatva magyarázni. Én t. ház, csak abban nyu­godtam meg, hogy a partok nincsenek eladva, miután annakelötte ennek ellenkezőjéről érte­sültem ; abban azonban, hogy ily tény történhe-

Next

/
Thumbnails
Contents